A vegyipar szerkezete Magyarországon, jelentősége, fejlődési lehetőségei

1. A vegyipar alapanyagai

kőolaj, földgáz, kőszén, kősó, kálisó, kén foszfortartalmú ásványok , stb

A vegyiparnak rengeteg alágazata van, részben a felhasznált nyersanyagok (szerves vegyipar, szervetlen vegyipar), részben a késztermékek alapján (gyógyszeripar, műanyag-, festék-, növényvédőszer-gyártás). Ezeknek az alágazatoknak a telepítő tényezői is mások.

Általánosságban a vegyipar telepítésekor a következő tulajdonságokat kell figyelembe venni:

– nagy vízigény (pl. kőolajfinomítás) – nagy nyersanyagigény (pl. kőolajfinomítás, műtrágyagyártás)

– tudományos háttér (pl. gyógyszeripar)

– szakképzett munkaerő (mindegyik ágra igaz) – nagy tőkeigény (gyógyszeripar, műanyaggyártás, kőolajfinomítás)

2. A vegyipar jelentősége

Mai életünk elképzelhetetlen a vegyipar termékei nélkül. Hiányában leállna a közlekedés jelentős része (minden benzinnel vagy olajjal hajtott jármű), megbénulna az áruszállítás, leállna a többi iparág ( gépipar a műanyag alkatrészek, a hűtőfolyadékok, a textilipar a szintetikus szálak, az élelmiszeripar az adalékanyagok, természetazonos aromák, az alumíniumipar a nátronlúg hiánya miatt), megszűnne a gyógyszerellátás, eltűnnének a festékek, mosóporok, mosogatószerek stb.), töredékére csökkenne a mezőgazdaságban megtermelt élelmiszer mennyisége.

3. A vegyipar földrajzi elhelyezkedése

3.1 Kőolajfinomítás

Kialakulását két tényező határozta meg, az egyik a megfelelő mennyiségű víz, a másik a nyersanyag. Ezért került az ország két olajfinomítója az Oroszországból érkező kőolajvezeték és a két legnagyobb folyó metszéspontjára Tiszaújvárosba és Százhalombattára. Mindkét helyen továbbfeldolgozás is folyik, Százhalombattán műanyagipari termékeket gyártanak a finomító termékeiből (ezen kívül festékeket, műtrágyát is), Százhalombattán a közlekedéshez a benzinen kívül szükséges anyagokat (motorolaj) állítanak elő.

3.2 Műanyaggyártás

Tiszaújvároson kívül a másik két központja Kazincbarcika (Borsodi Vegyi Művek újabb nevén BC), valamint Sajóbábony.

3.3 Gyógyszeripar

A legnagyobb tőkeigényű, különösen akkor, ha új termékeket is fejleszt, nem csak mások által kitalált gyógyszereket másol a szabadalmi védettség lejárta után. Ezen kívül fontos a tudományos háttér és a szakképzett munkaerő is, ezért a nagy gyógyszergyárak Budapesten és Debrecenben vannak (Richter, Egis, Chinoin-Sanofi). Ma már minden gyógyszergyárunk külföldi nagyvállalatok kezében van, amelyek elvileg elég tőkeerősek új vegyületek kifejlesztéséhez. Ezzel együtt a magyar gyógyszeripar főleg lejárt szabadalmú termékeket gyárt, amihez ugyan kevesebb tőke kell, de kisebb is a haszon rajta. Legnagyobb felvevőpiacunk Oroszország, amely nem is lenne vevő a jelenleginél drágább termékekre. Éppen ezért félő, hogy a tulajdonosok nem igazán fejleszteni akarnak itt, hanem rajtunk keresztül betörni az orosz piacra. Kisebb üzem van Tiszavasváriban, ahol gyógynövénykészítményeket és ópiumszármazékokat készítenek.

3.4 Mosószergyártás

Legnagyobb központja Szolnok. Itt a mosószeren kívül kénsavat és műtrágyát is előállítanak.

3.5 Műtrágyagyártás

Szolnokon kívül a másik üzem Várpalotára települt (Pét). Sajnos minden magyarországi műtrágyagyár haldoklik, mert Ukrajna és Oroszország az ottani alacsonyabb olaj és gázárak miatt sokkal olcsóbban tudja a műtrágyát előállítani.

3.6 Növényvédő szerek

Balatonfűzfő és Tiszavasvári a gyártás két központja.

3.7 Gumiipar

Központjai Szeged, Nyíregyháza és Budapest. A hajdani Taurus, ma szintén külföldi kézben lévő üzemei ezek. Főleg teherautók, buszok, traktorok gumiabroncsait gyártják.