Kassák Lajos élete és munkássága – Emelt szint

Kassák Lajos nagyon fontos szerepet töltött be a XX. században, hiszen a magyar avantgárd kiemelkedő alakja. Számos területen találta meg a számításait, többek között író, költő, ideológus, festő és tipográfus is volt. 1887. március 21-én született Érsekújváron egy laboráns (Kassák István) és mosónő (Istenes Erzsébet) gyermekeként. Édesapja papi pályára szánta fiát, azonban Kassák Lajos nem ezt a pályát választotta és miután 12 évesen abbahagyta az iskolát, lakatosinasnak állt. Élete 1967. július 22-én, Budapesten ért véget.

Munkássága

Irodalmi munkássága 1908-ban kezdődött első versével, majd 1915-ben a Tett című első lapjával, amely mindösszesen egy évig működhetett és 17 számot ért meg. A lap többnyire provokálóan hatott a társadalmi közegre, Kassák előszeretettel mutatta be nézeteit, melyek háborúellenesek és anarchisztikusak voltak. A lap akkor került végleg betiltásra, amikor olyan művészi produktumok kerültek közlésre, amelyek szerzői az Osztrák-Magyar Monarchia ellen harcoltak.

A tiltás után új folyóiratot indított Ma címmel. Ez a folyóirat három évig maradhatott fenn, 1916-1919-ig, összesen 35 lappal. A lap többféle irányt is képviselt, hiszen irodalmi és képzőművészeti, aktivista és aktivista művészeti és társadalmi folyóirat is volt. Ezek után megjelentek még a Dokumentum és a Munka című folyóiratok.

Kassák Lajos társa és szerelme Simon Jolán volt, azonban a költő számos szerelmes verset írt más hölgyeknek is.

