A filozófia iránti igény és a filozófia által célba vett fogalmi problémák
Mivel filozófiai kérdések minden megismerési problémával kapcsolatban felvethetőek, muszáj valamilyen módon rendet tennünk a filozófiai problémák között. Ennek egyik módja az, ha rámutatunk, a filozófiai kérdésfeltevés mindig a filozófia iránti igényből ered. A filozófia iránti igénynek több változata is van, de érdemes legalább három változatot világosan elkülöníteni.
Először is, az ember gyakran küzd egyfajta ‘világhiánnyal’: nem tudja, hol a helye a világban, van-e valami ‘értelme’ a létezésének. A filozófiát művelhetjük azért, hogy a belőle nyert bölcsességet ennek a világhiánynak a gyógyírjaként használjuk. Könnyű belátni, hogy ez hogyan kapcsolódik a reflexív észhasználat imént vázolt problematikájához. Amikor ugyanis világhiánnyal küzdünk, a problémánk nem az, hogy nem tudunk eleget, hanem az, hogy nem világos, mi az értelme annak, amit tudunk, illetve teszünk.
Ez azt követeli tőlünk, hogy egy olyan rendbe illesszük a világra és önmagunkra vonatkozó ismereteinket, amelynek fényében a törekvéseink nem tűnnek majd értelmetlennek. Fontos látni, hogy az ilyen céllal művelt filozófia kifejezetten rivalizál (vagy éppen összefonódik) a vallásos tudattal. Elvégre a vallások, illetve a vallási világmagyarázatok maguk arra irányulnak, hogy feltárják azt az átfogóbb rendet, amelybe az emberi törekvések illeszkednek, és maguk is gyakran állítják a középpontba a világhiány élményét. A filozófiai gondolkodásnak tehát vannak olyan formái, amelyek felvetik a vallási és a filozófiai gondolkodás közötti határvonal problematikáját is.
Másodszor, vannak olyan emberi tevékenységek, emberi gyakorlatok, amelyek olyan tudást feltételeznek, illetve olyan tudást halmoznak fel, amelyet a ‘köznapi gondolkodás’ bejáratott fogalmaival és mintáival nem lehet megfelelően kezelni. Csak úgy nőhetünk fel ezeknek az ismereteknek a szintjére, ha jelentősen továbbfejlesztjük fogalmi képességeinket, ha képessé válunk bonyolultabb gondolatok megértésére és kifejezésére. Erre a legjobb példát a modern természettudomány bizonyos eredményei jelentik.
A modern kvantumfizika például azt feltételezi, hogy a világ atomi szintű építőkövei (mint az elektronok) bizonyos vonatkozásokban részecskeként, más vonatkozásokban hullámként viselkednek. Annak tisztázása, hogy ez mit jelent, hogyan is lehet elképzelni, és hogyan lehet a világra vonatkozó tapasztalatainkkal összhangba hozni, a köznapi gondolkodás számára megoldhatatlan feladat. Ilyenkor filozófiai problémaként vetődik fel az, hogy a fogalmi képességeinket a megfelelő szintre emeljük. A filozófia iránti igény tehát eredhet a tudományos fejlődés által felvetett kérdésekből is. Érdemes megjegyezni, hogy a filozófia történetére mindig is nagy hatást gyakorolt az, hogy a tudományos fejlődés miatt az emberek világra vonatkozó tudása és fogalmi képességei feszültségbe kerültek egymással. Emiatt vált a matematika (különösen a geometria) fontos ösztönzőjévé az antik görög filozófiának, vagy az újkori természettudomány (különösen a newtoni mechanika) fontos ösztönzőjévé az újkori filozófia fejlődésének.
Harmadszor, fogalmi feszültségeket nemcsak a tudományos gondolkodás, de a mindennapi kommunikáció is teremthet. A filozófia iránti igény eredhet abból is, hogy az emberek zavaros fogalmakat használnak, illetve ellentmondásos eszméket hangoztatnak. Az is előfordulhat, hogy a világ változása miatt elavulttá válik az a mód, ahogy a világról gondolkodunk. Ezek a problémák is lehetnek nyomasztóak, hiszen forrásaivá válhatnak mindenféle félreértésnek, értetlenségnek, valamint az emberek közötti együttműködés kudarcainak. Ezekből a problémákból is fakadhat igény a filozófiára. Az a filozófia, amely ezekkel a problémákkal foglalkozik, az emberek közötti kommunikáció hatékonyabbá tételéhez próbál hozzájárulni.
Érdemes leszögezni, hogy a jelen kurzus szemléletmódját a harmadik értelemben vett filozófiai igény határozza meg. Nem keressük a világhiány megoldását, és nem is a tudományos tudat előtt kövezzük ki az utat.
Érdemes talán valamivel világosabbá tenni, hogy miféle fogalmi problémákra is gondolunk, amikor azt mondjuk, a filozófia feladata bizonyos fogalmi problémák kezelése, a fogalmi képességeink fejlesztése.
Lapozz a további részletekért