Hideg övezet
sarki szelek uralma alatt
1. A hideg övezet általános jellemzése:
– Földünk leghidegebb térsége anticiklonok uralma alatt áll, zord sarki szelek fújnak – az évi középhőmérséklet mindenütt kevesebb, mint 0 °C, – Csapadék hó formájában hull – a Sarkköröktől a Sarkpontokig egyre hosszabbodó éjszakák jellemzőek Az övezetet két részre osztjuk: – a fagysivatagos, két évszakos sarkköri öv/tundra éghajlat – hó- és jégsivatagos, egy évszakos sarkvidéki öv/állandóan fagyos éghajlat 3. A két éghajlat összehasonlítása:
Jellemzők | sarkköri öv tundra éghajlat |
sarkvidéki öv állandóan fagyos éghajlat | ||
Elhelyezkedés kiterjedés (é.sz. és d. sz.) | a déli félgömbön csak néhány szigeten található meg a sarkkörök környékén helyezkedik el, főként az északi félgömbön | A Sarkpontokhoz közel, ma Grönland és az Antarktisz területén találjuk meg, ahol több kilométer vastag jég borítja a felszínt | ||
Évszakok | 2 évszak: 9-10 hónapos hosszú zord tél, igen rövid, hűvös nyár | 1 évszak: zord, gyér csapadékú tél – sohasem megy 0 °C fölé a hőmérséklet tél több hónapos éjszaka több hónapos nappallal váltakozik, a Sarkpontokon pedig fél év éjszaka fél év nappal váltja egymást, vagyis nincsenek évszakok, sőt napszakok is csak hosszú hónapok után váltják egymást | ||
Évi közép-hőmérséklet | 0- -25 °C | -10- -55 °C | ||
Uralkodó szél | sarki szelek uralma alatt | |||
Csapadék mennyisége, eloszlása | csapadékmennyiség 200 mm/év – kis párolgás – vízháztartás nyereséges | 200-400 mm hó esik évente | ||
növényzet | tundra (zuzmó, moha), erdős tundra (nyír), törpe növésű cserjék (törpefűz, törpenyár, törpefenyő) | nincs növénytakaró, mindent örök jég és hó borít | ||
állatvilág | rénszarvas, sarki róka, jegesmedve, pézsmatulok, ürge, rovarok | pingvin, fóka, rozmár, jegesmedve | ||
Vízjárás | vízjárás: rövid jégmentes időszak | hófelhalmozódás | ||
Talaj | a szerkezet nélküli tundratalaj: köves, homokos | nincs talaj, mindent örök jég és hó borít | ||
Felszínformálás | fagyaprózódás és örökfagy alakítja a felszínt | jégtakaró, olvadékvizek | ||
Emberi tevé kenység | lakosság | igen gyér lakosság | lakatlan csak a kutatóállomásokon tartózkodik ember | |
|
Sarkköri öv
– a déli félgömbön csak néhány szigeten található meg – a sarkkörök környékén helyezkedik el, főként az északi félgömbön. – évi középhőmérséklet: 0- -25 °C – évi közepes hőingás: 8- 45 °C – 2 évszak: 9-10 hónapos hosszú zord tél, igen rövid, hűvös nyár. – sarki szelek uralma alatt – csapadékmennyiség 200 mm/év – kis párolgás – vízháztartás nyereséges – vízjárás: rövid jégmentes időszak – természetes növényzete: tundra (zuzmó, moha), erdős tundra (nyír), törpe növésű cserjék (törpefűz, törpenyár, törpefenyő) – talaja: a szerkezet nélküli tundratalaj: köves, homokos – felszínformálás: fagyaprózódás és örökfagy alakítja a felszínt o fagyaprózódás: a hőmérséklet fagypont körüli ingadozása miatt a jég-víz fázis folyamatosan tágítja a repedéseket, ezáltal aprózza a kőzeteket o örökfagy: a talaj alsóbb rétegei állandóan fagyott állapotban vannak, a rövid nyár idején csak a talaj felső rétege képes felolvadni, azért az olvadékvizek nem tudnak a talajban elszivárogni, így kiterjedt lápok, mocsarak jönnek létre – állatvilága: rénszarvas, sarki róka, jegesmedve, pézsmatulok, ürge, rovarok – emberi tevékenység: halászat, vadászat, rénszarvastenyésztés – örökfagy területén különleges építkezési módszert dolgoztak ki, a házakat – pl. cölöpökre építik – igen gyér lakosság
Sarkvidéki öv
– A Sarkpontokhoz közel, ma Grönland és az Antarktisz területén találjuk meg, ahol több kilométer vastag jég borítja a felszínt – 1 évszak: zord, gyér csapadékú tél – sohasem megy 0 °C fölé a hőmérséklet – tél több hónapos éjszaka több hónapos nappallal váltakozik, a Sarkpontokon pedig fél év éjszaka fél év nappal váltja egymást, vagyis nincsenek évszakok, sőt napszakok is csak hosszú hónapok után váltják egymást – évi középhőmérséklet: -10- -55 °C, – évi közepes hőingás: 25-55 °C – sarki szelek uralma alatt 1 A globális felmelegedés hatása az, hogy a levegő és a víz hőmérsékletének emelkedik, a szezonális és állandó tengeri jég kiterjedése és vastagsága csökken, a szél és a tengeráramlások iránya módosul, a tengerszint megemelkedik. A megemelkedett hőmérséklet hatására észak felé tolódik a vegetáció, és nagyobb méretű növények kezdik felváltani a tundrán megszokott apró zuzmókat, füveket és kisebb cserjéket. A megváltozott növényzet a korábban feltételezettnél sokkal több üvegházhatású nitrogén-oxidot és metángázt bocsát ki. További veszélyt is magában hordoz az örökfagy területek melegedése, hiszen az olvadás hatására a korábban fagyott tározókból nagy mennyiségű szén és metán kerülhet a légkörbe, tovább fokozva a globális felmelegedést. A jégolvadás által előidézett konfliktusok: az Északi- sarkvidéki olaj és más nyersanyagok utáni versenyfutás, új hajózási útvonalhoz, halászati és turisztikai lehetőséghez is (amennyiben a Jeges-tengeren új útvonalak nyílnak meg, azzal a teherhajók hatalmas pénzt és időt spórolhatnak meg). – 200-400 mm hó esik évente – vízjárás: hófelhalmozódás – nincs talaj, nincs növénytakaró, mindent örök jég és hó borít. – állatvilága: pingvin, fóka, rozmár, jegesmedve – felszínformálás: jégtakaró, olvadékvizek – lakatlan csak a kutatóállomásokon