Urbanizáció

Az urbanizáció egyrészt a városok növekedését és szaporodását, másrészt a város technikai és életforma terjedését jelenti.

A városok fejlődése szakaszos jellegű.

Városrobbanás:

A városok száma és mérete rendkívül gyorsan növekszik, a falukról hatalmas tömegek özönlenek a városokba.

Viszonylagos dekoncentráció:

Még mindig a városokba áramlás a jellemző, de a népesség már főképp a kisvárosokban gyarapszik, és a nagyvárosokból az emberek az elővárosokba költöznek. Fontos a közlekedés, a város és az elővárosok között állandó a népességmozgás. A környező falvak felhagynak a mezőgazdálkodással, és különböző funkciókat vesznek át.

Dezurbanizáció:

A népességnövekedés súlypontja áthelyeződik a falvakra. Ott szebb a természeti környezet, jobb a közbiztonság, s a közlekedés már elég fejlett.

Az informatika urbanizációja:

A régi belváros lebontása után felhőkarcolók épülnek. Egyre jobban fejlődnek az információs eszközök, melyek minden háztartásban megtalálhatók lesznek. Bankok, posták, áruházak csatlakoznak az otthoni személyi számítógépekhez, s azon keresztül lehet vásárolni, üzleti ügyeket végezni.

 

Városok néhány típusa meghatározó szerepkörük szerint:

•          Bányaváros (Birmingham, Essen, Komló).

•          Vásárváros (Hannover, Lipcse, Gyöngyös).

•          Iskolaváros (Oxford, Sárospatak).

•          Idegenforgalmi központ (Velence, Róma, Siófok).

•          Fesztiválváros (Salzburg, Szeged).

•          Fürdőváros (Karlovy Vary, Hévíz).

•          Mezőváros (Kecskemét, Hódmezővásárhely). Lakói eredetilag mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak, és vásártartási joguk is volt.

 

Urbanizáció (városfejlődés):

•          magába foglalja a városodás (mennyiségi változás: a városlakók számának és arányának növekedése).

•          És a városiasodás (minőségi változás: a városi életforma terjedése, falvakra is jellemző folyamat) fogalmát.

Városfejlődés:

•          Az ipari forradalomnak köszönhetően gyorsult fel.

•          A 20. század eleje óta a népességnövekedés üteménél 4-5-ször gyorsabban gyarapodott a városi népesség.

•          Napjainkban a világ népességének fele, a fejlettebb országokban háromnegyede városlakó.

•          A legfalusiasabb társadalmak Afrikában és Ázsiában találhatóak.

Növekvő nagyváros a környezetét is átalakítja: a nagyváros és környező települései között szoros kapcsolat, kölcsönös egymásrautaltság alakul ki. Ezt a településegyüttest agglomerációnak nevezzük, melynek jellegzetes település típusai:

•          Környezetből kiemelkedő nagyváros (Budapest).

•          Központi  várostól elsősorban ipari funkciókat átvevő bolygóváros (Vác, Gödöllő, Százhalombatta).

•          Lakófunkció egyeduralmával rendelkező alvótelepülés (Érd, Budaörs, Budakeszi).

Városok többsége körgyűrűs-övezetes szerkezetű:

•          Belső munkahelyöv (city, közigazgatási, pénzügyi, kereskedelmi intézmények, irodaházak, turisztikai látnivalók, sok munkahely).

•          Belső lakóhelyöv (néhány szintes, gyakran leromlott színvonalú lakóházak).

•          Külső munkahelyöv (nagy telephelyigényű üzemek, raktárak, pályaudvarok).

•          Külső lakóhelyöv (kertes családi házak, lakótelepek).

Észak-Amerikában és Európában a belső lakóhelyövben, a fejlődő országokban a városok peremén jönnek létre a nyomornegyedek (angol elnevezése slum).