A levegő felmelegedése
A ciklonok
– Nagy sebességgel áramló – és ezért örvénylő mozgást keltő szélben, illetve a hideg és meleg levegő találkozásakor jönnek létre.
– 1-1 ciklon 3-4000 km átmérőjű, több km2 kiterjedésű légörvény
– a ciklon közepén a Föld felszínén alacsony légnyomás uralkodik, ezért a levegő a környező területekről befelé áramlik
– Coriolis-erő hatására nem egyenesen az örvény belsejébe, hanem a ciklonban az északi félgömbön az óramutató járásával ellenkező irányban halad befelé
– a befelé áramlás csak a felszínközeli súrlódási rétegben megy végbe.
– a ciklon belsejében a levegő felemelkedik
– felemelkedésre a gyorsabban örvénylő hideg levegő készteti a lassabban mozgó meleg levegőt
a.) mérsékelt övi ciklonok
- átmérőjük: 1500-3000 km;
- kiterjedésük: százezer – több millió km2
- vándorlásuk: több tízezer km-es, többé-kevésbé állandó ciklonpályákon;
- vándorlási sebességük: 30 km/h;
- vándorlási irányuk: NY K;
- élettartamuk: 5-12 nap
Kialakulásuk, fejlődésük:
- A meleg és a hideg levegő találkozási vonalán hullámok jönnek létre, a meleg és a hideg levegő egymásba kapaszkodik, majd örvénylés alakul ki.
- Az örvényben a meleg levegő „nyelvét” hideg levegő veszi körül.
- A meleg és a hideg levegő érintkezési vonalán időjárási front alakul ki.
- A ciklonban, mivel légörvényről van szó, hideg és melegfront is megfigyelhető, de mivel a hidegfront sebessége nagyobb mint a melegfronté, a hidegfront idővel utoléri a melegfrontot, kialakul az okklúzió (záródás), a hideg levegő teljesen elzárja a talajtól a magasba kényszerített meleg levegőt.
- Ekkor az egész ciklont hideg levegő tölti ki, megszűnik benne az alacsony légnyomás, az örvénylés gyengül, a ciklon feloszlik.
Ciklon
b.) trópusi ciklonok
Főbb tulajdonságaik:
- átmérőjük: 200-500 km;
- kiterjedésük: kisebb mint a mérséklet övi ciklonoké, de sokkal gyorsabban örvénylik bennük a levegő;
- vándorlásuk: imbolygó pályán, általában észak felé;
- vándorlási sebességük: 10-40 km/h;
- vándorlási irányuk: K NY;
- élettartamuk: mindig az óceánok felett képződnek és a szárazföld fölé érve elhalnak.
Trópusi ciklon
Kialakulásuk, fejlődésük:
- Az erősen felmelegedett (26-27 °C-os) tengeren szélcsendben keletkeznek.
- A víz látens hője biztosítja a kialakulásukhoz szükséges energiát, és a Coriolis-erőnek is fontos szerepe van létrejöttükben.
- A középpontjukban igen alacsony a légnyomás, ez a 10-30 km átmérőjű terület a ciklon „szeme”, ahol derült az idő.
- Ezt veszi körül a gyorsan áramló viharzóna, ahol a szélsebesség akár 100-250 km/h is lehet. Három fő helyen alakulnak ki: (1) Dél-Amerika északi részén a Karib-tenger térségében, itt hurrikán a nevük; (2) Délkelet-Ázsia partjai mentén, itt tájfunoknak nevezik őket; (3) az Indiai-óceán térségében alakulnak ki az orkánok.
Anticiklonok
– a ciklonokban felemelkedő levegő a ciklonok környezetében leszáll
– a leszállás magas nyomású területén a levegő örvénylő szétáramlásával anticiklon keletkezik
– az anticiklon közepén magas légnyomás uralkodik, ezért a levegő a ciklon belsejéből a ciklon pereme felé áramlik
– Coriolis erő miatt nem egyenesen a perem felé halad, hanem az északi félgömbön az óramutató járásával megegyező irányban halad a perem felé
– belsejében leszáll, és a felszín közelében szétáramlik
– anticiklon jön létre akkor is, ha a lehűlő felszín lehűti a fölötte elhelyezkedő levegőt
– pl. Szibéra, Kanada: télen az erős lehűlés miatt folyamatosan anticiklonok uralkodnak
– mivel a levegő az Északi és Déli-sark környékén egész évben hideg, mindkét sarkvidéken anticiklonok vannak
Főbb tulajdonságaik:
- átmérőjük: 500-5000 km;
- vándorlásuk: általában keveset mozognak, viszonylag állandó képződmények;
- vándorlási sebességük: több 10 km/h;
- vándorlási irányuk: NY Ţ K;
- élettartamuk: akár több hét is lehet;
- kialakulásuk, fejlődésük: a sarki hideg vagy mérsékelt övi területeken jönnek létre, de a szubtrópusi területeken, a passzát szélrendszer leszálló ágában is alakulnak ki anticiklonok.
Ciklonok és csapadékképződés
– a meleg és hideg levegő határán létrejövő ciklonokhoz nagy mennyiségű csapadékképződés társul
– a csapadék az eltérő hőmérsékletű légtömegek határához kapcsolódik
– ezeket időjárási frontoknak nevezzük
– hidegfront: hideg levegő érkezik a meleg irányába : a gyorsan mozgó hideg levegő a benyomul a meleg levegő alá, és a magasba tolja azt. Olyan hevesen történik, hogy keskeny, 50-70 km-es sávban záporeső, zivatar, jégeső keletkezik.
Lapozz a további részletekért