Közép- és Dél-Dunánntúl

 

Közép-Dunántúl régió:

•         Harmadik a régiók fejlettségi rangsorában. Legfejlettebb megyéje Komárom-Esztergom, de nem sokkal maradt el tőle Fejér sem.

•         Kedvező közlekedés-földrajzi helyzet, a fejlett közlekedési hálózat, szakképzett munkaerő, idegenforgalmi vonzerő segítette fejlődését. Hazánk legurbanizáltabb térsége.

•         Dunántúli-középhegység:

•         Jelentős ásványkincs vagyon (barnaszén, bauxit,építőkőzetek), melynek jelentős részét már nem bányásszák.

•         Egykori ipari tengely része volt.

•         Medencékben, völgyekben, déli lejtőkön folyik mezőgazdasági tevékenység.

•         Legfontosabb a szőlő- és gyümölcstermesztés (Balaton-felvidék).

•         Mezőföld, Komárom-Esztergomi síkság: kedvező mezőgazdasági feltételek, változatos gazdálkodás.

•         Rendszerváltás után ipari vállságba került, ezt követően sikeres volt a szerkezetváltás, korszerű, szakképzett munkaerő, logisztikai központok települtek ide.

•         Idegenforgalmi célállomás:

•         Különösen Balaton északi partja

•         Velencei-tó

•         Tapolcai-medence

•         Bakony

•         Vértes

•         Gerecse tájai és várai

•         Itt található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park •     Főbb központok:

•         Székesfehérvár: régióközpont, élelmiszeripar, autóbuszgyártás (Ikarusz).

•         Balatonfüred, Sümeg, Zirc: idegenforgalom

•         Esztergom: Suzuki autógyár

•         Ajka: alumíniumipar

•         Veszprém: elektronikaipar

Dél-Dunántúl régió:

•         Hazánk elmaradottabb, periférikus régiói közé tartozik. Okai: kedvezőtlen közlekedésföldrajzi helyzet, aprófalvas településhálózat, hagyományos ipar válsága.

•         Dunántúli-dombság: erősen tagot löszös terület, termékeny talajok, talajeerózió veszélye, így takarmánynövények, állattenyésztés. Kiemelkedő a balatoni és szekszárdi borvidék.

•         Mezőföld és Dráva menti síkság: termékeny tájak, jó talajok, így ideális mezőgazdasági területek (gabonafélék, zöldség- és gyümölcstermesztés, napraforgó).

•         Mecsek és Villányi-hegység: mecseki feketeszén és uránérc (nem művelik), villányi borvidék.

•         Rendszerváltás után hagyományos iparágak válságba kerültek, szerkezetváltás részben nem történt meg, mivel nem volt olyan sikeres.

•         Idegenforgalmi célállomások:

•         Balaton déli partja:  zenei fesztiválok (Balaton Sound)

•         Borvidékek

•         Gemenc

•         Duna-Dráva Nemzeti Park

•         Gyógyfürdők (Harkány)

•         Pécs (ókeresztény sírkamrák)

•         Mecsek •              Főbb központok:

•         Pécs: régióközpont, porcelángyártás, egyetemi- és kultúrális központ

•         Siófok: idegenforgalom, üdítőital-gyártás

•         Kaposvár: húsipar, tejipar, elektronika