A vulkáni működés típusai:

A Föld endogén (belső) erői állandó működésének egyik leglátványosabb magnyilvánulási formája a vulkanizmus és mindez a Föld bonyolult belső mozgásfolyamatainak egyik empirikusan is tanulmányozható formája. Ezen mozgások során vagy eljut a magma a felszínre, vagy sem. Így beszélünk effuzív (kiömléses) és extruzív (kinyomulásos), vagy plutonikus (mélységi-) és kriptovulkanizmusról (rejtett magmatizmus-ról).
Az utóbbi két típus a földkéreg felépítésében fontos szerepet játszik a gránit és a gabbro termelése miatt.

A látható és láthatatlan vulkánok átmenetét képezik azok a szubvulkanikus formák melyeknél a magma az alsóbb rétegekben megszilárdulva csak később a felszíni exhumáció folytán kerül „napvilágra”. (De ez nem lényeges itt).

A vulkánokat csoportosíthatjuk még a kitörés helyének alakja szerint (areális, labiális, centrális), a vulkáni működés időszakos lefolyása szerint (poli-, monogenetikus) és a felszínre hozott anyag minősége és halmazállapota szerint (csak láva, gázok és törmelék, mindkettő).

 

A vulkánosság területi eloszlása:

A vulkánműködések törvényeire a lemeztektonika adta meg a legteljesebb magyarázatot. Alfred Wegener, osztrák meteorológus a kontinensperemek összeilleszthetőségén túl földtani és őslénytani bizonyítékok alapján állította azt, hogy eredetileg a Földön csak egyetlen őskontinens a Pangea létezett, amelyet az egyetemes tenger, a Panthalassza vett körül.

Mintegy 200 millió évvel ezelőtt a Pangea összetöredezett, és a töredékek, a mai kontinensek, lassan sodródni kezdtek jelenlegi helyük irányába. Wegener azonban nem tudott elégséges magyarázatot adni a kontinensvándorlás okaira és mechanizmusára.

Ezeket az adatokat később a paleomágneses bizonyítékok is alátámasztották. A globális lemeztektonikai elmélet szerint az asztenoszférában a litoszféra-lemezek határait keskeny tektonikus zónák alkotják. A lemezek általában óceáni és kontinentális kéregrészeket egyaránt tartalmaznak.

Az óceáni kéreg viszonylag vékony és fiatal, nincs 200 millió évnél idősebb része. A vékony üledék alatt főként bazaltos kőzetből épül fel.

A kontinentális kéreg vastagabb, s 3,8 milliárd éves kőzeteket is tartalmaz. Szerkezete bonyolult, üledékes, vulkanikus, gyűrt, átalakult és gránitos kőzetekből épül fel.

A lemezhatároknak három típusát különböztetjük meg: Az épülő határok (divergens lemezek), melyek mentén új óceáni litoszféra keletkezik. Ezek az óceánközépi hátságok. A pusztuló határok (konvergens lemezek), mely az alábukási (szubdukciós) övezetekben jön létre, ahol a litoszféra-lemez lehajlik, lassan megolvad és visszaalakul magmává.

A konzervatív határok, amelyek mentén a lemezek kölcsönhatása nem jár se keletkezéssel, se pusztulással. Itt többnyire párhuzamosan és (relatív) ellentétes irányban mozdulnak a lemezek, jellegzetes képviselője a híres nyugat amerikai törésvonal.

Mindhárom típusra velejárója a vulkáni tevékenység és a földrengés.

 

A vulkáni kőzet és ércképződés

A felszínre kerülő magma jellege és kémiai összetételei a következőképpen csoportosíthatók: az egyes fém és gáztartalmak alapján, valamint a szilikáttartalom (SiO2 – szilícium-dioxid) százalékos értéke alapján. A kovasavtartalom alapján megkülönböztetünk bázisos, semleges és savanyú vulkáni kőzeteket.

