Bináris kép- és színkódolás

7 perc olvasás

Vektorábrázolás:

A vektorgrafika a számítógépes grafikában az az eljárás, melynek során geometriai primitíveket (rajzelemeket), mint például pontokat, egyeneseket, görbéket és sokszögeket használunk képek leírására.
Ennek az ellentéte a rasztergrafika, ahol képek leírására szabályos elrendezésű pontokat használunk.
Gyakorlatilag minden korszerű számítógép képernyőre a vektorgrafikus képet raszter formátumba fordítja le a szoftver.
A vektorgrafika fogalmát a korszerű számítástechnikában a kétdimenziós számítógépes grafikával kapcsolatban használják.
Minden objektum önállóan szerkeszthető – utólag is bármikor.
Torzítás nélkül lehet nagyítani, kicsinyíteni (A®A)
A vektorgrafikát a főleg vonalakból és egyszerű mértani alakzatokból álló rajzok, pl műszaki rajzok, építési és termék tervek, üzleti ábrák, grafikonok elkészítésére használjuk.
Vektorgrafikus képszerkesztő program pl. a CorelDraw, Adobe Illustrator, MacromediaFlash (animációs). A ClipArt rajzok nagy része is vektorgrafikus.

Hirdetés

Pixelábrázolás:

Bittérképes grafika vagy rasztergrafika
A pixelekből álló képet a kép felépítésére utalva bittérképnek is nevezik.
A képet függőleges és vízszintes irányokban pontokra (pixelekre- kis négyzet alakú területekre) osztja fel, és minden egyes pontnak tárolja a színinformációit.
Megjelenítéskor a képernyő egy-egy képpontjában jeleníti meg a tárolt kép egyes pontjait a megfelelő színben.

Felbontás:

A képfelbontás a képen belüli képpont-távolságot mutatja.
Mértékegysége a képpont/hüvelyk (angolul pixels per inch, ppi).
A kép méretét (szélesség, magasság) megadhatjuk a képpontok számával.
Felbontáson az egységnyi hosszúságú szakaszon (1 cm-en,1 inch-en [~2,5cm]) elhelyezett képpontok számát értjük.
A képfelbontás elméleti érték, ugyanis az, hogy milyen minőségű képet kapunk, függ a kép fizikai méretétől és a kimeneti eszköz felbontásától is.
A monitorfelbontás a megjelenítő eszköz képfelbontását jellemzi.
A forgalomban levő átlagos monitorok felbontása 72…96dpi (pont/hüvelyk, dot per inch
Egy digitálisan tárolt kép fájlmérete arányos a kép felbontásával: egy nagyobb felbontású kép részletgazdagabb, mint egy azonos méretű, kisebb felbontású kép.
A bitképek adott számú pixelt tartalmaznak, emiatt a kép átméretezéskor torzulhat. (nagyításkor nem változik a képpontok száma)
Igen jó minőségű képek készíthetők (fényképekről is). A nagy felbontás (sok képpont) és a sok szín tárolása igen nagyméretűvé teheti a bitképes a fájlokat (még akkor is, ha viszonylag egyszerűbb rajzokat tartalmaznak.)
A bitfelbontás vagy színmélység azt mutatja meg, hogy egy képpont színét hány biten tároljuk, vagyis maximálisan hány színt használhatunk a képben.
A nagyobb színmélység több színt, az eredeti kép pontosabb színvisszaadását teszi lehetővé, de egyben a képfájl méretét is növeli.
8 bites színmélység esetén 256
a 16 bites (HighColor) színmélység esetén 65 536
a 24 bites (TrueColor) színmélység esetén 16 777 216 színt használhatunk

A színek megadása többféle módszerrel történhet:

Additív (RGB) színkeveréskor egyidejűleg (vagy gyors váltakozásban) több színt juttatunk a retina egy pontjára – a több szín egységes keverékszínné olvad össze.

Három alapszín vörös (Red), zöld (Green), kék (Blue)színek additív keverésével minden színt elő tudunk állítani.
A fény, amit éppen látunk, sokféle szín keverékeként áll elő.
A leggyakrabban ezt a színmódot használjuk. Általában ennél maradunk mindaddig, amíg képünk el nem nyeri végleges formáját – a képszerkesztő programok szolgáltatásainak tekintélyes része csak ebben a színmódban használható.
Ez a színtárolási mód három színcsatornát használ a képpontok színösszetevőinek eltárolására. Szürkeárnyalatos kép formájában meg is jeleníthetők ezek a csatornák. Ahol valamelyik szín erősen jelen van – ott világos, ahol hiányzik, ott sötétnek látjuk.

Hirdetés

A szubsztraktív (CMYK)színkeverés egymás után elhelyezett színszűrőkkel történik. A szűrők a fény egyes komponenseit elnyelik, a keverés eredménye az áteresztett fény lesz.

A szubsztraktív színkeveréssel is három alapszínt használva állítjuk elő a színeket: Kékeszöld (Cyan) – bíbor (Magenta) sárga (Yellow) színeket használunk. Ezek azonban nem nyelik el tökéletesen a fényt (sötétbarnát kapunk a három színszűrővel), ezért fekete (BlacK) színnel egészítjük ki őket.
Ennek megfelelően 4 színcsatornát használ (ez 8×4=32 bites színmélység) Ez nem jelent 232 féle színt mert a keverés során többször azonos színt kapunk.
Színes nyomtatónk is e festékszínek keverésével állítja elő a képet.

A képinformációk tárolására sokféle fájl formátumot használhatunk:

Minden formátumnak van valamilyen előnye vagy különlegessége egy másikhoz képest, de a sokféleséget elsősorban a szoftvergyártókra gyakorolt piaci hatás okozza.

JPG:

Nagymértékű, 6-20-szoros tömörítést lehet vele elérni.
Kitömörítéskor nem áll elő pontosan az eredeti színhalmaz, az eltérés mértéke arányos a tömörítés mértékével (veszteséges tömörítés).
Ezt a formátumot akkor célszerű alkalmazni, amikor a képet többé már nem változtatjuk meg.
Különböző felbontási fokozatokra és 24 bites színmélységig alkalmas formátum. Interneten gyakran használjuk.

GIF:

Képek tárolására alkalmas fájlformátum.
Legfeljebb 8 bites színmélységű (256 színű) képeket tud kezelni, ezért elsősorban rajzok, grafikonok és egyéb hirtelen színátmenetű ábrák tárolására való.
A GIF89 szabvány támogatja az átlátszó területeket is. A 256 szín valamelyikét átlátszónak definiálhatjuk, így megoldhatjuk, hogy a kép nem téglalap alakúnak látszik, hanem pl. egy figura alakját veszi fel.
A GIF különlegessége az animálhatóság. Az animált GIF képek egyes fázisai eltérnek egymástól. Egymás után vetítve mozgónak látjuk őket. A böngészők képesek értelmezni őket.

Hirdetés