Hirdetés

A légkör kialakulása és szerkezete

2 perc olvasás
milky way above body of water

A légkör kialakulása

A Föld kialakulásával párhuzamosan, 4 milliárd évvel ezelőtt alakult ki az elsődleges őslégkör, amely hidrogénből, héliumból, metánból, vízgőzből, ammóniából és kén-hidrogénből állt. Amint a földkéreg kezdett megszilárdulni és a vulkáni tevékenység gázokat bocsátott ki, kezdetét vette a másodlagos légkör kialakulása. A nitrogén, az oxigén, az argon és a széndioxid vált a légkörben meghatározóvá. A jelenlegi légkörnél a széndioxid koncentrációja jelentősen csökkent, az oxigéné nőtt.

Hirdetés

A széndioxid csökkenése azzal magyarázható, hogy a kialakuló óceánokban a széndioxid nagy része karbonátos kőzeteket hoz létre, így a széndioxid nagy része ma már nem az atmoszférában, hanem a litoszférában található, mészkő és dolomit formájában. 2,7 milliárd évvel ezelőtt megindult a fotoszintézis folyamata, így a növényzet a légkörből széndioxidot vett fel és oxigént adott le.

Atmoszféra szerkezete

Az atmoszféra 4 különböző részre osztható, az alsó rész, ami atroposzférából és a sztratoszférából áll, a középső rész, illetve a felső rész.

  1. troposzféra (keveredő gömbhéj):
    vastagsága 10-20 km.
    Itt játszódnak le az időjárási folyamatok többsége. Itt található a légkör teljes tömegének 80 %-a. A hőmérséklet a magasság emelkedésével, 100 m-ként átlagosan 0,65°C-al csökken -57°C-ig.
  2. sztratoszféra (réteges burok):
    50 km-es magasságig.
    Itt van az ózonburok. A hőmérséklet a magassággal együtt nő, míg el nem éri a 10°C-ot.
  3. középső, vagyis a mezoszféra:
    80 km-ig.
    A levegő összetétele nem változik.
  4. felső, vagyis a termoszféra:
    A gázok fajsúly szerint rétegeződnek. Felső határa ott van, ahol a Föld centrifugális ereje és gravitációja kiegyenlíti egymást.



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!