A Monitor

A monitorok a számítógépek elsődleges kiviteli (output) eszközei. A képernyőn – és a billentyű-zeten – keresztül tartja a kapcsolatot a gépkezelő a számítógéppel, tehát szerepe igen jelentős. Ugyan-azon a katódsugárcsöves elven működnek, mint a televíziók (persze vannak más elven működő moni-torok is, mint például a folyadékkristályos, vagy a plazma képernyők). A monitor lelke a katódsugár-cső. A foszforeszkáló bevonattal ellátott képernyőn becsapódó elektronok felvillanást okoznak, ezek összessége adja a képet. Mi a különbség a monitorok és a TV képernyők között? Mindenekelőtt a mi-nőség. A monitorok pontosabb, élesebb, vibrálás-, villogás- és nem utolsósorban tükrözésmentes képet kell, hogy adjanak.

Ma már szinte csak színes monitort lehet kapni, az alkalmazások, szoftverek is többnyire meg-kívánják a színek alkalmazását. A monitorok három alapszín (vörös, zöld, kék) egymásra vetítésével állítja elő a keverékszineket, innen a módszer neve: RGB (red, green, blue). A vörös és a zöld keveré-séből kapjuk a sárgát, a zöld és a kék keveréséből a ciánt, a kékből és a vörösből pedig a bíbort. Ha mindhárom alapszín azonos intenzitással világít, fehéret kapunk.

A színes kép kialakítását vagy az árnyékmaszk vagy a sávos maszk alkalmazásával valósítják meg. Az árnyékmaszk az elterjedtebb tervezési megoldás: a katódsugárcső a maszk apró lyukain lövik keresztül az elektronokat, amelyek háromszög alakban elhelyezett vörös, kék és zöld foszforpöttyöket késztetnek felvillanásra. Az azonos színű pöttyök közötti legkisebb távolságot nevezik képponttávolságnak. Ennek értéke a jó monitorok esetén 0,28 mm, vagy még kisebb. A sávos maszk esetén pontok helyett egymás mellé helyezett vörös, kék és zöld színű foszforsávok vannak. Az ilyen monitorok fényesebb képet adnak. Van még egy harmadik megoldás is, ez a két alapmódszert elegyíti.

A monitorok méretét a képátlójukkal jellemzik. A képméret és a felbontás természetszerűen összefügg egymással. Minél nagyobb a monitor, annál több képpont fér el rajta, annál nagyob a fel-bontás, és annál több mindent jeleníthetünk meg egyszerre a képen. Az általános a 14 hüvelykes moni-tor, a következő a 15″-es, majd a 17″-os és a 21″-os következik és így tovább… Fontos követelmény a monitorokkal szemben a vibrálásmentesség. A kép annál stabilabb, minél nagyobb a képfrissítési frek-vencia. A 75 MHz-nél nagyobb képfrissítési aránynál már nem érzékelhető a képernyő vibrálása, 85 MHz-nél nagyobb értékre általában nincs szükség. A jobb monitorokon ez az érték állítható. Sugár-zásmentes monitort szinte lehetetlen előállítani, de a káros sugárzás mértékét jelentősen lehet csökken-teni. Ezeken a monitorokon feltüntetik a Low Radiation feliratot, vagy a TCO’92 vagy a TCO’95 jel-zést.

Nincs ilyen gond a folyadékkristályos, vagy LCD (Liquid Crystal Device) képernyőkkel. Ezek ugyan ma még csak a hordozható számítógépekben terjedtek el, de már forgalomba kerültek az asztali gépekhez alkalmazható monitorok is (csak hát az áruk!…). Kétféle képernyőtípus van. A DSTN (Double-Scan Super Twisted Nematic) képernyők olcsóbbak, de hátrányuk, hogy a képpontok lassan gyulladnak ki és alszanak el (emiatt gyors mozgásoknál elhúzódó képeket lehet látni), ráadásul csak szemből, illetve 30-40°-os szögből nézve adnak szép színes képet. Ezeket a hibákat küszöbölik ki a TFT (Thin Film Transistor) képernyők. Ezeknél a látómező 140-150°-ra növekedett, másrészt sokkal gyorsabb lett a képpontok meggyújtása ill. kioltása.

Csoportosítás:

Működés szerint:

CRT (cathode ray tube)

• Katódsugárcsöves
• Elektronnyaláb rajzolja meg a képet a képernyőn
• Nagy méretű az elektronágyú miatt
• Beégésre képes

 

IPS LCD (In Plane Switching Liquid Crystal Display)

• Folyadékkristályos kijelző: elektromosság hatására a folyadékkristályos anyagnak megváltozik a fényáteresztő képessége
• Háttérvilágítást használ
• Vékony és hajlékony így ma sok okostelefonban használják.

