Hirdetés

Éghajlatmódosító tényezők

4 perc olvasás
Éghajlatmódosító tényezők

Sorolja fel, és jellemezze az éghajlatmódosító tényezőket!Ismertesse a vízszintes földrajzi övezeteket, és magyarázza meg elhelyezkedésük okát!

Hirdetés


Hirdetés

A gömb alakú földet a napsugarak eltérő hajlásszögben érik. A levegő felmelegedését is ez határozza meg. Az Egyenlítőtől a sarkok felé haladva egyre kisebb lesz a napsugarak hajlásszöge, tehát csökken a felmelegedés mértéke. Az éghajlati övek határát szélességi körök jelölik ki.

A legnagyobb sugárzás a térítők közé esik. Itt alakult ki a forró trópusi éghajlati öv. Az uralkodó szél a Passzát szél lesz, ez szállítja a csapadékot. Észak-dél irányú. Az egyenlítő mentén, mivel magas a hőmérséklet és alacsony légnyomás uralkodik, ezért felszálló légáramlatok lesznek jellemzőek. Mivel csapadék csak felszálló légáramlatból keletkezik, ezért ezen a területen sok csapadék lesz jellemző. Pl.: esőerdők. Nagyon erős mállás jellemző.

Aztán a passzát szél ahogy halad a térítők felé, egyre kevesebb csapadékot szállít, így alakultak ki a szavanna területek. Erdős, bokros, füves szavannák.

A Passzát szél amint eléri a térítőket leszálló légáramlattá alakul, ami nem, vagy csak nagyon kevés csapadékot szállít. Itt alakulnak ki a sivatagok. Nagyon erős aprózódás.

Hirdetés

A Forró övezetek keleti oldalán alakulnak ki a trópusi monszun területek. Nem alkot összefüggő területet. Éghajlatát a monszun szél szabályozza. Nyáron az óceán felől, télen a szárazföld felül fúj a szél. Ezért a nyár lesz csapadékos, a tél pedig száraz. Monszunerdők.

A térítők és a sarkkörök között alakult ki mindkét félgömbön a mérsékelt éghajlati övezet. Jellemzője a négy évszak. Uralkodó szelek a nyugati szelek, a csapadékot is ezek szállítják. A csapadék mennyisége függ az óceántól való távolságtól. A szomszédos övezetből is behatolhatnak szelek, amelyek befolyásolják az időjárást. Északról a sarki szelek, délről a passzát. A forró övezettel közvetlenül határos területek a meleg-mérsékelthez tartoznak (mediterrán, monszun). A sarki övezettel határos területek a hideg mérsékelthez tartoznak (tajga). A kettő között alakult ki a valódi mérsékelt öv, ennek részei: óceáni-, nedves kontinentális, száraz kontinentális, mérsékelt övi sivatagok. Ebben az övben mind az aprózódás, mind a mállás jellemző lesz.

A sarkkörök és a sarkpontok között található a Hideg öv. Egész évben az anticiklonokat szállító sarki szelek lesznek uralkodóak. A sarkpontokon fél évig éjszaka és fél évig nappal van. Az évi középhőmérséklet mindig 0° C alatt van. Mivel a napsugarak csak kis hajlásszögben érik a földfelszínt, ezért az állandó nappal idején is csak gyenge lesz a felmelegedés. A kevés csapadék többnyire hó formájában érkezik. A tundra és az állandóan fagyos éghajlat tartozik ebbe az övbe.

Éghajlatmódosító tényezők:

  • Napsugárzás
  • Földfelszín
  • Uralkodó szél
  • Tengeráramlás
  • Napsugarak hajlásszöge-éghajlati övek
  • Trópusi, mérsékelt, hideg övezet
  • Egyenlítőtől/tengerszinttől való távolság