Az adósságvállság
Kialakulása:
• 1973-as olajárrobbanás, az olajországok extra bevételhez jutottak (petrodollárok).
• Ezekből a bankok hiteleket nyújtottak, kedvező kamattal, hosszú lejáratra, tömegesen vettek fel hiteleket a világ országai.
• A 80-as évektől erősödött a dollár árfolyama, nőttek a kamatok, drágultak a hitelek, sok ország nem tudta fizetni adósságait, ezért újabb hitelek fevétele, hogy az előzöt fizetni tudják, így bekerültek adóságspirálba, végül teljes eladósodás, a hitelek visszafizetése reménytelen (adóságcsapda).
Adósságválság:
• Világméretű probléma, főleg a fejlődő, elmaradott országokat érinti (Fekete-Afrika, Latin-Amerika), de a volt szocialista országokra is jellemző.
• A 2008-ban kezdődött válság idején a fejlett országokban is előfordult (Görögország, Spanyolország, Írország, Olaszország), ennek oka a túlköltekezés, a kezelhetetlenné vált államháztartási hiány volt.
Eladósodás: súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel jár pl: megszórítások, áremelkedés, bércsökkentés, újabb hitelfelvétel, széles rétegek elszegényedése, növekvő munkanélküliség, a szociális ellátások visszafogása.
Adósságválságból kilépni nagyon nehéz, ennek módjai:
• Növekvő gazdasági teljesítmény, bővülő export.
• Csökkenő, racionalizált állami kiadások.
• Adósságelengedés.
Államháztartás kiadásai:
• Az állam feladatai határozzák meg.
• Ide tartoznak pl: egészségügyre, az oktatásra, az állami intézményrendszer működtetésére, a szociális kiadásokra, az infrastruktúra fejlesztésére fordított összegek.
Bevétel:
• Adók (jövedelemadók és fogyasztási adók).
• Járulékok (társadalombiztosítási és szociális).
• Illetékek.
• Vámok.
Államháztartás hiánya:
• A bevételeknél magasabb kiadások vezetnek ehhez.
• Ennek oka lehet többek között a gazdasági teljesítmény (GDP) visszaesése, a külkereskedelmi cserearányok kedvezőtlen változása, a túlzott méretű állami hivatalrendszer vagy egy nem várt esemény pl: természeti csapás bekövetkezése.