(LED backlit LCD)

• LCD panel amely egy LED mátrixot használ háttérvilágításként, ameynek köszönhetően helyileg lehet a pixelek világosságát szabályozni
• Viszont mivel a háttérvilágítás LED-jei nem olyan kis méretűek mint az LCD pixelei, így éles színhatárokn “Fény Árnyékot” láthatunk

 

TFT (Thin Film Transistor)

• Vékony filmtranzisztor
• Működési elv LCD alapon nyugszik, egy-egy képpont egy-egy tranzisztor
• Háttérvilágítást használ
• Rosszak a belátási szögei így ma már nincs széleskörű használatban.

 

OLED (Organic Light Emitting Diode)

• Organikus fénykibocsátó dióda
• Mindegyik pixel komponens(Red, Green, Blue) a saját fényét állítja elő
• Nem használ háttérvilágítást
• Hajlékony
• Beégésre képes
• Sok mai okostelefon (Mivel azok a pixelek melyek teljesen feketék nem fogyasztanak áramot) és TV használja
• Kiváló kontarszt

MicroLED / mLED / µLED (Micro Light Emitting Diode)

• Mikroszkópikus LED-ek építik fel
• Nem képes beégésre
• Hajlékony
• Minden pixelkomponens saját fényét állítja elő
• Kiváló kontraszt
• Az OLED képernyőknél akár 30x több fényt képes előállítani
• Energiahatékonyabb és Kisebb a válaszideje mint a rivális technológiáknak
• -2018- Még nem kaphatóak, és még nincsenek tömegyártva, az időigényes és komplikált gyártási módszer miatt

 

Szín előállítás szerint:

Monochrome (egyszínű): fekete-fehér, vagy zöld, borostyán, ill. Papírfehér

Color (színes). RGB – red (piros), green (zöld), blue (kék)

 

Megjelenítéstípusaszerint:

Alfanumerikus (csak karakterek megjelenítésére alkalmas)

Grafikus (rajzok, képek is megjeleníthetők)

Felbontás szerint:      

VGA: 640×480, ill. 800×600 felbontás, 16, ill.256 szín.

SVGA (Super VGA): 800×600, 1024×768, 1280×1024 pont            felbontással, illetve 16, 256, 65536 (High Color), vagy 16,7 millió (True Color).

HD: (720p), 1 280 x 720

FullHD: (1080p), 1 980 x 1 080

4K: 3 840 x 2 160

8K: 7 680 x 4 320

16K: 15 360 x 8 640

 

Színmélység: pixelek színei:  

1 bites: fekete-fehér

8 bites: 256 féle szín vagy 256 féle szürkeárnyalat

16 bites: 65 536 szín (High Color)

24 bites: 16 777 216 szín (True Color)

30/48-bites: 107 3741 824 – 281 474 976 710 656 szín (Deep color)

 

Képváltás módja szerint:

Képváltási frekvencia (képfrissítés):jelzi, hogy másodpercenként hányszor írja ki a képet. Átlagos képernyők 60Hz-t képesek megjeleníteni, de vannak amelyek 240Hz-re vagy többre is képesek.

 

Váltott soros (interlaced): ez kissé villog, mert egy menetben csak minden második sort tapogat le, s így a szemnek fárasztó

Nem váltott soros (NI = non interlaced): ez már nem fárasztja annyira a szemet.

Sugárzás:

Régi monitoroknál monitorszűrővel védekeztek.(A legjobb a földelt.)ma már csak alacsony sugárzású monitorok kaphatók (jelzésük LR = low radiation, vagy LE = low emission).

Egyéb Tulajdonságok:

OSD (On Screen Display): Képernyőn jelennek meg a különböző beállítási paraméterek, amelyek menün keresztül néhány gomb segítségével megváltoztathatók.

 

Kezelőszervek, állítási lehetőségek: hálózati kapcsoló, fényerő, kontraszt, színtelitettség, vízszintes és függőleges pozíció, vízszintes és függőleges méret, hordósság, trapézság stb.

Monitorvezérlő kártya: a monitor számára analóg jelekké alakítja a számítógép digitális jeleit.

Az RGB színtér vörös, zöld, kék (red, green, blue) alapszínekből kikeverhető színeket tartalmazza, azadditív színkeverés modellezéséhez használjuk. Mindegyik színt 1 bájton tárolódik, tehát az értéke 0 és 255 között változik. Ha mindhárom szín 0, akkor fekete színt, ha mind három szín 255, akkor a fehér színt jelöli. Monitoroknál használják.