10. osztályos fizika összefoglaló tétel

Térfogati munka: A gázok belső energiáját megváltoztatja a velük közölt vagy tőlük elvont hőmennyiség. A gázok belső energiáját a mechanikai munkavégzéssel is megváltoztathatjuk. Az ideális gázokon végzett térfogati munka megegyezik a gáz nyomásának és térfogatváltozásának a szorzatával. Az anyagi halmaz energiája pontosan annyival nő amennyi energiát közöltünk vele hő vagy térfogati munka formájában.

• Térfogati munka izobár állapotváltozás esetén: Wt = -p´DV
• Adiabatikus egy állapotváltozás, ha Q = 0.

8. Halmazállapot változások

Olvadás

A szilárd testtel való hőközlés során, elérve egy hőmérsékletet, a felmelegedés megszűnik, és megkezdődik a kristályos anyag megolvadása. Ezt a hőmérsékletet nevezzük olvadáspontnak. Az olvadásnál, a betáplált energia nem a hőmérséklet növelésére, hanem a halmazállapot megváltoztatására fordítódik. A szilárd anyagok olvadáspontja függ a külső nyomástól. 1 kg szilárd anyag olvadásponton történő megolvasztásához szükséges energiát olvadáshőnek nevezzük.

Az olvadáspontján lévő m tömegű anyag teljes megolvasztásához szükséges hő: Q = L0´ m

Fagyás

A fagyás az olvadás fordított folyamata – cseppfolyós anyagból lesz szilárd halmazállapotú, a fagyáspont elvileg azonos az olvadásponttal.

Párolgás

Azt a folyamatot, amelynek során cseppfolyós anyagból légnemű halmazállapotú keletkezik, párolgásnak nevezzük. A párolgás energia-felvétellel történik. Adott hőmérsékleten az 1 kg folyadék azonos hőmérsékletű gőzzé alakításához szükséges energiát párolgáshőnek nevezzük.

Az m tömegű folyadék ugyanolyan hőmérsékletű gőzzé alakításához szükséges hő: Q = Lp´ m (Lp a párolgási hő)

Forrás

Ha a gőznyomás eléri környezete nyomását, a folyadék már nem csak a felületén, hanem az egész tömegében párologni fog. Ezt a jelenséget nevezzük forrásnak.

A forráspontján levő, m tömegű folyadék teljes elforralásához szükséges hő: Q = Lf´ m ( Lf a forráshő)

Lecsapódás

A forrás fordított folyamata a lecsapódás. 1 kg forráspontján lévő folyadék azonos hőmérsékletű gőzzé alakításához szükséges energiát forráshőnek nevezzük.

9. A hő terjedése

a. Áramlással: A hő terjedése áramlással olyan közegben jöhet létre, amelynek részecskéi nem helyhez kötöttek. E terjedési mód lényege az, hogy a melegebb anyag a hidegebbel magától keveredik.

b. Vezetéssel: A hő vezetéssel olyan közegben terjed leginkább, amelynek részecskéi helyhez kötöttek (szilárd). E terjedésnél a melegebb rész nagyobb energiával rezgő részecskéi „ütközések” révén átadják energiájuk egy részét a szomszédos részecskéknek, azok ismét továbbadják …

c. Sugárzással: A hő sugárzással való terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. A hősugarak elektromágneses hullámok, amelyek csak hullámhosszukban különböznek a rádió, radar stb. elektromágneses hullámoktól.