Hirdetés

Amikor az égtájak mást jelentenek

Amikor az égtájak mást jelentenek

Egyre gyakrabban találkozni az “északi”, illetve a “déli” országok kifejezésekkel. Mit takarnak ezek a fogalmak? Vajon mi alapján soroljuk be ezekbe a kategóriákba a Föld országait? A cikk és az animáció segítségével válaszokat kaphatunk a kérdésekre!

Hirdetés

Ha a globális kérdésekkel foglalkozó konferenciákról olvasunk szinte elkerülhetetlen, hogy az “északi” és a “déli” országok fogalmával ne találkozzunk.
(Az alábbi cikkben is találkozhatsz ezekkel a fogalmakkal.)
Ma már elavultak a korábban használt “első”, “második”, illetve a “harmadik világ” és más hasonló kifejezések.
Az új fogalmak angolszász megfelelői a “Global South” (“Globális Dél”) illetve a “Global North” (“Globális Észak”) . Az idézőjel használata azért fontos, mert kizárólag az égtáj alapján történő azonosítás félrevezető lehet.

Nagyon leegyszerűsítve a “déli” államok közé a gazdaságilag fejletlen, szegény országok, míg az “északiak” közé a világ szerencsésebb része, a gazdaságilag fejlett államok tartoznak. Való igaz, hogy a szegény országok többsége a gazdagoktól délre fekszik, ráadásul jó részük a déli féltekén, de vannak kirívó kivételek is: Ausztrália és Új-Zéland, ebben az értelemben “északi” országoknak számítanak.

Természetesen nem egyszerű az egyes országok besorolása. Mi alapján minősítünk egy országot szegénynek vagy gazdagnak? Kézenfekvőnek tűnik a válasz: az egy főre jutó GDP alapján!
A bruttó hazai termékről (GDP) az SDT-n itt olvashatsz!

Ma már egyértelmű azonban, hogy e mutató alapján sok esetben torz képet kapunk egy társadalom jólétéről, hisz elfedi a társadalmi egyenlőtlenségeket, nem mond semmit a gazdaság szerkezetéről, az egészségügyi helyzetről, de arról sem, hogy a vizsgált országban mennyire tisztelik az emberi szabadságjogokat. Márpedig ezek mind befolyásolják az adott országban élők jólétét!

A bonyolultabb megközelítést segítendő ma már egyre gyakrabban, a magyar nyelvre nehezen lefordítható, Human Development Index (HDI) vagyis az Emberi Fejlődés Mutatója segítségével számolnak. A pakisztáni közgazdász (Mahbub ul Haq) által kidolgozott rendszer figyelembe veszi a GDP mellett az egészségügyi viszonyokat, a születéskor várható élettartamot, az írni-olvasni tudást, az iskolázottság szintjét és ezek alapján differenciáltabb képet próbál adni egy társadalom jólétéről, illetve fejlődéséről. Az ENSZ 1990 óta használja a HDI-t.
Más mutatókat és rendszereket is kidolgoztak különböző társadalomtudományi kutatóintézetek, jelezve ezzel is, hogy a “jólét mérése” nem könnyű feladat a kutatók számára sem.

Az emberi szabadságjogokkal a Freedom House és a Human Rights Watch foglalkozik, szintén besorolva országokat különböző kategóriákba.

Mindezek alapján elmondható, hogy az “északi” országok közé azok tartoznak, amelyek a magas GDP mellett fejlett egészségüggyel és oktatással rendelkeznek, illetve az emberi szabadságjogokat sem korlátozzák jelentős mértékben. Az “északi” országokban politikai stabilitás uralkodik és demokratikus berendezkedésűek. Ha ezek közül a mutatók közül néhány vagy mind hiányzik, illetve szerény mértékű, akkor az ország a “déli” államok közé tartozik.
Nem kérdéses például a gazdag olajmonarchiák helye. Igaz ugyan, hogy magas az egy főre jutó GDP, de az emberi szabadságjogokat jelentősen korlátozzák, nem demokratikus berendezkedésűek és a lakosság jelentős részét kitevő vendégmunkások helyzete összehasonlíthatatlanul rosszabb a helyi lakosokénál.

Az újonnan iparosodó ázsiai országok közül Dél-Korea, Tajvan és Szingapúr a közelmúltban került az “északi” államok “klubjába”, de a többi feltörekvő országnak is jó esélye van erre a közeljövőben (pl. Thaiföld, Malajzia, Törökország, Mexikó, Dél-Afrika).
(Vigyázat! A két Korea ebben az értelmezésben “helyet cserél”: Dél-Korea “északi”, míg Észak-Korea “déli” országnak számít!)
Néhány “északinak” tekintett ország helye kérdéses. Az alacsony egy főre eső GDP-vel rendelkező Albániában, Moldáviában, Fehéroroszországban és Ukrajnában jelentős mértékű a korrupció, a demokratikus intézményrendszer nem szilárd és a politikai stabilitás is megkérdőjelezhető. Az utóbbi időszakban lezajlott ukrajnai változások azonban jó esélyeket adnak az országnak a gazdasági és politikai válságból való kilábaláshoz.



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!