Magyarország éghajlata

Hazánk a mérsékelt övezet valódi mérsékelt övébe, azon belül a mérsékelten szárazföldi területbe tartozik. Éghajlatunk nedves kontinentális, ugyanakkor az ország eegyes alföldi területein már a száraz kontinentálishoz áll közelebb, mivel nyugatról kelet felé csökken az óceáni, illetve nő a kontinentális hatás.

Országban fontos éghajlat- módosító tényező a medencejelleg.

Hatásai:

•         Alföld közepe felé csökken a felhőborítottság mértéke és a csapadék mennyisége, nő a napfénytartam és az évi közepes hőingás.

•         Nyugatról érkező ciklonok frontjait gyakran megakasztják az Alpok láncai, így kevesebb csapadék jut el hozzánk.

•         Indőnként az Alpok hatására aktív ciklonná erősödnek a frontok, amelyek jelentős csapadékot hoznak hazánkba, főleg annak délnyugati-nyugati részébe.

•         Télen gyakori, hogy a Kárpát-medencében megül a hideg, nyirkos levegő, tartósan ködös, borult időt okozva.

Éghajlatukra jelentős befolyással van:

•         Óceáni hatás: az ország nyugati része csapadékosabb, a nyár ott kissé hűvösebb, ezért kisebb az évi hőingás mértéke.

•         Mediterrán hatás: nyáron dél felől forró levegő érkezik, a téli félévben pedig az Adria felől érkező ciklonok nagy mennyiségű csapadékot szállítanak hozzánk, főleg a Dunántúl déli, délnyugati része.

•         Kelet-európai-síkságról érkező száraz kontinentális levegő nyáron meleg, kánikulai időt, télen zord hideget eredményez.

További módosító tényező még a domborzat. Középhegységeinkben hűvösebb van, mint az ország más részein. A domborzat az uralkodó szélirányt is befolyásolja.