Hirdetés

A levegő felmelegedése

A Napból érkező sugárzásmennyiségnek csak egy része éri el a Föld felszínét. 30%-a a légkörből, részben a felhőkről visszaverődik a világűrbe, 15%-a pedig a légkörben elnyelődik. A rövidhullámú ibolyántúli sugarak egy részét az ózon, a hosszúhullámú infravörös sugarak egy részét a vízgőz és a szén-dioxid nyeli el. Az elnyelés hőt termel és felmelegedéssel jár, ez azonban csak kis mértékben melegíti fel a levegőt.

Hirdetés

Közvetlen felmelegedés: A légkör anyagai által közvetlenül elnyelt nagyobb sugármennyiség.

A sugarak egy részét a légkör szennyeződései irányukból kitérítik. Ennek köszönhető az égbolt minden pontja felől érkező szórt sugárzás.

A napsugárzásnak kb. fele éri el a Föld felszínét. A felszínre érkező napsugárzás elnyelődve hővé alakul. Ebből a hőből juttat a felszín a levegő legalsó rétegének. A Nap tehát a földfelszín közvetítésével melegíti fel a levegőt (ez magyarázza a felszíntől távolodva a hőmérsékletcsökkenést).

Üvegházhatás: A földfelszín hosszúhullámú sugárzást bocsát ki. E sugarak egy része a világűr felé távozik, így a Föld számára veszendőbe megy. A sugárzás legnagyobb részét azonban a levegő vízgőz-, és szén-dioxid tartalma elnyeli (hővé alakítja – közvetett felmelegedés) és visszasugározza a Föld felé. A légkörnek ez a hővisszatartó tulajdonsága az üvegházhatás. Az üvegházhatás emeli a földközeli légrétegek hőmérsékletét.

 

 

A felmelegedés mértékének befolyásoló tényezői:

A napsugarak hajlásszöge: Minél nagyobb a napsugarak földfelszínnel bezárt hajlásszöge, annál több energia jut a földfelszínre. A napsugarak hajlásszöge a gömb alakú Földön az Egyenlítőtől a sarkok felé csökken. A napszakok váltakozása is befolyásolja a felmelegedést.

A Föld mozgásfolyamatai: A Föld tengely körüli forgásából adódó napszakváltakozás is befolyásolja a felmelegedést. Nappal a Nap felől érkező besugárzás és a felszínről kiinduló kisugárzás is megfigyelhető. Éjszaka azonban csak a kisugárzás folyik. Ha éjjel tiszta az égbolt, a kisugárzott hő nagy része akadálytalanul távozik a földfelszíntől. Derült éjszakákon ezért hűl le nagyon a levegő. Ezenkívül a Nap körüli keringés is befolyásoló tényező.

Domborzat: Módosító szerepet játszik az is, hogy melyik égtáj felé néz a lejtő. Ez a lejtőkitettség. Az észak felé néző lejtőn kisebb, míg a déli lejtőn nagyobb a felmelegedés mértéke.

A felszín anyaga: Másként melegszik fel a szárazföld és másként a tengerek vízfelülete. Az alacsony fajhőjű szárazföld kisebb hőenergia hatására is felmelegszik, a nagy fajhőjű vízfelületek felmelegítéséhez több hőenergia szükséges. A szárazföldeknél az energia csak a felszín felmelegítésére fordítódik, a tengereknél viszont a hő a felső szintben raktározódik el. A tengerek tehát lassabban, a szárazföldek gyorsabban, de nem tartósan melegszenek fel.

A felszín színe: A sötét és világos színnek különböző a fényelnyelő képessége. A sötét felszín jobban, a világos kevésbé nyeli el a fényt.

Növénnyel való borítottság

Szél, Tengeráramlások

 



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!