A filozófia iránti igény és a filozófia által célba vett fogalmi problémák

Azok például, akik elkeseredetten vitatkoznak arról, hogy erkölcsileg elfogadható, jogilag pedig igazolható-e az abortusz, a lényeget illetően nem a tényekről vitatkoznak. Egyet nem értésük forrása inkább az, hogy némelyikük szerint a méhmagzat már az ember fogalma alá esik, mások szerint viszont még nem, vagy az, hogy máshol húznák meg a terhes nő teste feletti rendelkezési jogának határait. Az ilyen vitákat a legnehezebb eldönteni. Az ilyen vitákban kiváltképpen fontos, hogy pontosan értsük egymás fogalmi stratégiáit, valamint hogy tisztázzuk, érveink mit képesek igazolni, és mit nem.

A teoretikus egyet nem értés és kétértelműség kialakulása nyilvánvalóan szorosan összefügg azzal, hogy az általunk használt fogalmaknak csak egy részét tudjuk világosan azonosítható tapasztalatok alapján rögzíteni. (Vagyis nem minden fogalmunk empirikus fogalom.) Az olyan fogalmakat, mint az ‘igazságosság,’ az ‘érvényesség,’ a ‘felelősség,’ jórészt csak további beszéd révén, azaz további fogalmak segítségével tudjuk tisztázni. A nyelv bizonyos sajátosságai azonban megnehezítik ezt a tisztázást. A nyelvet sokan és sokféle célra használják.

Ezért különböző nyelvhasználati módok alakulhatnak ki az egyes fogalmakkal kapcsolatban, ráadásul bonyolult összefüggések jöhetnek létre a fogalom különböző használati módjai között. (A ‘törvény’ lehet természeti törvény, de erkölcsi törvény vagy jogi törvény is. Ezek nem ugyanazt jelentik, de nem is teljesen függetlenek egymástól.) Az is fontos, hogy a fogalmaknak jelentésének ‘története’ van: jelentésük idővel változik. Ez bizonytalanná teheti, hogy éppen mit tekinthetünk a fogalom aktuális jelentésének.