Észak-Magyarország

  Hazánk legelmaradottabb régiója. A rendszerváltás vesztese. A régió az Észki-középhegység területén fekszik.

Jellemzése:

•         Mezőgazdaság a völgyekben, medencékben és az alföldi hegylábakon folyik (zöldség- és gyümölcstermesztés, hevesi dohány, tokaj-hegyaljai borvidék).

•         A hegység jelentős ásványkincs vagyonának egy részét (barnaszén, vasérc) már nem művelik. Számottevő a lignit (Mátra- és Bükkalja) bányászata.

•         Ez a legkevésbé urbanizált régiónk. A városok egy része az Alföld és a hegységek találkozásán húzódó vásárvonalon jött létre (Hatvan, Gyöngyös, Eger). Másik részüket a nehézipar hívta életre (Miskolc, Tiszaújváros, Salgótarján).

•         A hegyvidéki területeken sok elzárt, gyakran elmaradott aprófau található. Fejltlen közlekedési hálózat, magas munkanélküliség jellemzi.

•         A hegyvidéki térség jelentette a gazdaság fő tengelyét. Napjainkban a hegylábi vásárvonal városai fejlődnek, ahol a közlekedési infratruktúra is jóval fejlettebb.

•         Idegenforgalmi vonzerőel bír:

•         Nemzeti parkjai: Aggteleki, Bükki

•         Világörökségi helyszínei: Hollókő, Tokaji történelmi borvidék

•         Legnépszerűbb turisztikai célpont Eger

•         Hegységek természeti látnivalói, várai: Drégey, Eger

•         Régi templomai: Vizsoly

•         Néprajzi értékei: matyó, palóc • Gyógyfürdői: Miskolc-Tapolca, Eger

•         Főbb központok:

•         Miskolc: régióközpont, elektronika (Bosch), autóalkatrész-gyártás, egyetemi központ, élelmiszeripar, idegenforgalom

•         Ózd: egykori kohászati központ, elektronika

•         Sárospatak: idegenforgalom