A gondolkodás szintjei

3 perc olvasás
Gondolkodás

A gondolkodás szintjei

A gondolkodás és a tanulás összefüggései

A megismerő gondolkodásnak logikailag nemcsak alkotó elemei (tartalom, forma), nemcsak alapvető tulajdonságai (igaz-hamis, helyes-helytelen), nemcsak nyelvi kifejezői (beszéd) vannak, hanem két alapvető fajtáját is megkülönböztetjük.

 

A megértő gondolkodás

Ez a tágabb értelemben vett gondolkodás. A megismerés alapját képei. Megértésen alapul. Magyarázó jellegű.

Folyamatát tekintve azt jelenti, hogy valakinek a gondolatát követjük, azt lépésről-lépésre megértjük és végül oda jutunk el ahová az eljut.

  • a megértés nem azonos a tudással, de az igazi tudás alapja a megértés,
  • a megértés nem egyenlő az egyetértéssel, de az igazi egyetértés alapja a megértés, és semmiképpen sem a szubjektív elemek.

Előadások vagy cikkek, jegyzetek olvasása is a megértő gondolkodást igényli.

 

A problémamegoldó gondolkodás

Ez a szűkebb értelemben vett gondolkodás. A megértő gondolkodás közben jelentkezik. Megértett ismeret nélkül nincs igazi probléma, csak álprobléma, kitalált probléma.

Jellegét tekintve: kételkedő, kutató-kereső, rácsodálkozó jellegű lehet.

Meghatározott folyamatban zajlik le, amelynek logikailag négy szakaszát különíthetjük el:

  1. A probléma felmerülése és annak a precíz megfogalmazása,
  2. A megoldás keresése,
  3. A megoldás megtalálásának vagy lehetetlenségének a kimutatása,
  4. A megoldás csiszolása, pontosítása.

A probléma felmerüléséhez lényeglátás szükséges.

A problémákat általában kérdés formájában fogalmazzuk meg, de nem minden kérdés fejez ki problémát.

A megoldás pontosítása, absztrahálása, konkretizálása a tanár közvetlen irányításával történik.

 

A gondolkodás és a tanulás összefüggései

Logikai szempontból a tanulásnak két alapvető formáját különböztetjük meg.

 

Reproduktív tanulás

A tanuló az új feladatot általa már ismert tanulási séma alapján oldja meg. Tehát csak a feladat új, a megoldási mód már ismert.

Ez a tanulásnak az alacsonyabb szintje, mert a megoldási módokra konkrét példákat kap a tanuló, és ezt kell alkalmaznia az új feladatra.

 

Produktív tanulás

A tanuló az új feladatot újszerűen oldja meg. A feladat is új, és a megoldási mód is új számára. Ez a magasabb szintje a tanulásnak.

 

Néhány tantárgy tanításában (nyelvoktatás) használjuk a tanulás ún. receptív (megértő) szintjét. (Pl. A szókincs tanításánál).

 

A szavak ismerete szempontjából kétféle szótudást szoktunk megkülönböztetni: receptív és produktív szótudást. (A különféle módszertanok a passzív, ill. aktív vagy receptív és produktív elnevezéseket is használják.)



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!

Ez is érdekelhet még:
Filozófia
Klasszikus görög filozófia, Szókratész, Platón, Arisztotelész

Klasszikus görög filozófia, Szókratész, Platón, Arisztotelész   A görög filozófia fénykora, csúcsteljesítménye „ az attikai hármak” a Szókratész, Platón és...

Móricz Zsigmond élete és pályaképe

1. Móricz Zsigmond élete és pályaképe 1879. július 2-án született Tiszacsécsén. A Nyugat idősebb korosztályához tartozik (kb. Adyval egyidős). Nagybátyjához...

Close