A munkapiac

Nominálbér vagy pénzbér: jele: w az a pénzösszeg, amelyet a munkavállaló az őt foglalkoztató gazdálkodási egységtől kap. Egy makrogazdaság nominálbére az egyes pénzbérek átlaga

A munkakereslet (L^D) és meghatározó tényezői

A vállalati szféra munkaigényét jelenti.

A munkakeresletet erősen befolyásolja a reálbér. A reálbér csökkenése ösztönzőleg hat a munkakeresletre, ezért a munkakereslet függvénye egy negatív merekségű egyenes.

munkakeresleti függvény: minden reálbérhez a vállalati szféra munkakeresletét rendeli hozzá

A munkakínálat (L^S) és meghatározó tényezői

Az a munkamennyiség, amelyet a háztartások adott körülmények között fölajánlanak.

A munkakínálat javul növekvő reálbér hatására

munkakínálati függvény: minden reálbérhez a háztartások munkakínálatát rendeli hozzá

A reálbér a nominálbér és az árszínvonal hányadosa (jele: w/P), azaz a reálbér a nominálbérnek termékmennyiségben mért nagysága.

A munkakínálatot befolyásolja még: a lakosság egészségügyi állapota, általános kulturális színvonal, technikai fejlődés, jövedelem termelés üteme

A munkapiac állapotai: egyensúly, munkanélküliség, túlfoglalkoztatottság

• Ha a munkakínálat megegyezik a munkakereslettel, akkor egyensúly van a munkapiacon. Ezt egy egyensúlyi reálbérnél fogja elérni.
• Ha a munkapiacon nagyobb a (munka)kereslet, mint a (munka)kínálat, akkor a piacon túlkereslet vagyis túlfoglalkoztatás van. Ez az egyensúlyinál kisebb reálbér estetén van.
• Az egyensúlyinál nagyobb reálbér munkanélküliséghez vezet

A munkanélküliség mérése

A munkapiaci túlkínálatot munkanélküliségi rátával mérjük. A munkanélküliek számát elosztjuk az aktív népesség számával és az így kapott számot százalékos formában értelmezzük.

A munkanélküliség főbb típusainak ismertetése, elemzése

keresleti oldalról szemlélve:

• Globális munkanélküliség: a munkakínálatot abszolút számmértékben meghaladja a munkakereslet
• Strukturális munkanélküliség: a munkaerő kínálata és kereslete szerkezetben tér el egymástól (mást keresnek, mint amit kínálnak)
• Technológiai munkanélküliség: technikai haladás hatására alaul ki; rövid távon erőteljesen növeli, késöbb csökkenti, de hosszú távon mindenképen növeli a munkanélküliséget
• Konjunktúrális munkanélküliség: amikor a világpiaci értékítélet az adott terméket nem tartja megfelelőnek, mert már korszerűbb termékek, szolgáltatások vannak a piacon

a termék vagy szolgáltatás eladhatatlan; rövid távon növeli a munkanélküliséget, majd még erőteljesebben növeli

kínálati oldalról szemlélve:

• Önkénetes munkanélküliség: adott reálbér mellett nem hajlandó dolgozni (minden kényszerű ok nélkül pl. nyert a lottón)
• Kényszerű munkanélküliség: amikor a munkavállaló adott reálbér melletthajlandó dolgozni, de valamilyen külső ok miatt nem kap munkát
• Surlódásos munkanélküliség: munka- vagy lakóhely változásához, valamint munkahelyi feszültséghez kapcsolódó állástalanság (része a női munkanélküliség is)