Művei

• Életsiratás; Benkő, Bp., 1912
• Isten báránykái. Három egyfelvonásos; címlap Gulácsy Lajos; Grill, Bp., 1914
• Éposz Wagner maszkjában; Hunnia Ny., Bp., 1915
• Új költők könyve. György Mátyás, Kassák Lajos, Komját Aladár, Lengyel József lírai antológiája; Ma, Bp., 1917
• Egy szegény lélek megdicsőülése és még hét novella; Athenaeum, Bp., 1918 (Modern könyvtár)
• Khalabresz csodálatos púpja. Novellák; Táltos, Bp., 1918
• Misilló királysága. Regény; Athenaeum, Bp., 1918
• Hirdetőoszloppal. 1914–1918; Szellemi Termékek Országos Tanácsa, Bp., 1919
• Levél Kun Bélához a művészet nevében; Ma, Bp., 1919
• Tragédiás figurák. Regény; a szerző arcképe Bortnyik Sándor; Ma, Bécs, 1919
• Máglyák énekelnek. 1919–1920; Bécsi Magyar Kiadó, Wien, 1920
• Világanyám. Kassák Lajos összes versei. Első könyv 1915; Bán, Wien, 1921
• Novelláskönyv. Válogatott novellák. 1911–1919; Bán, Wien, 1921
• Ludwig Kassák: Bildarchitektur; németre ford. Paul Acél; Elbemühl Druck., Wien, 1922
• Új művészek könyve; szerk. Kassák Lajos, Moholy-Nagy László; J. Fischer, Wien, 1922
• A ló meghal a madarak kirepülnek, 1922
• Kassák új versei; Írók, Bécs, 1923 (Írók könyvtára)
• Ma-Buch. Gedichte von Ludwig Kassák; németre ford., előszó Gáspár Endre; Sturm, Berlin, 1923
• Álláspont. Tények és új lehetőségek; Ma, Bécs, 1924
• Tisztaság könyve. Szabadvers és próza; Horizont–Fischer, Bécs, 1926
• Az új művészet él; Korunk, Kolozsvár, 1926 (Korunk könyvtára)
• Egy ember élete. Önéletrajz. 1-2. rész. 1-6.; Dante, Bp., 1928–1932 (Kassák Lajos munkái)
• Napok a mi napjaink. Regény; Pantheon, Bp., 1928 (Az új magyar regény)
• Angyalföld. Regény; Pantheon, Bp., 1929 (Az új magyar regény)
• Marika, énekelj! Regény; Pantheon, Bp., 1930 (Az új magyar regény)
• Kassák Lajos 35 verse; A Munka, Bp., 1931
• Megnőttek és elindulnak. Regény; Pantheon, Bp., 1932 (Az új magyar regény)
• A mi életünkből. A Munka első fotókönyve; szerk. Kassák Lajos; Munka, Bp., 1932
• Kassák Lajos–Nádass József: Gorkij. Dráma; Munka, Bp., 1933
• A telep; Pantheon, Bp., 1933 (Az új magyar regény)
• Munkanélküliek. Regény; Nyugat, Bp., 1933
• Az utak ismeretlenek. Regény; Nyugat, Bp., 1934 (Nyugat könyvek)
• Napjaink átértékelése; Munka, Bp., 1934
• Menekülők. Elbeszélések; Nagy K. és Tsa., Debrecen, 1934 (Új írók)
• Achterbuurt; hollandra ford. Székely L., bev. M. H. Székely-Lulofs [Madelon Lulofs]; Nederlandsche Keurboekerij, Amsterdam, 1935
• Földem, virágom. Kassák Lajos válogatott versei. 1915–1935; előszó Gyergyai Albert; Munka-kiadás, Kecskemét, 1935
• Három történet; Cserépfalvi, Bp., 1935
• Anyám címére; Cserépfalvi, Bp., 1937
• Akik eltévedtek; Cserépfalvi, Bp., 1937
• Ajándék az asszonynak; Cserépfalvi, Bp., 1937
• Cserépfalvi, Bp., 1937; Cserépfalvi, Bp., 1939
• Egy kosár gyümölcs. Regény; Dante, Bp., 1939
• Ludoviko Kassák: La vojoj estas nekonataj (Az utak ismeretlenek); eszperantóra ford. Ladislao Spierer; F. L. E., Amsterdam, 1934
• Sötét egek alatt. Versek; Hungária Ny., Bp., 1940
• Azon a nyáron. Regény; Dante, Bp., 1940
• Szombat este. Új versek; Kelet Népe, Bp., 1941
• Kassák Lajos: Tavaszi felhők / Nagy Lajos: Prof. Csizmadia / Szántó György: Erdélyi biedermeier / Szép Ernő: Karacsné nagyasszony; Grafika Ny., Nagyvárad, 1942 (Örök betűk)
• Virág Balázs; Áchim, Bp., 1942 (Százezrek könyve)
• Két fiatal élet; Áchim, Bp., 1942 (Százezrek könyve)
• Vallomás tizenöt művészről; Popper Ny., Monor, 1942
• Hídépítők. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1942
• Vallomás tizenöt művészről; bibliofil kiad.; s. n., Bp., 1942
• Egy emlék hálójában; Áchim, Bp., 1942 (Százezrek könyve)
• Közelgő viharok; Áchim, Bp., 1943 (Százezrek könyve)
• Dráma az erdőben; Áchim, Bp., 1943 (Budapesti regények)
• Karácsonyiék. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1943
• Egy álom megvalósul. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1943
• Emberek – sorsok; Stílus, Bp., 1943
• Kis könyv haldoklásunk emlékére; Új Idők, Bp., 1945
• Kassák Lajos összegyűjtött versei; Singer-Wolfner, Bp., 1946
• Hatvan év összes versei; Új Idők, Bp., 1947
• Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig; Magyar Műkiadó, Bp., 1947
• Dal a kenyérről; ill. Róna Emy; Új Idők, Bp., 1948
• Egy lélek keresi magát. Regény; Új Idők, Bp., 1948
• Mögötte áll az angyal. Regény; Új Idők, Bp., 1948
• Szegények rózsái; Új idők, Bp., 1949
• Ahogyan elindultak, 1949
• Szénaboglya, 1955
• Kassák Lajos válogatott versei 1914–1949; bev. Gyergyai Albert; Magvető, Bp., 1956
• Csillagok csillogjatok, virágok virágozzatok…; ill. Würtz Ádám; Móra, Bp., 1957
• Boldogtalan testvérek. Válogatott elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1957
• Költemények, rajzok. 1952–1958; Szépirodalmi, Bp., 1958
• Mélyáram; Magvető, Bp., 1960
• Szerelem, szerelem. Versek, rajzok; Szépirodalmi, Bp., 1962
• Az út vége. Regény; Magvető, Bp., 1963
• Vagyonom és fegyvertáram; Magvető, Bp., 1963
• A tölgyfa levelei. Versek; Magvető, Bp., 1964
• Mesterek köszöntése; Magvető, Bp., 1965
• A ló meghal, a madarak kirepülnek; Magyar Helikon–Szépirodalmi, Bp., 1967
• Üljük körül az asztalt! Versek; Magvető, Bp., 1968
• Kassák Lajos legszebb versei; vál., bev. Méliusz József, ill. Hincz Gyula; Ifjúsági, Bukarest, 1968
• Kassák Lajos összes versei, 1-2.; sajtó alá rend., utószó Kassák Lajosné; Magvető, Bp., 1970
• Az idő múlásában. Üzenet az utolsó ladikról; Képzőművészeti Alap, Bp., 1971
• Az izmusok története; közrem. Pán Imre; Magvető, Bp., 1972
• A fal mögött áll és énekel; Magvető, Bp., 1974
• Csavargók, alkotók. Válogatott irodalmi tanulmányok; vál., sajtó alá rend. Ferencz Zsuzsa; Magvető, Bp., 1975
• Csillagok, csillogjatok, virágok, virágozzatok; rajz Würtz Ádám; 2. bőv. kiad.; Móra, Bp., 1977
• Éljünk a mi időnkben. Írások a képzőművészetről; vál., sajtó alá rend. Ferencz Zsuzsa, jegyz. Keszthelyi Rezső; Magvető, Bp., 1978
• Összegyűjtött műfordítások; vál., szerk. Parancs János; Magvető, Bp., 1986
• Ahogyan elindultak; Kozmosz Könyvek, Bp., 1987
• Számozott költemények; összeáll. Kassák Lajosné, szöveggond., utószó Csaplár Ferenc; Szépirodalmi, Bp., 1987
• Szénaboglya; sajtó alá rend., utószó Csaplár Ferenc, előszó Botka Ferenc; Szépirodalmi, Bp., 1988
• Érsekújvár; összeáll., szöveggond. Csaplár Ferenc; Kassák Múzeum, Bp., 1992
• Fekete kandúr. Elbeszélések, jelenetek, esszék, publicisztika; szerk., utószó Urbán László; Marfa–Mediterrán–Pesti Szalon, Bp., 1998
• Reklám és modern tipográfia. Írások, képek; szerk. Csaplár Ferenc; Kassák Múzeum, Bp., 1999 (angolul is)
• Kassák Lajos–Pán Imre: Izmusok. A modern művészeti irányok története; szöveggond., utószó Csaplár Ferenc; 2., rekonstruált szövegű kiad.; Napvilág, Bp., 2003 (Társtudomány)
• Utazás oda és vissza; vál., utószó Zalán Tibor; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2007 (Új magyar museum)

