Hirdetés

Az irányítás

Az irányítás fogalmát, az irányítás alapvető módszerei (izoláció, vezérlés, szabályozás);  a szabályozási folyamat lépései(alapfelképzés, érzékelés, különbségképzés ítéletalkotás, beavatkozás)

Az irányítás fogalma:

Az irányítás a rendszer célirányban történő tartása, melynek célja a tervezettel megegyező vagy attól megengedett mértékben eltérő működés biztosítása. Az irányítást a rendszert érő külső és belső zavarás téríti el a kívánt iránytól.

Hirdetés

 

Az irányítás tárgya:

Az irányítás tárgya maga a gazdasági rendszer. A rendszerek specifikus tulajdonsága pedig az, hogy képesek önmaguk irányítására.

A rendszer két alapvető részre osztható:

a rendszer irányított részére (ez maga a gazdasági rendszer)

a rendszer irányító részére (ez közvetlen és közvetett közgazdasági szabályozók együttese)

Az irányítás elemei (tevékenységei):

meg kell határozni a rendszertől elvárt teljesítményt leíró előírásokat

mérni kell az elért teljesítményeket

össze kell hasonlítani az elért és az előírt teljesítményeket

végre kell hajtani a módosításokat

 

Az irányítás módszerei:

  1. Izoláció

(elszigetelés, hatástalanítás)

fel kell ismerni, előre kell jelezni azokat a zavarokat, melyek befolyásolhatják a rendszer működését

meg kell határozni az zavarok időszerinti bekövetkezését

a rendszer működését el kell szigetelni ezektől a zavaró tényezőktől

Alkalmazását erősen behatárolja az izoláció létrehozásának költségigénye és annak technikai megvalósítása.

2. Vezérlés

Nyílt hatásláncú irányítás.

Ebben az irányítási rendszerben a vezérlő a prognózisra, előrejelzésekre támaszkodva meghatározza:

a rendszer jövőbeni tényállapotait, tervezett értékeit

a rendszert érő zavarok fajtáit és viselkedési jellemzőiket

Prognózis: az egyetlen legvalószínűbben bekövetkező tényállapot

Előrejelzés: különböző tényállapotok bekövetkezésére vonatkozó valószínűségek leírása

Az irányító a környezetből szerez információt, beavatkozik, mielőtt az impulzushatást gyakorolna. A beavatkozás a zavartól ellentétes hatású, így e kettő eredője nulla lesz.

Feltételezi a környezet tényezőinek, a bemenő jelek és az irányított jellemzői között lévő összefüggések ismeretét.

A vezérlő és a vezérelt rendszer nem alkotnak integratív egységet.

Ha olyan zavarok érik a rendszert, amelyeket a prognózis vagy az előrejelzés nem vett számításba, akkor ezek kompenzálására vonatkozó beavatkozás sem jön létre.

A vezérlés fajtái:

Egyszerű vezérlés: a vezérelt rendszer egyszeri utasítást hajt végre

Önműködő vezérlés: folyamatosan ismétlődő feladatok megoldása

Programvezérlés: vezérlési folyamatok egymáshoz való rendelése

  1. Szabályozás

Zárt hatásláncú irányítási rendszer, azaz a szabályozás alapvető eleme a visszacsatolás.

Bonyolult rendszereknél alkalmazzák, ahol a prognózis bizonytalan.

Úgy történik, hogy kiegyenlítik a rendszer tényleges teljesítmény értékének (output) eltérését az előre megadott teljesítmény értéktől (norma vagy terv).

Információt a rendszer kimenetéből veszünk, és ha ez eltér a tervezettől, beavatkozunk (negatív visszacsatolás).

Pozitív visszacsatolásról akkor beszélünk, ha valamely megindult folyamatot erősítünk fel.

Lépései:

1.      Alapjel képzés:

norma, terv. A rendszer részére meghatározott cél megállapítása a mértékadó (jelentős) folyamatokra.

2.      Érzékelés:

szabályozó impulzusokat szerez az irányított tevékenységéről, ellenőrző jelekkel méri a tényleges értékeket (ellenőrző egység).

3.      Különbségképzés:

az érzékelt jeleket össze kell vetni a normákkal. Ezalatt figyelni kell a rendszert érő zavarokat is annak érdekében, hogy meghatározhassuk a szükséges beavatkozást is. A gazdasági életben az elemzés a megfelelője (Különbségképző- hibajel).

4.      Ítéletalkotás:

döntés arról, hogy szükséges a beavatkozás vagy sem, illetve milyen legyen (Szabályozó, figyelő – rendelkező jel).

5.      Beavatkozás:

(Szabályozó, beavatkozó – beavatkozó jel).

Alapjel (terv) szempontjából megkülönböztetünk:

Értéktartó:

 szabályozó rendszer állandó alapjelet kap

Követő jellegű:

norma és egy tényező között függvényszerű kapcsolat áll fenn

Programvezérlésű:

terv az idő függvényében változik

Nyomon követő:

valamely külső hatástól függ az alapjel (pl.: vevő elvesztése)

Adaptív:

bonyolult rendszerek öntanuló szabályozási mechanizmusa

Optimum szabályozás:

az alapjelet valamilyen fv. szélső értékeként (max. vagy min.) határozzuk meg.

Komplex:

egyszerre több szabályozási rendszer alkalmazását jelenti.

Teljes informáltságú:

szabályozott alrendszerről minden információt meg tudunk szerezni, ismerjük a rendszert érő összes zavart

Nem teljes informáltságú:

nem tud teljes információt szerezni a szabályozott működéséről, illetve az azt érő zavarokról. A megismert változást a bemenetek ellenkező irányú változtatásával próbálja elérni. Fekete doboz módszer.



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!