Felszíni vizek, a folyók felszínformálása

Folyóteraszok: A folyók szakaszjellege egy helyen időben is változik. A tevékenységek módosulhatnak a terület emelkedése, süllyedése, az éghajlat nedvesebbé, szárazabbá válása miatt. Az egy szakaszon végbemenő szakaszjelleg változás eredményei a folyóteraszok.

Torkolatok:

Tölcsér: Az óceán területe nő. Az árapály hozza létre, apály esetén az óceán a hordalékot kiszippantja, dagálynál szélesíti a torkolatot. Pl.Temze, Elba, Szajna, Garonne, Paraná, Szt. Lőrinc.

Delta: A bő hordalékú folyók torkolatuknál, miközben megszabadulnak maradék hordalékuktól, deltát építenek. A szárazföld területe nő. Pl.Pó, Duna, Nílus, Mississippi.

Tavak: A tavak minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvizek. Két módon keletkezhetnek: mélyedéssel és elgátolással. A belső erők közül tómedencét alakíthatnak ki a szerkezeti (tektonikus) mozgások és a vulkáni folyamatok. Tektonikus árkokban jött létre a Vajkál-tó, a Tanganyika-tó, a Holt-tenger, a Balaton, a Velencei-tó.Ezek hosszú, keskeny formájúak. Vulkánok kalderájában jött létre a Római nagy tavak vidéke, kráterben keletkezett a Szent Anna-tó. A jég alakította ki a legtöbb tómedencét. Pl.Kanada nagy tavai, Zürichi-tó, Garda-tó. Morotvató: Szelidi-tó. Szél is elgátolhat medencét, pl.Sós-tó. Hegyomlás gátolta el a Gyilkos-tavat.
A beömlő folyók hordalékukkal feltöltik a tavakat. Lépései:

Fertő állapot: Az elsekélyesedő vízben az egész tófenéken megtelepedik a növényzet

Mocsári állapot: A növényzet a nyílt vízfelszínhez képest túlsúlyban van.

Lápi állapot: A nyílt vizet teljesen benövi a növényzet, alig marad nyílt víztükör.