Hirdetés

A vallásról

7 perc olvasás

A vallásról

 

1. LÉNYEGE, ELEMEI

A vallásfilozófia: Feladata a természetfelettiről alkotott fogalmaknak, a vallási képzeteknek a filozófia fogalmi rendjébe való átültetése és bölcseleti vizsgálata. A vallás keletkezésének, fennmaradásának okait és feltételeit kutatja, társadalmi szerepét és perspektíváit törekszik feltárni, az egyes vallások általános törvényszerűségeihez kíván eljutni.

Hirdetés

A vallás komplex tásadalmi jelenség. A természetfeletti erőkben való oyan hit, amelyet bizonyosságként él meg a vállásos ember. Az egyén szintjén nem pusztán tudati jelenség, hanem a hit által befolyásolt emberi magatartaás, életmód. A társadalom egésze szempontjából pedig sajátos társadalmi kapcsolatokban, viszonyokban létező gyakorlat, és ebből adódóan nagyhatású társadalomszervező, ideológiai erő.

Pszichológiai  értelemben a vallási hit a hit fajfogalma. Vallási értelemben a remélt dolgok bizonyosságként való megélése. Az ember által fizikailag érzékelhető világon kívül van a létezésnek egy magasabb rendű, szellemű szintje. Az ember a testisége révén része a természetnek, ugyanakkor a lelke révén a szellemből is részesedik. Ez a dualisztikus világkép minden hívő ember világnézetének szerves része.

A vallásos ember azonban nem csupán hívő, meg is kíván felelni azoknak az isteni elvárásoknak, amelyek teljesítése révén méltóvá válik a túlvilági, bűntől és kisértésektől megtisztult boldog állapotra.(mennyország, nirvána)

Vallás a hiten alapuló nézetek, ismeretek tételek rendszere és nem utolsó sorban az ezekhez kötődő erős emóció,vallási érzelem. Intézményrendszere:  egyházak, kisebb-nagyobb vallási közösségek. A vallágyakorlás fontos elemei a szertartások, melyek pszichikailag segítenek a vallásos élmény közösségi megélésében.

Hirdetés

2. A SZENT FOGALMA

Minden vallás lényege a transzcendens világ tisztelete, amely a hívő ember és a „szent  dolgok” viszonyában fejeződik ki. A Szent fogalmában az ember mindennapi világát meghaladó létrend mutatkozik meg. A Szent megjelenhet térben, időben, tárgyakban, személyekben, könyvekben. Az ember azt észlelte, hogy a transzcendens világ tőle független, akaratával nem befolyásolható. De nem mond le az Isten – ember viszony közvetett befolyásolásáról. Istennek tetsző magatartaással törekszik annak jóindulatát elnyerni és a kedvező viszonyt, valamint annak következményeit megszolgálni.

3. ISTEN LÉTEZÉSÉRŐL

A vallásos ember hite által bizonyosság a transzcendens lény, Isten ontológiai léte.

Aquinói Tamás öt érvet hozott fel létezésére. Ezek közül az egyik: minden dolognak, történésnek van kiváltó oka. De az itt kiváltó okként szereplő dolognak is kell lennie okának, és így a sor mint oksági sor visszafelé folytatható, de ez nem mehet a végtelenségig, kell lennie egy első oknak, amelynek már nics külső oka, azaz önmagának az oka.

Descartes: él az emberekben egy legtökéletesebb lény fogalma, és ez csak akkor lehetséges, ha ez a lény létezik is.

Némelyek, mint néhány ókori görög szkeptikus, vagy az újkori Kant hajlanak arra, hogy a Teremtő létét kétségbe vonják.

Hirdetés

Vallásfilozófiai nézetek:

• Teizmus: Isten létében való teljes bizonyosság • Deizmus: Isten csak egyszeri teremtő voltában van jelen, az emberiség azóta a maga útján, a maga törvényei szerint fejlődik. • Ateizmus: A világ keletkezését, rendjét, működését szuverén, immanens törvényeknek alárendelten értelmezi. Számtalan változata létezik a szélsőséges, harcostól a legenyhébb toleráns változatig. – gyakorlati ateizmus, ellentmond az elméletileg nem tagadott Isten létének. – elméleti ateizmus, Isten létéről valő szilárd meggyőződés hiánya: a) negatív ateizmus, Isten nem ismerése, b) pozitív ateizmus, Isten létének megfogalmazott tagadása: – dogmatikus ateizmus (előítéleten alapuló) – kategorikus ateizmus (ellentmondást nem tűrő) – posztulált ateizmus (az értelem követeli Isten létének tagadását)                                                                  –  szkeptikus ateizmus (kétkedő) – agnosztikus ateizmus (tagadja Isten létének a megismerhetőségét)            c)  indifferentizmus, közömbösség az Istenkérdést illetően. Nem feledhetjük e felosztás elméleti jellegét: a konkrét emberről ugyanis vajmi nehezen állapítható meg bizonyossággal, hogy az ateizmus mely fajtájának képviselője. A társadalomban a vallás jelen van, társadalmi tény.

4. A VALLÁS KELETKEZÉSE, TÖRTÉNETÉNEK FŐBB ÁLLOMÁSAI, VILÁGVALLÁSOK

A vallás a társadalmi fejlődés során jött létre. A mítoszok megjelenése után tételezhetjük fel létrejöttét. A mágia önmagában még nem világmagyarázat, a mítosszal és a mítoszok rendszerré szerveződésével, a mitológiával jön létre az a szellemi alap amelyre egy vallási szerveződés, vallási gyakorlat épülhet.Az elvonatkoztatni képes emberi gondolkodás kialakulásának pillanatától jön létre az a szellemi szint, amelyre épülhet a későbbi vallás.

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!