Néhány fontos fogalom

Az alábbi fogalmak nagy szerepet játszottak Kassák Lajos munkásságában, így érdemes szót ejteni róluk.

Avantgárd

A 20. század kultúráját többféle stílusirányzat határozta meg. Ezeket a stílusokat az avantgárd szó alatt foglalhatjuk össze. A szó jelentése: előőrs. Az irányzatok születésének az oka az volt, hogy a folyamatosan változó világban a művész nem látta a hagyományos művészet és kultúra értelmét, célját, s radikálisan meg akarta újítani a művészetet és a társadalmat. Az avantgárd jellemzői: megváltozik szubjektum és objektum, művész és tárgya viszonya: a világ többértelmű, felfoghatatlan, a művész a kaotikus világban a lényeget keresi, az ismeretlen összefüggéseket, megváltozik tér és idő hagyományos ábrázolhatósága: tér és idő egybeforr, a világ a szubjektum számára szaggatottá válik, a kontinuitás érzete helyett a diszkontinuitás a meghatározó. A művész úgy érzi, hogy műve szaggatottságával, pontszerűségével, töredékességével kell érzékeltetnie a szaggatott világot, szét akarja rombolni a művészetek hierarchiáját, a magas és alacsony, az arisztokratikus és a populáris művészetet elválasztó falat. Érdeklődik a cirkusz, a varieté, a tornaünnepélyek és a mozi iránt, el akarja törölni a határt az egyes művészeti ágak, illetve a műnemek és műfajok között.

Futurizmus

A futurizmus az olasz ‘futuro’ – jövő szóból származik. Általános jellemzői közé tartozik a modern nagyvárosi élet, a technika, a sebesség sajátos kifejezőeszközeinek keresése. Eszményképe a konvencióktól nem befolyásolt, a múlt értékeitől akár erőszakosan is megszabaduló ember. Az irodalomban az íráskép extrasága, a nagybetűk és a központozás elhagyása, matematikai és zenei jelek alkalmazása, képversek, összefüggéstelen hang- és szócsoportok, az ún. szabad szavak jellemzik.

Expresszionizmus

A latin ‘expressio’ – kifejezni szóból származik. Az ember belső élményét, legtöbbször szorongó látomásait igyekszik kivetíteni. Erős társadalmi elkötelezettség. Az emberért való szociális–egzisztenciális aggódás és háborúellenesség jellemzi. Az irodalomban az extatikus metafora- és igehalmozás, a hagyományos logikát felborító csapongó mondatfűzés, látomásos képalkotás jellemzi.

Dadaizmus

A francia ‘dada’ – falovacska vagy orosz ‘da-da’ igen, igen szóból származik vagy nincs különösebb jelentése, lehetséges, hogy véletlenszerű az elnevezése. A háború okozta kiábrándultság, végletes elvetése és tagadása mind a polgári világnak, mind a művészetnek. Az esztétikum helyett és felett az élet áll, a gesztus, a botránykeltés a fontos.

Konstruktivizmus

A konstruktivizmus a latin ‘constructio’ felépítés szóból származik. Lényege a rend megteremtése és a geometrikus alakzatok szigorú szabályosságának alkalmazása.

Aktivizmus

Az aktivizmus a művészet radikális megváltoztatására törekszik a társadalom átalakításával párhuzamosan.