A makrogazdasági körforgás
Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára bocsátotta rendelkezésre!
A makrogazdasági körforgás
A makrogazdasági modell alapvető sajátosságai
Az aggregálás
A makrogazdaság szektorai, piacai
A szektorok közötti piaci kapcsolatok
Jövedelmek keletkezése és elosztása; a rendelkezésre álló jövedelem
A termékek és jövedelmek áramlása a szektorok között
A makroökonómia alapösszefüggései
Alapfogalmak és ilyenek:
kibocsáltás (Q): adott időszakban a gazdaságban létrehozott termékek és szolgáltatások összessége
jövedelem (Y): realizált (megvalósult) kibocsáltás
két része van: fogyasztás és a megtakarítás
fogyasztás (C): a jövedelem azon része, amelyet a gazdasági szereplők szükségleteiket közvetlenül kielégítő árukra, szolgáltatásokra költenek el
megtakarítás (S): az adott időszakban el nem költött jövedelem
felhalmozás: több időszak megtakarítása
két része van:készletfelhalmozás és a beruházás; beruházáson belül 3 van (potló, bruttó, nettó)
készletfelhalmozás: a gazdaságban eladatlan árukészleteket raktároznak
beruházás
a) Pótló beruházás: a tárgyi eszközök eredeti értékét állítja vissza
b) bővítő(=nettó) beruházás(I): a tárgyi eszközök bővítése, korszerűsítése, új tárgyi eszköz beszerzése
c) bruttó beruházás: pótlás + bővítés
1, A makrogazdasági modell alapvető sajátosságai
Míg a mikroökonómiában az elkülönült gazdasági szereplőket vizsgálja, addig a makroökonómia a gazdaság egészét vizsgálja. (mikro: fa; makro: erdő)
2, Az aggregálás
A mikroökonómia egy-egy konkrét, egyedi vállalatot/háztartást vizsgál, míg a makroökonómia az összes vállalatból/háztartásból álló aggregátumot.
A makroökonómiát kettős aggregálás jellemezi: a gazdasági szereplőket ágazatokká, szektorokká foglalja össze, míg a termékeket pedig termékcsoportokként vagy akár egyetlen termékcsoportként foglalja össze.
3, A makrogazdaság szektorai, piacai
a makrogazdaság szereplői:
- háztartási szféra: a jövedelmet felhasználó fogyasztói egység, amely a szükségleteit közvetlenül kielégítő termékeket, szolgáltatásokat vásárolja meg
- vállalati szféra: mind azon gazdasági alanyok, melyeknek feladata a termékek előállítása v. valamilyen szolgáltatás nyujtása
- állam: a költségvetésen keresztűl adókat szed be, majd transzfereket juttat vissza a gazdaságba
- külföld: minden, ami az adott ország határain kívül van, vagy minden ami nem az adott gazdaság állampolgáraival kapcsolatos
a makrogazdaság piacai:
- fogyasztási javak piaca: vállalatai szféra → háztartás
- tőkejavak piaca: vállalatai szféra → háztartás
- pénzpiac:
- munkapiac:
A fogyasztási cikkek és a tőkejavak paicárt nevezzük árupiacnak
4, A szektorok közötti piaci kapcsolatok
A háztartás a munkapiacon felajánlja a munkaerejét a vállaltnak munkapiac → a háztartás a munkájáért kapott fizetésének egy részét elfogyasztja (ez a vállalatnak bevétel) árupiac → másik részét pedig megtakarítja, bankba teszi, ami a tőkepiacra folyik
5, Jövedelmek keletkezése és elosztása; a rendelkezésre álló jövedelem
A hazai összetermék segítségével megállapíthatjuk, hogy a makrojövedelem:
Y= C + I + G + (X – IM)
- A jövedelem az árupiacon realizálódik
- A hazai össztermék számla az árupiac mindenkori állapotát fejezi ki
6, A termékek és jövedelmek áramlása a szektorok között
T betűs hülyeség Tk 14-15. o
Háztartási szféra kiadása: fogyasztás (C), adó (Th), megtakarítás (Sh)
bevétele: munkabér (W), transzfer (Trh)
Vállalat kiadása: munkabér (W), adó (Tv), megtakarítás (Sv)
bevétele: jövedelem (Y)
Állam kiadása: transzfer(Trh), kormányzati megrendelések(G), megtakakarítás(Sá)
bevétele: háztartási adó (Th), vállalati adó (Tv)
Hazai össztermék „kiadása”: jövedelem (Y)
„bevétele”: fogyasztás (C), kormányzati megrendelések (G), beruházás (I), külker mérleg export-import (X-IM)
Tőkeszámla „kiadása”: beruházás (I)
„bevétele”: vállalati-, háztartási-, külföldi és állami megtakarítások (Sv, Sh,Sk, Sá)
Külföld „bevétel”: import (IM)
„kiadása”: export (X), megtakarítás (Sk)