A levegő felmelegedése

A ciklonok

– Nagy sebességgel áramló – és ezért örvénylő mozgást keltő szélben, illetve a hideg és meleg levegő találkozásakor jönnek létre.

– 1-1 ciklon 3-4000 km átmérőjű, több km2 kiterjedésű légörvény

– a ciklon közepén a Föld felszínén alacsony légnyomás uralkodik, ezért a levegő a környező területekről befelé áramlik

– Coriolis-erő hatására nem egyenesen az örvény belsejébe, hanem a ciklonban az északi félgömbön az óramutató járásával ellenkező irányban halad befelé

– a befelé áramlás csak a felszínközeli súrlódási rétegben megy végbe.

– a ciklon belsejében a levegő felemelkedik

– felemelkedésre a gyorsabban örvénylő hideg levegő készteti a lassabban mozgó meleg levegőt

 

a.) mérsékelt övi ciklonok

• átmérőjük: 1500-3000 km;
• kiterjedésük: százezer – több millió km²
• vándorlásuk: több tízezer km-es, többé-kevésbé állandó ciklonpályákon;
• vándorlási sebességük: 30 km/h;
• vándorlási irányuk: NY  K;
• élettartamuk: 5-12 nap

Kialakulásuk, fejlődésük:

• A meleg és a hideg levegő találkozási vonalán hullámok jönnek létre, a meleg és a hideg levegő egymásba kapaszkodik, majd örvénylés alakul ki.
• Az örvényben a meleg levegő „nyelvét” hideg levegő veszi körül.
• A meleg és a hideg levegő érintkezési vonalán időjárási front alakul ki.
• A ciklonban, mivel légörvényről van szó, hideg és melegfront is megfigyelhető, de mivel a hidegfront sebessége nagyobb mint a melegfronté, a hidegfront idővel utoléri a melegfrontot, kialakul az okklúzió (záródás), a hideg levegő teljesen elzárja a talajtól a magasba kényszerített meleg levegőt.
• Ekkor az egész ciklont hideg levegő tölti ki, megszűnik benne az alacsony légnyomás, az örvénylés gyengül, a ciklon feloszlik.

 

Ciklon

 

b.) trópusi ciklonok

Főbb tulajdonságaik:

• átmérőjük: 200-500 km;
• kiterjedésük: kisebb mint a mérséklet övi ciklonoké, de sokkal gyorsabban örvénylik bennük a levegő;
• vándorlásuk: imbolygó pályán, általában észak felé;
• vándorlási sebességük: 10-40 km/h;
• vándorlási irányuk: K  NY;
• élettartamuk: mindig az óceánok felett képződnek és a szárazföld fölé érve elhalnak.

 

Trópusi ciklon

Kialakulásuk, fejlődésük:

• Az erősen felmelegedett (26-27 °C-os) tengeren szélcsendben keletkeznek.
• A víz látens hője biztosítja a kialakulásukhoz szükséges energiát, és a Coriolis-erőnek is fontos szerepe van létrejöttükben.
• A középpontjukban igen alacsony a légnyomás, ez a 10-30 km átmérőjű terület a ciklon „szeme”, ahol derült az idő.
• Ezt veszi körül a gyorsan áramló viharzóna, ahol a szélsebesség akár 100-250 km/h is lehet. Három fő helyen alakulnak ki: (1) Dél-Amerika északi részén a Karib-tenger térségében, itt hurrikán a nevük; (2) Délkelet-Ázsia partjai mentén, itt tájfunoknak nevezik őket; (3) az Indiai-óceán térségében alakulnak ki az orkánok.

Anticiklonok

– a ciklonokban felemelkedő levegő a ciklonok környezetében leszáll

– a leszállás magas nyomású területén a levegő örvénylő szétáramlásával anticiklon keletkezik

– az anticiklon közepén magas légnyomás uralkodik, ezért a levegő a ciklon belsejéből a ciklon pereme felé áramlik

– Coriolis erő miatt nem egyenesen a perem felé halad, hanem az északi félgömbön az óramutató járásával megegyező irányban halad a perem felé

– belsejében leszáll, és a felszín közelében szétáramlik

– anticiklon jön létre akkor is, ha a lehűlő felszín lehűti a fölötte elhelyezkedő levegőt

– pl. Szibéra, Kanada: télen az erős lehűlés miatt folyamatosan anticiklonok uralkodnak

– mivel a levegő az Északi és Déli-sark környékén egész évben hideg, mindkét sarkvidéken anticiklonok vannak

Főbb tulajdonságaik:

• átmérőjük: 500-5000 km;
• vándorlásuk: általában keveset mozognak, viszonylag állandó képződmények;
• vándorlási sebességük: több 10 km/h;
• vándorlási irányuk: NY Ţ K;
• élettartamuk: akár több hét is lehet;
• kialakulásuk, fejlődésük: a sarki hideg vagy mérsékelt övi területeken jönnek létre, de a szubtrópusi területeken, a passzát szélrendszer leszálló ágában is alakulnak ki anticiklonok.

Ciklonok és csapadékképződés

– a meleg és hideg levegő határán létrejövő ciklonokhoz nagy mennyiségű csapadékképződés társul

– a csapadék az eltérő hőmérsékletű légtömegek határához kapcsolódik

– ezeket időjárási frontoknak nevezzük

– hidegfront: hideg levegő érkezik a meleg irányába : a gyorsan mozgó hideg levegő a benyomul a meleg levegő alá, és a magasba tolja azt. Olyan hevesen történik, hogy keskeny, 50-70 km-es sávban záporeső, zivatar, jégeső keletkezik.