Kassák Lajos élete és munkássága – Emelt szint
Kassák Lajos nagyon fontos szerepet töltött be a XX. században, hiszen a magyar avantgárd kiemelkedő alakja. Számos területen találta meg a számításait, többek között író, költő, ideológus, festő és tipográfus is volt. 1887. március 21-én született Érsekújváron egy laboráns (Kassák István) és mosónő (Istenes Erzsébet) gyermekeként. Édesapja papi pályára szánta fiát, azonban Kassák Lajos nem ezt a pályát választotta és miután 12 évesen abbahagyta az iskolát, lakatosinasnak állt. Élete 1967. július 22-én, Budapesten ért véget.
Munkássága
Irodalmi munkássága 1908-ban kezdődött első versével, majd 1915-ben a Tett című első lapjával, amely mindösszesen egy évig működhetett és 17 számot ért meg. A lap többnyire provokálóan hatott a társadalmi közegre, Kassák előszeretettel mutatta be nézeteit, melyek háborúellenesek és anarchisztikusak voltak. A lap akkor került végleg betiltásra, amikor olyan művészi produktumok kerültek közlésre, amelyek szerzői az Osztrák-Magyar Monarchia ellen harcoltak.
A tiltás után új folyóiratot indított Ma címmel. Ez a folyóirat három évig maradhatott fenn, 1916-1919-ig, összesen 35 lappal. A lap többféle irányt is képviselt, hiszen irodalmi és képzőművészeti, aktivista és aktivista művészeti és társadalmi folyóirat is volt. Ezek után megjelentek még a Dokumentum és a Munka című folyóiratok.
Kassák Lajos társa és szerelme Simon Jolán volt, azonban a költő számos szerelmes verset írt más hölgyeknek is.
Művei
- Életsiratás; Benkő, Bp., 1912
- Isten báránykái. Három egyfelvonásos; címlap Gulácsy Lajos; Grill, Bp., 1914
- Éposz Wagner maszkjában; Hunnia Ny., Bp., 1915
- Új költők könyve. György Mátyás, Kassák Lajos, Komját Aladár, Lengyel József lírai antológiája; Ma, Bp., 1917
- Egy szegény lélek megdicsőülése és még hét novella; Athenaeum, Bp., 1918 (Modern könyvtár)
- Khalabresz csodálatos púpja. Novellák; Táltos, Bp., 1918
- Misilló királysága. Regény; Athenaeum, Bp., 1918
- Hirdetőoszloppal. 1914–1918; Szellemi Termékek Országos Tanácsa, Bp., 1919
- Levél Kun Bélához a művészet nevében; Ma, Bp., 1919
- Tragédiás figurák. Regény; a szerző arcképe Bortnyik Sándor; Ma, Bécs, 1919
- Máglyák énekelnek. 1919–1920; Bécsi Magyar Kiadó, Wien, 1920
- Világanyám. Kassák Lajos összes versei. Első könyv 1915; Bán, Wien, 1921
- Novelláskönyv. Válogatott novellák. 1911–1919; Bán, Wien, 1921
- Ludwig Kassák: Bildarchitektur; németre ford. Paul Acél; Elbemühl Druck., Wien, 1922
- Új művészek könyve; szerk. Kassák Lajos, Moholy-Nagy László; J. Fischer, Wien, 1922
- A ló meghal a madarak kirepülnek, 1922
- Kassák új versei; Írók, Bécs, 1923 (Írók könyvtára)
- Ma-Buch. Gedichte von Ludwig Kassák; németre ford., előszó Gáspár Endre; Sturm, Berlin, 1923
- Álláspont. Tények és új lehetőségek; Ma, Bécs, 1924
- Tisztaság könyve. Szabadvers és próza; Horizont–Fischer, Bécs, 1926
- Az új művészet él; Korunk, Kolozsvár, 1926 (Korunk könyvtára)
- Egy ember élete. Önéletrajz. 1-2. rész. 1-6.; Dante, Bp., 1928–1932 (Kassák Lajos munkái)
- Napok a mi napjaink. Regény; Pantheon, Bp., 1928 (Az új magyar regény)
- Angyalföld. Regény; Pantheon, Bp., 1929 (Az új magyar regény)
- Marika, énekelj! Regény; Pantheon, Bp., 1930 (Az új magyar regény)
- Kassák Lajos 35 verse; A Munka, Bp., 1931
- Megnőttek és elindulnak. Regény; Pantheon, Bp., 1932 (Az új magyar regény)
- A mi életünkből. A Munka első fotókönyve; szerk. Kassák Lajos; Munka, Bp., 1932
- Kassák Lajos–Nádass József: Gorkij. Dráma; Munka, Bp., 1933
- A telep; Pantheon, Bp., 1933 (Az új magyar regény)
- Munkanélküliek. Regény; Nyugat, Bp., 1933
- Az utak ismeretlenek. Regény; Nyugat, Bp., 1934 (Nyugat könyvek)
- Napjaink átértékelése; Munka, Bp., 1934
