Bináris kép- és színkódolás

Vektorábrázolás:

• A vektorgrafika a számítógépes grafikában az az eljárás, melynek során geometriai primitíveket (rajzelemeket), mint például pontokat, egyeneseket, görbéket és sokszögeket használunk képek leírására.
• Ennek az ellentéte a rasztergrafika, ahol képek leírására szabályos elrendezésű pontokat használunk.
• Gyakorlatilag minden korszerű számítógép képernyőre a vektorgrafikus képet raszter formátumba fordítja le a szoftver.
• A vektorgrafika fogalmát a korszerű számítástechnikában a kétdimenziós számítógépes grafikával kapcsolatban használják.
• Minden objektum önállóan szerkeszthető – utólag is bármikor.
• Torzítás nélkül lehet nagyítani, kicsinyíteni (A®A)
• A vektorgrafikát a főleg vonalakból és egyszerű mértani alakzatokból álló rajzok, pl műszaki rajzok, építési és termék tervek, üzleti ábrák, grafikonok elkészítésére használjuk.
• Vektorgrafikus képszerkesztő program pl. a CorelDraw, Adobe Illustrator, MacromediaFlash (animációs). A ClipArt rajzok nagy része is vektorgrafikus.

Pixelábrázolás:

• Bittérképes grafika vagy rasztergrafika
• A pixelekből álló képet a kép felépítésére utalva bittérképnek is nevezik.
• A képet függőleges és vízszintes irányokban pontokra (pixelekre- kis négyzet alakú területekre) osztja fel, és minden egyes pontnak tárolja a színinformációit.
• Megjelenítéskor a képernyő egy-egy képpontjában jeleníti meg a tárolt kép egyes pontjait a megfelelő színben.

Felbontás:

• A képfelbontás a képen belüli képpont-távolságot mutatja.
• Mértékegysége a képpont/hüvelyk (angolul pixels per inch, ppi).
• A kép méretét (szélesség, magasság) megadhatjuk a képpontok számával.
• Felbontáson az egységnyi hosszúságú szakaszon (1 cm-en,1 inch-en [~2,5cm]) elhelyezett képpontok számát értjük.
• A képfelbontás elméleti érték, ugyanis az, hogy milyen minőségű képet kapunk, függ a kép fizikai méretétől és a kimeneti eszköz felbontásától is.
• A monitorfelbontás a megjelenítő eszköz képfelbontását jellemzi.
• A forgalomban levő átlagos monitorok felbontása 72…96dpi (pont/hüvelyk, dot per inch
• Egy digitálisan tárolt kép fájlmérete arányos a kép felbontásával: egy nagyobb felbontású kép részletgazdagabb, mint egy azonos méretű, kisebb felbontású kép.
• A bitképek adott számú pixelt tartalmaznak, emiatt a kép átméretezéskor torzulhat. (nagyításkor nem változik a képpontok száma)
• Igen jó minőségű képek készíthetők (fényképekről is). A nagy felbontás (sok képpont) és a sok szín tárolása igen nagyméretűvé teheti a bitképes a fájlokat (még akkor is, ha viszonylag egyszerűbb rajzokat tartalmaznak.)
• A bitfelbontás vagy színmélység azt mutatja meg, hogy egy képpont színét hány biten tároljuk, vagyis maximálisan hány színt használhatunk a képben.
• A nagyobb színmélység több színt, az eredeti kép pontosabb színvisszaadását teszi lehetővé, de egyben a képfájl méretét is növeli.
• 8 bites színmélység esetén 256
• a 16 bites (HighColor) színmélység esetén 65 536
• a 24 bites (TrueColor) színmélység esetén 16 777 216 színt használhatunk

A színek megadása többféle módszerrel történhet:

1. Additív (RGB) színkeveréskor egyidejűleg (vagy gyors váltakozásban) több színt juttatunk a retina egy pontjára – a több szín egységes keverékszínné olvad össze.

• Három alapszín vörös (Red), zöld (Green), kék (Blue)színek additív keverésével minden színt elő tudunk állítani.
• A fény, amit éppen látunk, sokféle szín keverékeként áll elő.
• A leggyakrabban ezt a színmódot használjuk. Általában ennél maradunk mindaddig, amíg képünk el nem nyeri végleges formáját – a képszerkesztő programok szolgáltatásainak tekintélyes része csak ebben a színmódban használható.
• Ez a színtárolási mód három színcsatornát használ a képpontok színösszetevőinek eltárolására. Szürkeárnyalatos kép formájában meg is jeleníthetők ezek a csatornák. Ahol valamelyik szín erősen jelen van – ott világos, ahol hiányzik, ott sötétnek látjuk.

2. A szubsztraktív (CMYK)színkeverés egymás után elhelyezett színszűrőkkel történik. A szűrők a fény egyes komponenseit elnyelik, a keverés eredménye az áteresztett fény lesz.

• A szubsztraktív színkeveréssel is három alapszínt használva állítjuk elő a színeket: Kékeszöld (Cyan) – bíbor (Magenta) sárga (Yellow) színeket használunk. Ezek azonban nem nyelik el tökéletesen a fényt (sötétbarnát kapunk a három színszűrővel), ezért fekete (BlacK) színnel egészítjük ki őket.
• Ennek megfelelően 4 színcsatornát használ (ez 8×4=32 bites színmélység) Ez nem jelent 232 féle színt mert a keverés során többször azonos színt kapunk.
• Színes nyomtatónk is e festékszínek keverésével állítja elő a képet.

A képinformációk tárolására sokféle fájl formátumot használhatunk:

• Minden formátumnak van valamilyen előnye vagy különlegessége egy másikhoz képest, de a sokféleséget elsősorban a szoftvergyártókra gyakorolt piaci hatás okozza.

JPG:

• Nagymértékű, 6-20-szoros tömörítést lehet vele elérni.
• Kitömörítéskor nem áll elő pontosan az eredeti színhalmaz, az eltérés mértéke arányos a tömörítés mértékével (veszteséges tömörítés).
• Ezt a formátumot akkor célszerű alkalmazni, amikor a képet többé már nem változtatjuk meg.
• Különböző felbontási fokozatokra és 24 bites színmélységig alkalmas formátum. Interneten gyakran használjuk.

GIF:

• Képek tárolására alkalmas fájlformátum.
• Legfeljebb 8 bites színmélységű (256 színű) képeket tud kezelni, ezért elsősorban rajzok, grafikonok és egyéb hirtelen színátmenetű ábrák tárolására való.
• A GIF89 szabvány támogatja az átlátszó területeket is. A 256 szín valamelyikét átlátszónak definiálhatjuk, így megoldhatjuk, hogy a kép nem téglalap alakúnak látszik, hanem pl. egy figura alakját veszi fel.
• A GIF különlegessége az animálhatóság. Az animált GIF képek egyes fázisai eltérnek egymástól. Egymás után vetítve mozgónak látjuk őket. A böngészők képesek értelmezni őket.

PNG:

• Képek tárolására, veszteségmentes tömörítésére alkalmas.
• A GIF formátum utódjának szánják.
• Elsősorban a számítógépes hálózatokban lévő képek átvitelére szolgál.
• 48 bites színmélységig képes képek kezelésére.
• Képes fokozatos megjelenítésre, átlátszóság is beállítható rá.