Tavak keletkezése és pusztulása

1. Tó

Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő állóvíz.

2. Tavak keletkezése

keletkezhetnek kimélyüléssel vagy elgátolással.

I. Kimélyüléssel keletkező tavak

a) Árokban kialakult tavak

Törésvonalak között lesüllyedt árokban alakulnak ki. Hosszúak és keskenyek ezek a tavak és általában mélyek is. Közülük kerül ki a Föld legmélyebb tava, a Bajkál is (1620 m). Mo-on ilyen a Balaton és a Velencei-tó.

b) Jégtakaró által kimélyített tavak

A jégtakaró által letarolt területeken alakultak ki. Ahol puhábbak a kőzetek, ott a jég jobban mélyített, mint ahol kemények, ezért medencék alakultak ki. Ezekben a medencékben gyűlt fel a víz a jég elolvadása után. A kialakult tavak szabálytalan alakúak, gyakran tórendszereket alkotnak. Pl.: Finn-tóvidék, Kanadai-ősföld északi részének tavai.

c) Gleccserek által kimélyített tómedencék

Az előzőhöz hasonlóan a gleccserek is jobban mélyítik völgyeik azon szakaszát, ahol puhább a kőzet. Ezekben a túlmélyített szakaszokban gyűlik fel a víz a gleccser elolvadása után. Általában kis területű, nem túl mély tavak ezek.

d) Szél által kimélyített tómedencék

A szél csak a talajvíz szintjéig tud mélyíteni, akkor a ha a felszínt a szél által elhordható anyag alkotja (pl. homok). Szárazabb években a talajvízszint alacsony, ilyenkor jobban lemélyül a leendő tómeder, majd nedvesebb időszakokban megemelkedik a talajvízszint, és a felszínre kerül. Kis területű, sekély tavak jönnek létre, ráadásul száraz időjárás esetén hamar kiszáradnak. Pl.: Kiskunság szikes tavai.

II. Elgátolással keletkező tavak:

a) Jég által elgátolt tavak:

A gleccserek és a jégtakaró is nagy mennyiségű törmeléket halmoz fel elolvadásának helyszínén. A törmelékből kialakuló morénák mélyedéseket zárnak közre, s ezeket önti el később víz. Pl.: Germán-Lengyel-alföld tóvidékei.

b) Szél által elgátolt tavak

Homokbuckák vehetnek közre mélyedéseket. Pl.: nyíregyházi Sós-tó.

c) Krátertavak

Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben jöhet létre. Pl.: Szent Anna-tó Erdélyben.

d) Hegyomlások által elgátolt tavak

Kisebb patakvölgyeket elzárhat egy-egy hegyomlás. A torlasz mögött felduzzadó patakvízből alakulhat ki a tó. Pl.: Gyilkos-tó Erdélyben.

III. Egyéb

a) Morotvatavak

Természetes vagy mesterséges úton levágott folyókanyarulatokból alakul ki. Pl.: Tisza levágott kanyarulatai, Szelidi-tó a Dunánál.

b) Mesterséges tavak

víztározók, halastavak, hűtőtavak, kavicsbányatavak stb.

3. Tavak pusztulása

A tavakba torkolló patakok, folyók hordalékukkal előbb-utóbb feltöltik a tavakat. Ezt a folyamatot felgyorsítja a vízszennyezés, ami a vízinövények elburjánzását eredményezi. Az elpusztuló növények anyaga hozzáadódik a hordalékhoz, így a tó vízszintje gyorsabban csökken. A feltöltődésnek három szakasza van:

1) Fertő állapot

Az egész tófenéken megjelenik a növényzet, de a nyílt vízfelületek aránya még 50% felett van.

2) Mocsár

Túlsúlyba kerül a növényzet, nyílt víz már az összfelület kevesebb, mint felén látható.

3) Láp

Megszűnnek a nyílt vízfelületek.