A Föld kialakulásával párhuzamosan, 4 milliárd évvel ezelőtt alakult ki az elsődleges őslégkör, amely hidrogénből, héliumból, metánból, vízgőzből, ammóniából és kén-hidrogénből állt. Amint a földkéreg kezdett megszilárdulni és a vulkáni tevékenység gázokat bocsátott ki, kezdetét vette a másodlagos légkör kialakulása. A nitrogén, az oxigén, az argon és a széndioxid vált a légkörben meghatározóvá. A jelenlegi légkörnél a széndioxid koncentrációja jelentősen csökkent, az oxigéné nőtt.
A széndioxid csökkenése avval magyarázható, hogy a kialakuló óceánokban a szén dioxid nagy része karbonátos kőzeteket hoz létre, így a széndioxid nagy része ma már nem az atmoszférában, hanem a litoszférában található, mészkő és dolomit formájában. 2,7 milliárd évvel ezelőtt megindult a fotoszintézis folyamata, így a növényzet a légkörből széndioxidot vett fel és oxigént adott le.
– atmoszféra szerkezete
alsó (troposzféra és sztratoszféra), középső, felső
1. troposzféra (keveredő gömbhéj):
vastagsága 10-12 km.
Itt játszódnak le az időjárási folyamatok többsége. Itt található a légkör teljes tömegének 80 %-a. A hőmérséklet a magasság emelkedésével, 100 m-ként átlagosan 0,65°C-al csökken -57°C-ig.
2. sztratoszféra (réteges burok):
50 km-es magasságig.
Itt van az ózonburok. A hőmérséklet a magassággal együtt nő, míg el nem éri a 10°C-ot.
3. középső:
80 km-ig.
A levegő összetétele nem változik.
4. felső:
A gázok fajsúly szerint rétegeződnek. Felső határa ott van, ahol a Föld centrifugális ereje és gravitációja kiegyenlíti egymást.