Ércek, energiahordozók képződése

 

–          Nagy feketeszén-előfordulások: Appalache-hegység, Nagy-Vízválasztó-hegység, Dél-Afrikai Köztársaság, Kuznyecki-medence (Oroszo.), Urál, Donyec-medence (Ukrajna), Kelet-Kína, India, Felső-Szilézia (Lengyelo.), Ruhr-vidék (Németo.)

 

 

–          Nagy barnaszén előfordulások: Lausitz, Aachen- Németország, Tula, Kanszk-Acsinszk – Oroszország, USA – Észak-Dakota, Montana, Texas, Louisiana, Görögország – Ptolemais-Amyndeon térsége

 

P  Kőolaj és földgáz képződése:

–          a tenger parányi lebegő élőlényei, a plankton közvetítésével, a tengerfenéken alakul ki. Ezek az iszapba süllyedve betemetődtek, az oxigén nélküli környezetben, a bomlás következtében, a nyomás és hőmérséklet növekedés mellett, a planktonszervezetekből kiváló zsírokból és olajokból jött létre a kőolaj és földgáz. Ezek azonban nem a képződési helyükön (anyakőzet) vannak, hanem kis sűrűségük miatt felfelé vándorolva a fentebbi likacsos tárolókőzetekben.

 

–          Nagy kőolaj és földgáz lelőhelyek a Földön: Északi-tenger, Észak-Afrika, Perzsa-öböl partvidéke, Kaszpi-mélyföld, Nyugat-szibériai-alföld, Mexikói-öböl partvidéke, Venezuela.

 

4. Megújuló energiahordozók: a kitermelés/energia kinyerése során mennyisége során mennyisége nem fogy el

 

Energiaféle	Kidolgozott technológia	Fejlesztési irány
Napsugárzás	Növénytermesztés, szárítás, vízszivattyúzás, vízmelegítés, fűtés, üvegházhatás alkalmazása	Napelem, naperőmű, passzív hasznosítás
Szél	Közlekedés, malom, erőmű	Lassújárású erőművek
Vízfolyások	Malom, erőmű
Tengeri energiák	Árapály erőmű	Hullámenergia
Biomassza	Tüzelés, égetés, biogáz-termelés	Üzemanyag-gyártás
Geotermikus energia	Közvetlen hasznosítás (balneológia, fűtés), közvetett (erőmű)	Forró szikla hasznosítás

 

P  Napenergia: – passzív felhasználás: épületek tájolása (déli tájolás), nyílászárók, üvegházak – ezt ösztönösen alkalmazza az ember; aktív felhasználás (munkára fogják): napkollektor, napelem, naperőmű. Pl.: Japán, USA, Németország, India

 

P  Szélerőművek: legalább 4-5 m/s sebességű állandó szél az ideális (1,5-25 m/s között használható) pl.: passzát és nyugati szél, szélfolyosók, tengerpartoktól mért pár kilométer vagy 30-200 m magasban. Pl.: USA, Spanyolország, Németország, India, Dánia 7%, kb. 5000 szélturbina

 

P  Biomassza: jellemző alapanyagai: erdőgazdálkodás, állattenyésztés, élelmiszeripar melléktermékei + ipari és kommunális hulladékok. Felhasználása: közvetlen eltüzelés, biobrikett, biogáz

 

P  Vízenergia: feltételei:

–       Egyenletes és bőséges a csapadék mennyiség (az egyenlítői esőerdő és a mérsékelt öv óceáni területei jöhetnek szóba).

–       Ahol ez nem adott, ott tárolni kell a csapadékszegény időszakra (top3 Bratszk, Asszuán, Kariba).

–       Kedvező domborzati adottságok (nagy esés – speciális esetben síkvizi erőművek is épülhetnek).

–       Előnyei: sokoldalú (komplex) vízgazdálkodási problémák megoldása pl.: az árvízvédelem, a hajózás, a talajvízszint stabilitása, az öntözés és az idegenforgalom (pihenés, sport – lásd Tisza-tó) kérdéseinek a megoldása.

 

–       Környezetvédelmi ellenvetések: vízjárás, hordalék- és üledékviszonyok megváltozása, talajvízszint befolyásolása (akár a szikesedést is fokozhatja), eliszaposodás, kolmatáció, jelentős területek elöntése (kitelepítés, kulturális emlékek, állatvilág), nagygátak földrengés gerjesztő hatása, gátszakadás veszélye.

–          Hol vannak jelentős vízerőművek?: Imatra (Finnország), Rjukan (Norvégia), Trolhätten (Svédország)

Volga, Angara, Jenyiszej, Dnyeper, Jangce: Három Szurdok, Indus, Vahs: Nurek, Eufrátesz: Atatürk, Paraná: Itaipu, La Grande rendszer, Columbia, Colorado: Hoover-gát, Nílus: Asszuán (Nasszer-tó), Volta, Kongó, Zambezi:

 

P  Geotermikus energia: a Föld belső hője az energiaforrás.

–       Hasznosíthatósága a geotermikus gradienstől is függ (milyen mélyre kell fúrni).

–       Hasznosítás: elektromos áram termelése, fűtésre (kommunális, mezőgazdasági), egyéb melegvíz ellátás (aligátor- és haltenyésztő telepek), idegenforgalom és gyógyászat (balneológia.

–       Környezetvédelmi problémák: mi lesz a kitermelt meleg vízzel, vagy gőzzel (pl. Fábiánsebestyén mellett 160 C⁰-os gőzt termelnek) – a befogadó felszíni vizek erőteljesen szennyeződhetnek, az ásványi anyag tartalom akár 1000 mg/l feletti is lehet. A probléma kiküszöbölhető, ha nem forró vizet vagy gőzt termelnek ki, hanem a bepréselt vizet forrósítják fel.