Hirdetés

A óceáni és a nedves kontinentális éghajlat

3 perc olvasás
macro shot photography of tree during daytime while raining

 1. Óceáni éghajlat Az óceáni éghajlat tele enyhe, nyara hűvös, az évi csapadék egyenletesen oszlik el, s gyakoriak a ködök. A hőmérséklet évi közepes ingása 20 foknál kisebb. Az enyhe, nedves éghajlat kedvez a növények fejlődésének, és zárt erdőségek kialakulásának.

Hirdetés

NŐKÉNT AZ INFORMATIKÁBAN: EJTSÜK A SZTEREOTÍPIÁKAT (x)
Az informatika nemcsak kódolás, hanem folyamatos tervezés és tesztelés. Az egyik legdinamikusabban fejlődő terület, ugyanakkor mindig tartogat kihívásokat.
tovább a cikkhez

Az egykor hatalmas bükkerdőket már nagyrészt kiirtották. Nedves, elmocsarasodott helyüket törpecserjékből álló növénytársulás (fenyér) foglalja el, valamint hatalmas legelők és gazdasági haszonterületek. Norvégiában és Észak-Amerikában fenyvesek váltják fel a lombhullató erdőket. A fű egész évben zöld mindenütt.

Az óceáni területeket főként kilúgozott barna erdőtalaj, míg az északi hűvösebb, csapadékosabb területeket gyengébb minőségű podzol borítja. A kőzetek pusztulását a mállás irányítja. A fő felszínformáló erő a folyóvíz erózió. Mivel dús és állandóan zöld fűtakaró védi a felszínt a lepusztulástól, a folyók viszonylag kevés hordalékot szállítanak.

2. Nedves kontinentális éghajlat

A nedves kontinentális éghajlat tele hideg, nyara meleg. Az évi közepes hőingás meghaladja a 20 fokot. A legtöbb csapadék kora nyáron (június) hull. A melegebb területeken júliusban és augusztusban gyakori az aszály. Észak és kelet felé egyre hosszabb és zordabb a tél, növekszik a hőmérséklet évi ingása, csökken a csapadék. A hó délen néhány hétig, míg északon 4-5 hónapig is megmarad.

A legnagyobb területeket a tölgyesek foglalják el. A zártabb bükkösök a legcsapadékosabb részeken nagyobb magasságokban díszlenek (400-1200 m). A szárazföldek belseje felé a lombos erdők helyét az erdős sztyeppék foglalják el. Az uralkodó talajtípus a barna erdőtalaj. Humusztartalma közepes.

Hirdetés

A kőzetek előkészítésében az aprózódás és a mállás egyaránt szerephez jut. A felszín formálásában elsősorban a folyóvíz vesz részt. A szél munkája csak a kopár területeken érvényesül. Az egykor összefüggő erdőségeket itt is erősen megritkította az emberiség, s már csak Kelet-Ázsia gyéren lakott területein találhatók meg nagyobb foltokban.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!