A magma hőmérsékletcsökkenésével a kőzet különböző alkotórészei válnak és kristályosodnak ki, s mivel a hűlés nagyon lassan történik, így van idő a nagy kristályok kialakulására.

Jellemezze az USA Északi és Déli körzetének iparát! Milyen tényezők hatottak iparuk fejlődésére?

 

Az USA Északi körzete

Itt szálltak partra a bevándorlók, tehát bőven volt munkaerő az iparosodáshoz. Energiahordozókban sem volt hiány, kezdetben az Appalache fáit, majd nagyesésű folyóit, később széntelepeit hasznosították.

A munkaerő azonban felértékelődött, s az olcsó munkaerőt igénylő iparágak kivonultak a térségből. Helyükbe modern iparágak, elektrotechnika, atomipar, műszergyártás lépett.

New York-ban futnak össze a kereskedelmi és pénzügyi élet szálai. Itt van a legtöbb bank és a monopólium központja.

A Nagy-tavak vidékén kialakult iparvárosok az USA hagyományos nehéziparának legfontosabb telephelyei. A kohászat először az Appalache kokszolható széntelepeinek közelében, kis helyi vasérclelőhelyek felhasználásával (Pittsburg) bontakozott ki. A vasérc és szén szállítási útvonala mentén jött létre Buffalo, Cleveland, Detroit kohóművei.

Amióta a Felső-tó környékén is kimerültek az érctelepek, a kohászat egyre nagyobb mértékben támaszkodik a kanadai Labrador-félsziget vasércére. Ehhez azonban meg kellett építeni a Szent Lőrinc viziutat.

Detroitban összpontosul az autógyártás. Környékén több tucat város alkatrészek előállításával szolgáltatja a detroiti összeszerelő üzemeket. Chicago a gépgyártásról és élelmiszeriparáról nevezetes. USA vasúti és légi közlekedésének legforgalmasabb csomópontja.

Közép-nyugaton az ipar jelentősége csökken, a mezőgazdaságé nő. A kukoricatermelés Indianában, Iowában és Illinois-ban a legjelentősebb. A farmerek fő bevételi forrása a sertés és marhahízlalás. Minneanapolis, St. Louis, Kansas City a malom és húsiparukról híres.

 

Az USA Déli körzete

A déli államok a polgárháborúban elszenvedett vereség és a rabszolga-felszabadítás után nem tudtak gazdasági versenyre kelni az erős, iparosodott Északkal.
Az utóbbi néhány évtizedben azonban rohamos ipari fejlődés tapasztalható.

Texasban és Louisianában tárták fel az ország leggazdagabb kőolaj és földgáztelepeit. Az USA legnagyobb kőolaj-finomítói a Mexikói-öböl partján sorakoznak. A texasi partvidéken bányászott kősó és kén, valamint Florida hatalmas foszfátlelőhelyei a szervetlen vegyipar (műtrágyagyártás) alapját képezik.

A 30-as években a Tennesse-folyó völgyében hatalmas vízerőmű-rendszer épült. Az olcsó elektromos áram vonzotta ide az alumíniumkohászatot, az ország első nagy urándúsító üzemeit.

Latin-Amerikából ércek és mezőgazdasági termékek érkeznek, melyek főként a legforgalmasabb déli kikötőváros, New Orleans és környéke iparát táplálja.

Eleinte az alacsonyabb földrajzi szélességekről könnyebb volt feljuttatni a műholdakat, ezért választották Houstont az űrkutatás központjává. Ma már a földrajzi szélességnek nincs jelentősége, de a legforgalmasabb űrrepülőtér mégis a floridai Cape Canaveral.

Az Északról kiszoruló textilipar a munkabőséget kihasználva délen nyitott új gyárakat, így a pamutfonás és pamutszövés is közelebb került a nyersanyagforráshoz.

Florida az idegenforgalom kedvelt központja lett. Atlanta pénzügyi központ, s repülőgépgyártásáról, textiliparáról és a Coca-Coláról híres, Dallas az olajnak köszönheti felvirágzását.