Hirdetés

Az élelmiszerválság kialakulása és következményei

4 perc olvasás
Az élelmiszerválság kialakulása és következményei

 

Élemmiszerválság fogalma

A Földön több százmillió ember éhezik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint.

Hirdetés

A fejlődő országokban a népesség rohamosan növekszik, mert a népesedési ciklus második szakaszában vannak. Ez azt jelenti, hogy a születési arány (az ezer főre jutó születések száma) nagyon magas, de a halálozási arány (az ezer főre jutó halálozások száma) már lecsökkent a járványok megfékezése és az alapvető egészségügyi ellátás kiépülése miatt. Még nem jellemző a fogamzásgátlás tömeges elterjedése, ezért nagyon sok gyermek születik.

2000-ben minden ezer újszülött közül 600 Ázsiában, 200 Afrikában, 150 Amerikában, 45 Európában és 5 Ausztráliában született. Tehát a világ népességének növekedése alapvetően a fejlődő országok demográfiai folyamatainak a következményei.

A korábbi falusias jellegű régiók ma már erőteljes városiasodást mutatnak. A fejlett országokban kétharmad a városlakók száma, de az elmaradottabbakban is a kilencvenes évekre már elérte a 36 %-ot. A harmadik világ hatalmassá növekedett városai a szegénység és a bűnözés újratermelését jelentik. Az országoknak nincsenek meg az anyagi eszközeik ahhoz, hogy ezeket a metropoliszokat emberhez méltó lakóhellyé változtassák.

A népesség növekedésével nem tud lépést tartani az élelmiszertermelés. Emiatt túlnépesedés és éhínségek alakulnak ki, az emberek nem jutnak megfelelő mennyiségű élelmiszerhez vagy ivóvízhez, milliók halnak meg az alultápláltság miatt évente.

Hirdetés

Ezzel párhuzamosan a fejlett országokban túlfogyasztás jellemző. Az emberek több élelmiszert fogyasztanak, mint amennyit a szervezetük fel tud használni, ezért nagyon megnövekedett a túlsúlyos emberek aránya. A fejlett országokban még így is több élelmiszert állítanak elő, mint amennyit a népesség elfogyaszt, de nem tudják a fejlődő országok megvásárolni a gazdasági fejletlenségük miatt.

Mennyiségi és minőségi éhezés

A mennyiségi éhezés azt jelenti, hogy az éhező nem jut elég táplálékohoz. A táplálékhiány miatt lefogy, súlyos hiánytünetei jelentkeznek. Főleg fejlődő országok lakóira jellemző.

Minőségi éhezés esetén elég kalóriát vesz fel az ember, de a táplálék összetétele nem megfelelő, valamilyen fontos tápanyagot (tápanyagokat) nem tartalmaz. Ebben az esetben is kialakulnak hiánytünetek, de nem jellemző a fogyás, sőt hízással is járhat. A fejlett és fejlődő országokban egyaránt előfordul, az egyoldalú táplálkozás (szénhidrátdús) következménye.

Földrajzi elhelyezkedés

Míg a fejlett országok „belefulladnak” az élelmiszerfeleslegeikbe, addig a harmadik világ népeinek jelentős része még soha nem lakott jól. A legsúlyosabb helyzetben a Szaharától délre eső államok vannak, ahol több mint 20 millió ember éhezik tartósan. Ez a Száhel-övezet.

 

 

Az élelmiszerválság kezelése

Az éhező államok önerőből nem tudnak változtatni helyzetükön. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által 1961-ben létrehozott világélelmezési program segélyprogramjai csak enyhítenek a gondokon, de felszámolni azokat ezzel a módszerrel nem lehet. Eredményesebbnek mutatkozott az agrártechnológiák átadása és betanítása, melynek segítségével néhány ország sikeresen hajtotta végre a maga „zöld forradalmát” (pl. India), a mezőgazdaság jövedelmezővé tételét.

Hirdetés

 


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!