-I.szakasz:

Az ipari forradalomhoz kapcsolható, jellemzője a városrobbanás. A falvakból tömegesen vándoroltak a városokba, nagyvárosi növekedés ment végbe. Tovább jellemző a rossz minőségű munkahelyi környezet, a fokozódó város beépítés, súlyos társadalmi és egészségügyi ellátás. Időben a XVIII. század végétől századunk 30-as éveiig tartott.

hirdetés

-II.szakasz:

Szuburbanizáció szakasza. A népesség térbeli elhelyezkedésének dekoncentrációja jellemzi. A nagyvárosok helyett a betelepülés a városok melletti kistelepülésekbe irányul. Ez a szakasz a 60-as évekig tartott. Kezdetét veszi az ipari kitelepülés a városokból. Jellemzi az ipar gyors fejlődése, térhódítása. Elkezdődik a településrendszerek strukturális átalakulásának folyamata. Új lakónegyedek, lakóparkok épülnek a város szomszédságában, miközben a városon belül kialakulnak a gettónegyedek. Ezek a tényezők maguk után vonják, hogy a pihenő-, üdülő-övezetek fejlődése nagyban megindul.

 

 

-III.szaksz:

Dezurbanizáció szakasza. A hetvenes évektől figyelhető meg ez a jelenség. A foglalkoztatottak nagy része már nem a termelő ágazatokban van, hanem a szolgáltatásokban talál munkát. A falusi térségek szerepe megnő az oda kitelepülő lakosság hatására, az ingázás egyre nagyobb távú. A városi térségek leértékelődnek. A városok körüli elővárosi gyűrű azonban tovább bővül. Magyarországon ez a jelenség még nem érzékelhető.

hirdetés

-IV.szakasz:

Reurbanizáció szakasza. Ez egy jövőbe menő következtetés, még nem észlelhető sehol. Informatika ösztönözte urbanizációnak is nevezik. A csúcstechnológiák széleskörű, általános elterjedés. Feltételezik, hogy egységes civilizációs szintű településrendszer alakulhat ki, így számolhatunk újabb központok megjelenésével.