Hirdetés

Hulló csapadék keletkezése

Harmatpont/ telítettségi hőmérséklet: Az a hőmérséklet, amelyen a levegő telítetté válik.
Légkör tényleges vízgőztartalma: Azt mutatja meg, hogy egy m3 levegőben hány gramm vízgőz található. Mértékegysége: g/m3

Hirdetés

Telített levegő: A levegő akkor válik telítetté, amikor annyi vízgőz van egy köbméter levegőben, amennyit adott hőmérsékleten befogadni képes.

Maximális/ abszolút vízgőztartalom: Az a vízgőzmennyiség, amelyet adott hőmérsékletű levegő 1 m3-e maximálisan befogadni képes.

Levegő relatív páratartalma: Megmutatja, hogy adott hőmérsékletű levegő vízgőztartalma hány százaléka annak a vízgőzmennyiségnek, amellyel ez a hőmérsékletű levegő telítetté válik.

Csapadék a levegő lehűlésével keletkezhet, mivel csak így válhat ki belőle a vízgőztartalma.

A kicsapódás feltételei:

A levegő telített legyen

Legyen kicsapódási felület (valamilyen felszíni tárgy, a levegőben a szennyeződés)
Talajmenti csapadékképződés:

Harmat: Nyáron és tavasszal, szélcsendes, derült, időben válik ki, amikor a harmatpont 0° fölötti.

Dér: Szélcsendes, derült időben válik ki, amikor a harmatpont 0° alatti.

Zúzmara: Ködös, szeles időben, amikor a felszín közelében erősen hideg a levegő, és a harmatpont 0° alatti, melegebb, páradús levegő tör be és kialakul a zúzmara.

A levegő magasba emelkedését a felmelegedés indítja el. A felmelegedő levegő kiterjed, így környezeténél ritkábbá és könnyebbé válik és ezért felemelkedik. Emelkedés közben a levegő 100 méterenként 1 C°-kal hűl le. Ha a harmatpont elérése után is folytatódik az emelkedés, elkezdődik a felhőképződés. A felhőképződés megindulását követően a tovább emelkedő levegő hőmérséklete 100 méterenként már csak 0.5 C°-kal csökken.

A kicsapódáskor felszabaduló hő ugyanis mérsékli a további lehűlést. Csapadék csak olyan felhőkből érkezik, amelyben a vízcseppek mellett jégkristályok is vannak. A feláramlást a vízcseppek ugyanis nem tudják legyőzni, belőlük nem képződhet hulló csapadék. A jégkristályokra viszont egyre több víz fagy rá. A jégkristályok esési sebessége egyre nagyobb lesz, és végül a feláramlást legyőzve kihullanak a felhőből. Ha a hőmérséklet a felszínnél 0 C° fölötti, a kristályok elolvadva eső, ha fagypont alatti, havazás formájában érkeznek a talajra.

A nyári jégesők heves, erős feláramláshoz kötődnek, amikor olyan nagy jégszemek keletkeznek, hogy még aláhullva sem olvadnak el. Hasonló folyamat játszódik le, amikor a levegőt domborzati akadály, pl.nagyobb hegység készteti felemelkedésre. A hegység szélárnyékos oldalán a levegő leszáll. Hőmérséklete 100 méterenként 1 C°-kal nő, így egyre több vízgőz befogadására lenne képes. Viszonylagos vízgőztartalma fokozatosan csökken, a hegység lábához tehát száraz, lebukó szélként érkezik. Ezt főnszélnek nevezzük.

 



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!