Merev testek
A témához kapcsolódó fogalmak és mértékegységeik:
Az olyan testet nevezzük merev testnek, amely bármely két pontjának távolsága időben változatlan. A merev testet érő erők támadáspontja legtöbbször különböző: 1. Az egymást metsző hatásvonalú erők elcsúsztathatók a hatásvonal mentén a metszéspontba, eredőjük paralelogramma-módszerrel könnyen meghatározható. 2.Két párhuzamos hatásvonalú, és megegyező irányú erő eredőjének nagysága a két erő nagyságának összege; iránya megegyezik a két összetevő erő irányával; hatásvonala a két összetevő erő hatásvonalával párhuzamos és a nagyobb hatásvonalához közelebb helyezkedik el úgy, hogy k1:k2=F2:F1 3. .Két párhuzamos hatásvonalú, de ellentétes irányú erő eredőjének nagysága a két erő nagyságának különbsége (előjeles összege); iránya megegyezik a nagyobb összetevő erő irányával; hatásvonala a két összetevő erő hatásvonalával párhuzamos, azokon kívül van és a nagyobb erő felől helyezkedik el úgy, hogy k1:k2=F2:F1
Egy merev testet érhet két olyan erőhatás is, amelyek hatásvonala párhuzamos, iránya ellentétes és nagysága egyenlő. Ilyen esetben a test elkezd forogni egy képzeletbeli tengely körül anélkül, hogy ez a tengely elmozdulna az eredeti helyéről. Két ilyen erő tehát nem egyenlíti ki egymást, forgásállapot-változtató képességük van, ami forgatónyomatékkal jellemezhető.
Forgatónyomaték jele: M Mértékegysége: Nm
F: a test forgásállapot-változtatását okozó erő nagysága. k: erőkar: Az erő hatásvonalának a forgástengelytől mért távolsága.
Tömegközéppont fogalom értelmezésének több módja lehetséges. Ehhez a témakörhöz a forgással kapcsolatos értelmezés illik: A testeknél azt a pontot, amely körül a szabad mozgásuk közben foroghatnak, tömegközéppontnak nevezzük. Ha a testet érő külső erők kiegyenlítik egymást, a test zárt rendszernek tekinthető. A zárt rendszerek tömegközéppontja, vagy nyugalomban van, vagy egyenletes mozgást végez.
