Hirdetés

Felszíni vizek, a folyók felszínformálása

7 perc olvasás

A folyók a Föld vízkészletének 0,0001%-át teszik ki. A felszíni vízfolyások vize a forrásokból és közvetlenül a csapadékból származik. A felszíni vízfolyás mérete függ a vízhozamtól, a párolgástól, a domborzattól (lejtésszög), a felszíni kőzetanyagtól.

Hirdetés

Vízgyűjtő terület: A földfelszínnek az a része, amelyről egy adott vízfolyás a vizét összegyűjti. A vízgyűjtő terület főfolyójába ömlő, vizét összegyűjtő kisebb vízfolyások a mellékfolyók. Ezeknek szintén lehet vízgyűjtő területe.

Vízválasztó: A vízgyűjtő terület peremének legmagasabb pontjait összekötő vonal, a vízgyűjtő területeket választja el egymástól (legtöbbször hegy).

Felszíni vízfolyások jellemzői:

Vízállás: A folyó vízszintmagassága a mederben. Nem a meder aljától, hanem az adott terület átlagos tengerszint feletti magasságától mérik, főként mérőléccel, cm-ben. A folyó mederteltségét %-ban mérik, a legalacsonyabb vízállást 0%-nak, a legmagasabbat 100%-nak tekintik. A vízállás alapján megkülönböztetünk kisvizet, középvizet és nagyvizet.

Vízhozam: A meder adott keresztmetszetén egységnyi idő alatt átfolyó víz mennyisége. Értékét általában m3/s-ban adják meg.
Vízjárás: A vízhozam meghatározott idő alatti (legtöbbször 1 év) átlagos, szabályos ingadozása. Fő meghatározói az éghajlati tényezők. Meghatározott idő alatt túl nagy mértékben nem változik. Fajtái: egyenletes, változó. A vízjárás elsősorban az adott terület éghajlati jellemzőit tükrözi.

Hirdetés

A folyók különböző szemcsenagyságú hordalékot is szállítanak a medrükben: iszapot, homokot, kavicsot. A folyó szállíthatja a hordalékot lebegtetve, görgetve és lökésszerűen ugráltatva.

A folyók munkavégzése a vízhozamtól, a meder esésétől és az áramlási sebességtől függ. A munkavégzést segíti a hordalék. Nagy lejtésű területeken felsőszakasz/bevágódó szakasz jellegű folyókról beszélünk, mérsékelten lejtős, kisebb magasságkülönbségű területen középszakasz/oldalazó szakasz jellegű a folyó, kis lejtésű területeken (alföld, síkság) alsószakasz/feltöltőszakasz jellegű a folyó.

Bevágódó szakasz: A mederben áramló víz magával ragadja a hordalékot (hordalékmozgatás). Az elszállított anyaggal csiszolja, koptatja a meder kőzeteit (mederkoptatás). A vízben tovagörgő törmelékdarabok aprózódnak (görgetegaprózódás). E folyamatok révén a folyó mélyíti medrét és völgyét. Ha a hegység, amelyen a folyó áthalad, lassú emelkedésben van, ez elősegíti a mélyítő tevékenységet. Minél tömörebb a meder kőzetanyaga, annál lassabb a völgymélyítés folyamata. A bevágódó folyók V keresztmetszetű völgyeket alakítanak ki. Ha az oldallejtők ellenálló kőzetűek, akkor szurdokok, hasadék vagy sikátorvölgyek keletkeznek. Puhább kőzet (üledékes kőzet) esetén a völgyek pusztítása erőteljesebb, lankásabb, ferde lejtők jellemzik a folyóvölgyet. Szelektív, váltakozó keménységű kőzetek esetén kanyonok alakulnak ki (Grand-kanyon), ezek lépcsőzetes oldallejtővel rendelkeznek. A hegységeket áttörő folyóvölgyek vízesései a mederben kibukkanó keményebb kőzetpadokhoz kötődnek. Pl.Colorado-folyó, Norvégia folyói

Oldalazó szakasz: Az oldalazó szakaszjellegű folyóknak kisebb a sebessége, így a munkavégző képessége is. A folyó a hordalékát éppen hogy el tudja szállítani. A meder legkisebb egyenetlensége elegendő ahhoz, hogy a folyót kitérítse az egyenes útból. Sodorvonalnak nevezzük a centrifugális erő hatására a leggyorsabban haladó víztömeg vonalát. A sodorvonal a kanyargó mozgásból következik, iránya változik. A folyó a kanyarnak (meander) a sodorvonaltól legtávolabbi domború részén rakja le hordalékát. A kanyar homorú részén a legnagyobb a folyónak a sebessége és a munkavégző képessége, itt szállítja a legtöbb hordalékot, vagyis romboló hatást fejt ki. A meandereket a folyó fokozatosan nagyobbítja. A kanyarulatot a folyó árvíz idején átvághatja. Az áramlást az új szakaszt kimélyíti, és így a folyó az árvíz után is az új mederben halad tovább. A lefűződött meander, a holtág a morotvató (Dombori, Szelidi-tó). Pl.: Tisza, Duna, Rajna, Amazonas, Mississippi, Gangesz.

Feltöltő szakasz: A folyók feltöltő tevékenysége a lecsökkenő sebességű szakaszokhoz, illetve a tartósan kis lejtésű területekhez kötődik. A folyó esése és sebessége hirtelen lecsökken, ha kilép a hegységből. A folyó a hegyek lábánál lerakja durva hordalékát, belőle hordalékkúpot épít (Szigetköz, Csallóköz, Rábaköz). A kisebb folyó által épített hasonló formát törmelékkúpnak nevezzük. Süllyedő területeken a folyó feltölt. A hordalékból homokpadokat, zátonyokat épít. Így töltődtek fel az alföldek (Mezopotámia, Nílus alföldje, Mississippi alföldje, Amazonas alföldje, Volga-, Irtisz-, Jenyiszej alföldje, Kínai alföld, Duna és Tisza alföldje.

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!