Vulkánosság, USA északi és déli körzete

A vulkáni működés típusai:

A Föld endogén (belső) erői állandó működésének egyik leglátványosabb magnyilvánulási formája a vulkanizmus és mindez a Föld bonyolult belső mozgásfolyamatainak egyik empirikusan is tanulmányozható formája. Ezen mozgások során vagy eljut a magma a felszínre, vagy sem. Így beszélünk effuzív (kiömléses) és extruzív (kinyomulásos), vagy plutonikus (mélységi-) és kriptovulkanizmusról (rejtett magmatizmus-ról). Az utóbbi két típus a földkéreg felépítésében fontos szerepet játszik a gránit és a gabbro termelése miatt.

A látható és láthatatlan vulkánok átmenetét képezik azok a szubvulkanikus formák melyeknél a magma az alsóbb rétegekben megszilárdulva csak később a felszíni exhumáció folytán kerül „napvilágra”. (De ez nem lényeges itt).

A vulkánokat csoportosíthatjuk még a kitörés helyének alakja szerint (areális, labiális, centrális), a vulkáni működés időszakos lefolyása szerint (poli-, monogenetikus) és a felszínre hozott anyag minősége és halmazállapota szerint (csak láva, gázok és törmelék, mindkettő).

A vulkánosság területi eloszlása:

A vulkánműködések törvényeire a lemeztektonika adta meg a legteljesebb magyarázatot. Alfred Wegener, osztrák meteorológus a kontinensperemek összeilleszthetőségén túl földtani és őslénytani bizonyítékok alapján állította azt, hogy eredetileg a Földön csak egyetlen őskontinens a Pangea létezett, amelyet az egyetemes tenger, a Panthalassza vett körül.

Mintegy 200 millió évvel ezelőtt a Pangea összetöredezett, és a töredékek, a mai kontinensek, lassan sodródni kezdtek jelenlegi helyük irányába. Wegener azonban nem tudott elégséges magyarázatot adni a kontinensvándorlás okaira és mechanizmusára.

Ezeket az adatokat később a paleomágneses bizonyítékok is alátámasztották. A globális lemeztektonikai elmélet szerint az asztenoszférában a litoszféra-lemezek határait keskeny tektonikus zónák alkotják. A lemezek általában óceáni és kontinentális kéregrészeket egyaránt tartalmaznak.

Az óceáni kéreg viszonylag vékony és fiatal, nincs 200 millió évnél idősebb része. A vékony üledék alatt főként bazaltos kőzetből épül fel.

A kontinentális kéreg vastagabb, s 3,8 milliárd éves kőzeteket is tartalmaz. Szerkezete bonyolult, üledékes, vulkanikus, gyűrt, átalakult és gránitos kőzetekből épül fel.

A lemezhatároknak három típusát különböztetjük meg: Az épülő határok (divergens lemezek), melyek mentén új óceáni litoszféra keletkezik. Ezek az óceánközépi hátságok. A pusztuló határok (konvergens lemezek), mely az alábukási (szubdukciós) övezetekben jön létre, ahol a litoszféra-lemez lehajlik, lassan megolvad és visszaalakul magmává.

A konzervatív határok, amelyek mentén a lemezek kölcsönhatása nem jár se keletkezéssel, se pusztulással. Itt többnyire párhuzamosan és (relatív) ellentétes irányban mozdulnak a lemezek, jellegzetes képviselője a híres nyugat amerikai törésvonal.

Mindhárom típusra velejárója a vulkáni tevékenység és a földrengés.

A vulkáni kőzet és ércképződés

A felszínre kerülő magma jellege és kémiai összetételei a következőképpen csoportosíthatók: az egyes fém és gáztartalmak alapján, valamint a szilikáttartalom (SiO2 – szilícium-dioxid) százalékos értéke alapján. A kovasavtartalom alapján megkülönböztetünk bázisos, semleges és savanyú vulkáni kőzeteket.

A magma hőmérsékletcsökkenésével a kőzet különböző alkotórészei válnak és kristályosodnak ki, s mivel a hűlés nagyon lassan történik, így van idő a nagy kristályok kialakulására.

Jellemezze az USA Északi és Déli körzetének iparát! Milyen tényezők hatottak iparuk fejlődésére?

Az USA Északi körzete

Itt szálltak partra a bevándorlók, tehát bőven volt munkaerő az iparosodáshoz. Energiahordozókban sem volt hiány, kezdetben az Appalache fáit, majd nagyesésű folyóit, később széntelepeit hasznosították.

A munkaerő azonban felértékelődött, s az olcsó munkaerőt igénylő iparágak kivonultak a térségből. Helyükbe modern iparágak, elektrotechnika, atomipar, műszergyártás lépett.

New York-ban futnak össze a kereskedelmi és pénzügyi élet szálai. Itt van a legtöbb bank és a monopólium központja.

A Nagy-tavak vidékén kialakult iparvárosok az USA hagyományos nehéziparának legfontosabb telephelyei. A kohászat először az Appalache kokszolható széntelepeinek közelében, kis helyi vasérclelőhelyek felhasználásával (Pittsburg) bontakozott ki. A vasérc és szén szállítási útvonala mentén jött létre Buffalo, Cleveland, Detroit kohóművei.