- Menekülők. Elbeszélések; Nagy K. és Tsa., Debrecen, 1934 (Új írók)
- Achterbuurt; hollandra ford. Székely L., bev. M. H. Székely-Lulofs [Madelon Lulofs]; Nederlandsche Keurboekerij, Amsterdam, 1935
- Földem, virágom. Kassák Lajos válogatott versei. 1915–1935; előszó Gyergyai Albert; Munka-kiadás, Kecskemét, 1935
- Három történet; Cserépfalvi, Bp., 1935
- Anyám címére; Cserépfalvi, Bp., 1937
- Akik eltévedtek; Cserépfalvi, Bp., 1937
- Ajándék az asszonynak; Cserépfalvi, Bp., 1937
- Cserépfalvi, Bp., 1937; Cserépfalvi, Bp., 1939
- Egy kosár gyümölcs. Regény; Dante, Bp., 1939
- Ludoviko Kassák: La vojoj estas nekonataj (Az utak ismeretlenek); eszperantóra ford. Ladislao Spierer; F. L. E., Amsterdam, 1934
- Sötét egek alatt. Versek; Hungária Ny., Bp., 1940
- Azon a nyáron. Regény; Dante, Bp., 1940
- Szombat este. Új versek; Kelet Népe, Bp., 1941
- Kassák Lajos: Tavaszi felhők / Nagy Lajos: Prof. Csizmadia / Szántó György: Erdélyi biedermeier / Szép Ernő: Karacsné nagyasszony; Grafika Ny., Nagyvárad, 1942 (Örök betűk)
- Virág Balázs; Áchim, Bp., 1942 (Százezrek könyve)
- Két fiatal élet; Áchim, Bp., 1942 (Százezrek könyve)
- Vallomás tizenöt művészről; Popper Ny., Monor, 1942
- Hídépítők. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1942
- Vallomás tizenöt művészről; bibliofil kiad.; s. n., Bp., 1942
- Egy emlék hálójában; Áchim, Bp., 1942 (Százezrek könyve)
- Közelgő viharok; Áchim, Bp., 1943 (Százezrek könyve)
- Dráma az erdőben; Áchim, Bp., 1943 (Budapesti regények)
- Karácsonyiék. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1943
- Egy álom megvalósul. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1943
- Emberek – sorsok; Stílus, Bp., 1943
- Kis könyv haldoklásunk emlékére; Új Idők, Bp., 1945
- Kassák Lajos összegyűjtött versei; Singer-Wolfner, Bp., 1946
- Hatvan év összes versei; Új Idők, Bp., 1947
- Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig; Magyar Műkiadó, Bp., 1947
- Dal a kenyérről; ill. Róna Emy; Új Idők, Bp., 1948
- Egy lélek keresi magát. Regény; Új Idők, Bp., 1948
- Mögötte áll az angyal. Regény; Új Idők, Bp., 1948
- Szegények rózsái; Új idők, Bp., 1949
- Ahogyan elindultak, 1949
- Szénaboglya, 1955
- Kassák Lajos válogatott versei 1914–1949; bev. Gyergyai Albert; Magvető, Bp., 1956
- Csillagok csillogjatok, virágok virágozzatok…; ill. Würtz Ádám; Móra, Bp., 1957
- Boldogtalan testvérek. Válogatott elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1957
- Költemények, rajzok. 1952–1958; Szépirodalmi, Bp., 1958
- Mélyáram; Magvető, Bp., 1960
- Szerelem, szerelem. Versek, rajzok; Szépirodalmi, Bp., 1962
- Az út vége. Regény; Magvető, Bp., 1963
- Vagyonom és fegyvertáram; Magvető, Bp., 1963
- A tölgyfa levelei. Versek; Magvető, Bp., 1964
- Mesterek köszöntése; Magvető, Bp., 1965
- A ló meghal, a madarak kirepülnek; Magyar Helikon–Szépirodalmi, Bp., 1967
- Üljük körül az asztalt! Versek; Magvető, Bp., 1968
- Kassák Lajos legszebb versei; vál., bev. Méliusz József, ill. Hincz Gyula; Ifjúsági, Bukarest, 1968
- Kassák Lajos összes versei, 1-2.; sajtó alá rend., utószó Kassák Lajosné; Magvető, Bp., 1970
- Az idő múlásában. Üzenet az utolsó ladikról; Képzőművészeti Alap, Bp., 1971
- Az izmusok története; közrem. Pán Imre; Magvető, Bp., 1972
- A fal mögött áll és énekel; Magvető, Bp., 1974
- Csavargók, alkotók. Válogatott irodalmi tanulmányok; vál., sajtó alá rend. Ferencz Zsuzsa; Magvető, Bp., 1975
- Csillagok, csillogjatok, virágok, virágozzatok; rajz Würtz Ádám; 2. bőv. kiad.; Móra, Bp., 1977
- Éljünk a mi időnkben. Írások a képzőművészetről; vál., sajtó alá rend. Ferencz Zsuzsa, jegyz. Keszthelyi Rezső; Magvető, Bp., 1978
- Összegyűjtött műfordítások; vál., szerk. Parancs János; Magvető, Bp., 1986
- Ahogyan elindultak; Kozmosz Könyvek, Bp., 1987
