Hirdetés

A filozófia területei, a filozófiai felfogások kategorizálása

9 perc olvasás

Mielőtt továbblépnénk, érdemes feltérképezni a filozófia tudásterületét, hogy ki tudjuk jelölni, pontosan mivel is fogunk foglalkozni. Induljunk ki abból, hogy az antik filozófiában a filozófiai ismeretek milyen felosztása alakult ki. A filozófia művelése feltételez bizonyos képességeket.  Szükséges például,  hogy az ember képes legyen felismerni fogalmi problémákat, és képes legyen kezelni őket. Szükséges, hogy képes legyen érvelni és érvek meggyőző erejét megítélni.

Hirdetés

NŐKÉNT AZ INFORMATIKÁBAN: EJTSÜK A SZTEREOTÍPIÁKAT (x)
Az informatika nemcsak kódolás, hanem folyamatos tervezés és tesztelés. Az egyik legdinamikusabban fejlődő terület, ugyanakkor mindig tartogat kihívásokat.
tovább a cikkhez

Ez arra utal, hogy szükség van valamilyen ‘bevezető’ jellegű filozófiai ismeretanyagra, amely az érdeklődőt felruházza ezekkel a képességekkel. Képessé teszi a filozófia művelésére. Ezt az ismeretanyagot a görögök propedeutikának nevezték (ami egyébként bevezetést jelent). A propedeutika meghatározó (de nem kizárólagos) része az, amit ma logikának nevezünk. Ez alapozza meg a megfelelő hozzáállást a filozófiai okoskodás négy alapeleméhez: fogalom (mármint a fogalom meghatározása), állítás, következtetés, bizonyítás.

A filozófiai érdeklődés a létező dolgokkal, illetve azok különböző vonatkozásaival foglalkozik. A létezők, illetve a létezés azonban önmagában is felvet bizonyos nehéz kérdéseket (‘mi a létező?,’ ‘mi a létezés?’), amelyek alapvetőbbek az egyes létezőkre (Isten, ember, természeti tárgyak) és az ő tulajdonságaikra vonatkozó kérdéseknél. Úgy tűnhet, először is ezekkel kell tisztába jönnünk, mielőtt valamilyen specifikus filozófiai kérdést felvetnénk. Így tehát szükség lehet valamilyen alapfilozófiára, amely az ilyen alapkérdésekkel foglalkozik. Arisztotelész ezt első filozófiának nevezte, később azonban egyre inkább elterjedt egy másik kifejezés, a metafizika használata.

A propedeutika által nyújtott ‘alapkiképzés’ után és a metafizikából nyert alapvető iránymutatás birtokában lehet aztán nekivágni, hogy az ember a filozófia valamelyik részterületét vizsgálat alá vegye. Ilyen részterületként tekinthető egyebek közt a természetfilozófia (a görögöknél: fizika), az etika (erkölcsfilozófia), a politika (politikai filozófia).

A filozófiai gondolkodás területeinek egy hasonló felosztása a modern filozófiára is vonatkoztatható. Itt is vannak olyan diszciplínák, amelyek propedeutikai funkciót töltenek be. Ilyen a logika (amely a modern filozófiában hatalmas fejlődésen ment keresztül), de külön említést érdemel a metodológia (módszertan).

Hirdetés

Ugyancsak helye van valamiféle alapfilozófiának. Ezt sokan ma is metafizikának nevezik, de ez már nem tipikus. A metafizika fogalmában az utóbbi évszázadokban megjelent egy negatív jelentésárnyalat. Sokaknál olyan gondolkodásra utal, amely bizonyítatlan (és talán fölösleges) spekulatív elvekre alapozza a következtetéseit. Így nagyobb jelentőségre tesz szert az a terminus, amely közvetlenül utal a létezés problémájára: az ontológia (lételmélet). (Az ontológia kifejezés már a görögöknél is létezett.) Ám nem mindenkinél az ontológia tölti be az alapfilozófia szerepét.

Úgy is meg lehet közelíteni az alapfilozófiai problémát, hogy az nem a létezés, hanem a létező dolgok megismerése és megismerhetősége körül forog (elvégre a filozófia a megismerés egyik módja). Az alapfilozófia szerepét tehát az episztemológia (ismeretelmélet) is betöltheti. Így az ontológia és az episztemológia lett az újkorban a két jellegzetes alapfilozófiai diszciplína, és az egyes megközelítésmódok függvénye, hogy melyiket tekintik alapvetőbbnek.

Harmadikként itt is a filozófiai érdeklődés tárgyi kritériumok szerint elkülönülő területeit kell megemlíteni. Ezek éppen úgy megvannak, mint az antik filozófiában. A különbség abban áll, hogy ezek lényegesen differenciáltabban jelennek meg a modern filozófiában. A gyakorlati filozófiában önálló jelentőségre tesz szert a jogfilozófia, nagy karriert fut be a nyelvfilozófia és a hermeneutika, kialakul a tudományfilozófia. (Érdemes megemlíteni, hogy, amint az a későbbi előadások során is világossá válik majd, a nyelvfilozófia és a hermeneutika sokaknál olyan jelentőssé válik, hogy alapfilozófiai szerepet nyer: átveszi a hagyományos episztemológia funkcióját.)

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!