A kulturális földrajz
Alapfogalmai: kulturális földrajz: a társadalomföldrajz részterülete, amely eredetileg az emberi kultúra földrajzi, természeti környezetre gyakorolt hatásaival foglalkozik.
kultúra: tanult viselkedésmódok, normák, szemléletek összessége. Csoportjelenség, nem egyéni tulajdonság. Egy életmód csoportos megnyilvánulása.
kulturális jellemvonás: a kultúrát felépítő legkisebb egységek.
kultúraterjedés: /expanziós: egyik populációról a másikra terjed.
@ hierarchikus: az eredeti kultúrát birtokló adja tovább a vele azonos szinten levő csoportoknak. Csak később megy át más hierarchia szintre.
járványszerű: határokat és hierarchia szintet nem ismerve járványszerűen terjed tovább.
szelektív (stimulációs): csak a kultúra bizonyos elemei terjednek tovább.
távolságidő gyengülés: a centrumtól távolodva a kultúra hatása gyengül, időt vesz igénybe, míg a távolabbi területekre elér.
kultúrtáj: mesterséges közeg, melyet az ember alakít ki megtelepedésével.
kultúra alrendszerei: – technológiai alrendszer – társadalmi alrendszer – ideológiai alrendszer
kultúrrégió: olyan területi egység, amelynek társadalma valamely kulturális ismérv alapján összetartozik.
– formális kultúrrégió: olyan területi egység, amely lakosai egy vagy több közös jellemvonással rendelkeznek.
– funkcionális kultúrrégió: jellemzője a heterogenitás. Inkább társadalmi, gazdasági, politikai funkció mentén szerveződtek. /felfogásbeli kultúrrégió: csak az emberek felfogásában élő régió. Nehezen definiálható. Saját maguknak adnak nevet, megkérdezés alapján állapíthatók meg a határi.
Kultúrterületek:
– fogalma: ha két vagy több kulturális régió, vagy komplexum egybe esik. A világ 11 nagy kultúrterületre osztható. Kiindulópontjai: társadalmi magatartásforma, vallás, nyelv, urbanizációs szint.
– észak amerikai, szigetvilág, latin amerikai, európai, orosz, iszlám, kínai, indiai, fekete afrikai, ausztráliai és óceániai.
