Hirdetés

A vulkáni folyamatok típusai

8 perc olvasás
A vulkáni folyamatok típusai

Lávaömléses/ effúziós vulkán: Itt nincs robbanás, törmelékszórás. Főleg a Csendes-óceán térségében sok tűzhányó van a kőzetlemezek szegélyétől távol is. Ezek láncszerűen helyezkednek el, és kőzeteik a lánc egyik végétől fokozatosan idősödnek. Ilyenek a Mauna Loa, a Mauna Kea, a Pilauea a Hawaii-szigeteken. Kialakulásukban a forró pontok jelentős szerepet játszanak. E pontokon a köpenyből feláramló magma lyukat éget a kőzetburokba és így jön létre a vulkáni működés. Közben a kőzetlemez továbbhalad a forró pont fölött. Az előző helyen megszűnik a vulkáni működés, a forró pont pedig újabb lyukat éget a litoszférába. A lávát az izzó gőzök, gázok juttatják a felszínre.

Hirdetés

Réteg/ sztrátó vulkán: Andezites kőzetekből (andezitlávából és tufából) állnak a rétegvulkánok. Ezek közé tartoznak: a Vezúv, a Fuji, az Etna, a Sztromboli.. A magmacsatornán felnyomuló anyag központi kürtőn keresztül tör a felszínre. A kürtő a felszínen kráterben végződik (kráterkúpos vulkán, pl.Etna). A kráterkúp tetejét egy újabb robbanásos kitörés a levegőbe röpítheti, vagy a magmacsatorna kiürülése beszakíthatja. Így jönnek létre a kráternél nagyobb átmérőjű robbanásos és beszakadásos kalderák (kalderakúpos vulkánok, pl.Vezúv, Sztromboli). Az iszapvulkánnál a kitörés lefolyása után a gőzök, gázok sok iszapot juttatnak a kráterbe, amely fortyog. Nagyobb nyomás esetén iszapkitörés lehetséges.

Vulkáni utóműködések (posztvulkáni jelenségek):

Fumarola: 200-900°-os, főleg vízgőzből álló kigőzölgés, amelyhez különféle vegyületek, pl.NaCl, KCl társulnak Szolfatara: 200-400°-os kigőzölgés, tartalmaz vízgőzt, kénhidrogént, kén-dioxidot. Mofetta: 100° alatti, vízgőz nélküli száraz gázfeltörés, CO2-t tartalmaz. Pl.a torjai büdösbarlang Székelyföldön. Gejzír: Szökőhévforrás (pl.Izlandon). A gejzírek pár tíz méter mély kürtőjében a vulkáni kőzetek melege hevíti fel a felszínről bekerült vizet. A kürtőben levő vízoszlop fokozatosan felmelegszik. A mélyebben lévő, nagyobb nyomás alatt álló víztömeg 100° fölött forr fel. Az egész vízoszlop azonban csak akkor tud felforrni, amikor a vízoszlop legfelső része is eléri a forrpontot. Ekkor a víz robbanásszerű gőzállapotba megy át, és kilövell a felszínre. A víz lehűlve visszahull a kürtőbe, ahol a folyamat újrakezdődik.

Hévforrások és ásványvizek: A vulkáni tevékenység utolsó fázisa a hévforrások kialakulása. Ez sok ásványi anyagot tartalmazahat, amely a magmából, vagy a kéreg kőzetanyagából származik. Pl.savanyú és vasas vizek.

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!