- Számozott költemények; összeáll. Kassák Lajosné, szöveggond., utószó Csaplár Ferenc; Szépirodalmi, Bp., 1987
- Szénaboglya; sajtó alá rend., utószó Csaplár Ferenc, előszó Botka Ferenc; Szépirodalmi, Bp., 1988
- Érsekújvár; összeáll., szöveggond. Csaplár Ferenc; Kassák Múzeum, Bp., 1992
- Fekete kandúr. Elbeszélések, jelenetek, esszék, publicisztika; szerk., utószó Urbán László; Marfa–Mediterrán–Pesti Szalon, Bp., 1998
- Reklám és modern tipográfia. Írások, képek; szerk. Csaplár Ferenc; Kassák Múzeum, Bp., 1999 (angolul is)
- Kassák Lajos–Pán Imre: Izmusok. A modern művészeti irányok története; szöveggond., utószó Csaplár Ferenc; 2., rekonstruált szövegű kiad.; Napvilág, Bp., 2003 (Társtudomány)
- Utazás oda és vissza; vál., utószó Zalán Tibor; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2007 (Új magyar museum)
Néhány fontos fogalom
Az alábbi fogalmak nagy szerepet játszottak Kassák Lajos munkásságában, így érdemes szót ejteni róluk.
Avantgárd
A 20. század kultúráját többféle stílusirányzat határozta meg. Ezeket a stílusokat az avantgárd szó alatt foglalhatjuk össze. A szó jelentése: előőrs. Az irányzatok születésének az oka az volt, hogy a folyamatosan változó világban a művész nem látta a hagyományos művészet és kultúra értelmét, célját, s radikálisan meg akarta újítani a művészetet és a társadalmat. Az avantgárd jellemzői: megváltozik szubjektum és objektum, művész és tárgya viszonya: a világ többértelmű, felfoghatatlan, a művész a kaotikus világban a lényeget keresi, az ismeretlen összefüggéseket, megváltozik tér és idő hagyományos ábrázolhatósága: tér és idő egybeforr, a világ a szubjektum számára szaggatottá válik, a kontinuitás érzete helyett a diszkontinuitás a meghatározó. A művész úgy érzi, hogy műve szaggatottságával, pontszerűségével, töredékességével kell érzékeltetnie a szaggatott világot, szét akarja rombolni a művészetek hierarchiáját, a magas és alacsony, az arisztokratikus és a populáris művészetet elválasztó falat. Érdeklődik a cirkusz, a varieté, a tornaünnepélyek és a mozi iránt, el akarja törölni a határt az egyes művészeti ágak, illetve a műnemek és műfajok között.
Futurizmus
A futurizmus az olasz ‘futuro’ – jövő szóból származik. Általános jellemzői közé tartozik a modern nagyvárosi élet, a technika, a sebesség sajátos kifejezőeszközeinek keresése. Eszményképe a konvencióktól nem befolyásolt, a múlt értékeitől akár erőszakosan is megszabaduló ember. Az irodalomban az íráskép extrasága, a nagybetűk és a központozás elhagyása, matematikai és zenei jelek alkalmazása, képversek, összefüggéstelen hang- és szócsoportok, az ún. szabad szavak jellemzik.
Expresszionizmus
A latin ‘expressio’ – kifejezni szóból származik. Az ember belső élményét, legtöbbször szorongó látomásait igyekszik kivetíteni. Erős társadalmi elkötelezettség. Az emberért való szociális–egzisztenciális aggódás és háborúellenesség jellemzi. Az irodalomban az extatikus metafora- és igehalmozás, a hagyományos logikát felborító csapongó mondatfűzés, látomásos képalkotás jellemzi.
Dadaizmus
A francia ‘dada’ – falovacska vagy orosz ‘da-da’ igen, igen szóból származik vagy nincs különösebb jelentése, lehetséges, hogy véletlenszerű az elnevezése. A háború okozta kiábrándultság, végletes elvetése és tagadása mind a polgári világnak, mind a művészetnek. Az esztétikum helyett és felett az élet áll, a gesztus, a botránykeltés a fontos.
Konstruktivizmus
A konstruktivizmus a latin ‘constructio’ felépítés szóból származik. Lényege a rend megteremtése és a geometrikus alakzatok szigorú szabályosságának alkalmazása.
Aktivizmus
Az aktivizmus a művészet radikális megváltoztatására törekszik a társadalom átalakításával párhuzamosan.
Lapozz a további részletekért