A vallás és vallásosság szociológiai problémái

Bevezetés

Azon gondolati rendszerek között, amelyek a társadalomnak normákat ajánlanak és a normákat alátámasztó értékeket kínálnak, a vallások a legfontosabbak. A vallásoknak az emberi társadalmakban meglévő fontossága fejeződik ki abban is, hogy a szociológiának meglehetősen elkülönült és intézményesült ága a vallásszociológia.

1. Alapfogalmak

Vallás: olyan hit és gyakorlatrendszer, amelynek segítségével valamely embercsoport az emberi élet végső kérdéseivel foglalkozik. Ilyen végső kérdések, amelyekre a vallások válaszokat adnak: Mi az ember életének értelme? Miért van szenvedés? Mi történik az emberrel halála után? Van-e az emberi életnek valamilyen nagyobb célja?

A vallásosságnak több dimenziója van. Ezek:

–          hit bizonyos vallási tételekben,

–          bizonyos rituálék gyakorlása, bennük való részvétel,

–          vallási ismeretek (pl a Biblia ismerte),

–          vallási élmények,

–          a vallás által előírt erkölcsi normák megtartása.

Az egyház: nagyobb létszámú társadalmi szervezet, a tagság nagyrészt beleszületik, elkülönült és képzett papsága van, továbbá az egyház a tanítást, az intellektuális elemeket hangsúlyozza.

A szekta: kisebb létszámú, a tagsághoz egyszeri felnőttkori csatlakozás, megtérés szükséges, többnyire nincs specializált papsága.

A felekezet: félúton van az egyház és a szekta között. A felekezet olyan egyház, amely elfogadja, hogy többvallású társadalomban él, toleráns a többi felekezettel szemben.

A kultusz: olyan formátlan vallási vagy nem vallási csoportosulást jelent, amely valamely hit vagy rituálé körül alakul ki. Ilyen például a sátánizmus és a boszorkányhit.

Új vallási mozgalmaknak nevezik a közelmúltban megjelent szekta és kultusz jellegű mozgalmakat.

Civil vallás: minden kultúrának vannak olyan elemei, amelyek vallási tartalmúak, mindenki által elfogadottak, de nem kapcsolódnak egy meghatározott egyházhoz.

Fundamentalizmus: fundamentalistának nevezik azokat a vallási mozgalmakat, csoportokat, közösségeket, amelyek erősen ragaszkodnak néhány hittételhez, és ezeket a tételeket hajlamosak ráerőszakolni a tágabb társadalmi környezetükre, a tételektől való eltérést a hitetlenség megnyilvánulásának, eretnekségnek tekintik.

2. Módszerek

A magyar népszámlálások 1949-ig kérdezték a felekezeti hovatartozást. A vallásszociológiai vizsgálatokban nem találhatunk általánosan elfogadott módszereket a vallásosság mérésére. Ennek az a fő oka, hogy a vallásosság fogalmának definíciói maguk is nagyon változatosak, illetve többdimenziósak. A legegyszerűbb módszer annak a kérdésnek a felvetése, hogy „vallásosnak mondja-e magát” a megkérdezett személy. A vallásszociológiában szokás használni a megfigyelés módszerét is egy-egy vallási közösség, például szekta vagy gyülekezet vizsgálatára.

3. Elméletek

A vallás funkciója a társadalomban:

A vallásszociológia legalapvetőbb kérdése, hogy mi a vallás szerepe a társadalomban. Párhuzamosan azzal, hogy a vallások segítenek az egyes embereknek, hogy el tudjanak tájékozódni a világban, a vallások az egész társadalom számára fontos funkciót látnak el úgy, hogy a társadalom tagjai számára valamilyen közös értelmezési keretet nyújtanak az élet értelméről, az értékekről és a normákról. Elősegíti a társadalmi integrációt, az összetartozás érzését, közösségeket teremtenek, továbbá legitimálják a fennálló társadalmi intézményeket.

A gazdaság és a vallás összefüggései:

Nemcsak a vallásszociológiának, hanem az egész szociológiának egyik legérdekesebb és legfontosabb kérdése, hogy a gazdasági és a tudati viszonyok változása, ezen belül a vallás változása milyen kapcsolatban vannak egymással, melyik az ok és melyik az okozat. Közismert Marx tétele, hogy a gazdasági alap határozza meg a felépítményt, amelyhez tudati elemeket, ezen belül a vallást is sorolta, bár nem zárta ki a visszahatás lehetőségét. Marx állítja, hogy a vallás a nép ópiuma, azt a meggyőződést fejezi ki, hogy a vallás és az egyház mindig a fennálló viszonyok megmaradásában érdekelt erők oldalán áll, azokat szolgálja.

Max Weber munkásságának jelentős részét alkotják vallásszociológiai művei, amelyekben a nagy vallások hatását vizsgálta a gazdaságra és társadalomra. Ezekben azt mutatta ki, hogy ezek nagyon lényegesen befolyásolták, hogy az adott társadalomban milyen gazdasági rendszer alakult ki, némely vallások hátráltatták, mások elősegítették a modern gazdaság felé irányuló fejlődést.