Ércek, energiahordozók képződése

   

                                                                                                                                                    I.            Ércek képződése:

1. Érc: olyan ásvány, vagy ásványtársulás, mely az átlagosnál nagyobb koncentrációban tartalmaz fémet. Pl. vasérc, mangánérc.

 

2. Képződésük kétféle lehet:

 

P  Magmás / elsődleges ércképződés folyamata:

A vulkánosság során felfelé nyomuló magma a felszín felé haladva fokozatosan lehűl, ennek eredményeként válnak ki belőle a különféle alkotóelemek, mint például a fémek.

–          A felfelé nyomuló magmából a folyamatos hőmérséklet csökkenés következtében sűrűség alapján kiválnak és a magma aljára süllyednek a nehézfémek: Ni, Pt, Cr, (Fe) (1000 ºC)

–          A magma útja során benyomul a kőzetek hasadékaiba és ott lehűlve (750 ºC körül) ércteléreket (hasadékokat kitöltő ércfelhalmozódás) hoz létre

–          A magmában lévő forró gőzök, gázok lehűlésével (350-500 ºC-on) az Sn, U, Th ércei csapódnak le. Ez a folyamat a pneumatolízis.

–          A magmában lévő forró víz magába oldja a fémeket, ez az ún. hidrotermális ércesedés, mely során Zn, Pb, Cu, Fe– Au, Ag válik ki. → Recsk rézérce, Rudabánya vasérce így képződött.

 

Ilyen ércelőfordulásokat találunk a fedetlen ősmasszívumok területén (Brazil-felföld – vasérc, Balti-pajzs – vasérc), vagy a gyűrthegységekben lévő színesércek (Andok, Kordillerák).

A magmától távoli kőzetek éppen ezért szegényebbek ércekben. A nagy mélységben képződött érctelepek akkor válnak elérhetővé, ha a földtörténet során a külső erők munkája révén a felszín közelébe kerülnek.

 

P   Üledékes / másodlagos ércképződés:

–          kőzetek mállásával, lepusztulásával együtt érctartalmú ásványok is mozgásba kerülnek. A folyóvizek ezt oldat formájában szállítják el, majd a tengerben érve kicsapódnak. Az érctelepek feldúsulásában ásványos anyagokat hasznosító tengeri élő szervezetek is szerepet játszanak. Így keletkeztek a Föld üledékes érctelepei: Fe, Mn, Zn, Cu.

§  Folyami hordalékban felhalmozódó ércek (torlatok) – aranymosás alapja volt (Sziklás-hegység – arany, Malajzia – ón)

§  Bauxit (Al érce) keletkezése: trópusi területeken mállási folyamat eredményeként lateritbauxit keletkezik (Jamaica, Nyugat-Afrika). Karsztos területeken pedig a mélyedésekben összegyűlő málladékban halmozódik fel az ún. karsztbauxit (pl. Vértes).

 

                                                                                                                                                 II.            Energiahordozók

1. Fogalma: belőle energia szabadítható fel, energiaforrásként használható

 

2. Energiahordozók csoportosítása

 

P  Átalakítás szerint:

 

Primer (alap) energiahordozók és források: technológiai hasznosításukat csak fizikai átalakítás előzi meg (lásd szénhidrogének, szén).

A megújuló energiaforrások (szél, nap, geotermikus energia) folyamatosan rendelkezésre állnak, és akár közvetlen átalakítás nélkül is használhatóak

 

Szekunder energiahordozó és energiaforrás – a primer energiahordozók és energiaforrások átalakításával villamos energia (energiaforrás), gőz, kőolajszármazékok, koksz

 

P  Megújulás időtartama szerint:

 

Megújuló energiahordozók: a kitermelés/energia kinyerése során mennyisége nem fogy el

o   Pl. vízenergia, szélenergia, napenergia, geotermikus energia, ár-apály, vízkörforgás, hullámzás, tengeráramlatok

 

Fosszilis / meg nem újuló / fogyó energiahordozók: mennyisége a kitermelés során folyamatosan csökken, sokkal hamarabb elfogy, mint ahogyan képződni tud

o   Pl. szénféleségek, kőolaj, földgáz

 

Alternatív energiahordozók: feltalálásukra azért volt szükség, mert a fogyó energiahordozók mennyisége rohamosan csökkent, valamint nagyfokú környezetszennyezéssel járt

o   Pl. atomenergia, biomassza égetése, biogáz termelés

 

3. Fosszilis energiahordozók képződése: a kitermelés folyamata alatt mennyisége folyamatosan csökken (szénféleségek, kőolaj, földgáz)

 

P  Szénképződés:

–          hatalmas erdőket éltető meleg és nedves éghajlat a kedvező. Az erdők elhalt növényi maradványai egymásra halmozódtak, területüket később üledéktakaró fedte be, és a fedőrétegek súlya alatt, oxigéntől elzártan megindul a szénképződés (szénülés, szénné válás) folyamata. A szénülés folyamatában a széntartalmú vegyületek fokozatosan feldúsultak, arányuk növekedett. Minél nagyobb a fedőrétegek nyomása és minél hosszabb a szénképzési idő, annál jobb minőségű a szén (fűtőérték növekedése): tőzeg, lignit, barnakőszén, feketekőszén, antracit.