Hirdetés

Madarak testfelépítése

12 perc olvasás

Madarak jellemzői

A tollas dinoszauruszokból alakult ki a legkorábbi ismert madár, a jurakori (150 millió éve), galamb nagyságú Archaeopteryx. Madarak testfelépítése átmenetet mutat a mai madarak és az egykori hüllők között, mindkét csoportra jellemző sajátságokat mutat (egyesek szerint a madarak a hüllők egyik csoportja, másképp; a túlélő dínók egy csoportja.)

Hirdetés

Hüllőbélyegek:

  • fogazat,
  • gerincoszlopot is tartalmazó fejlett farok,
  • mellső végtagon karomban végződő, szabadon álló ujjak.

 Madárbélyegek:

  • tollazat,
  • szárny,
  • csűdcsont.

A madarak testfelépítése

Testük felépítése jól tükrözi a repülő életmódhoz való alkalmazkodást:

  • mellső végtagjaik szárnyakká módosultak,
  • farkuk csökevényes, a test súlyát csökkentve,
  • csontjaik üregesek, légzsákokat tartalmaznak, könnyűek, szegycsontjuk tarajos,
  • testüket tolltakaró borítja,
  • fogak nincsenek, a szájnyílást csőrkávák veszik körül, melyeket szaruképletek, az ún. szarutokok borítanak (súlycsökkentés),
  • fejük kisméretű – ezért és a fogazat hiányának köszönhetően -, kis tömegű,
  • az állatvilág legfejlettebb tüdejével rendelkeznek,
  • tüdejükhöz légzsákrendszer kapcsolódik, testük fajsúlya kicsi,
  • nagy, négyüregű szívük, szeparált két vérkörük van, ahol az oxigén-dús és az oxigén-szegény vér nem keveredik,
  • ezért testhőmérsékletük viszonylag magas és állandó (magas alapanyagcsere szint). Ezenkívül jellemzően
  • meszes héjú tojásokkal szaporodnak,
  • fejlett az ivadékgondozás,
  • a Föld valamennyi tengerén és szárazföldjén előfordulnak, közel 9700 madárfaj ismert.

Csontváz

    • A madarak csontjai – szemben az emlősök csontvelőt tartalmazó csontjaival – levegő tartalmúak, aminek köszönhetően a madártest fajsúlya csekély.
    • Általánosan jellemző a fogatlan csőr és a nagyméretű szemüreg.
    • Számos (11-24) nyakcsigolyája igen lazán kapcsolódik egymáshoz, így a madárnyak rendkívül mozgékony.
    • Ezzel szemben az utolsó hátcsigolyák, az ágyék- és keresztcsonti csigolyák összecsontosodtak (álkeresztcsont, far-hát), ami a repüléshez és a két lábonjáráshoz szilárd alapot biztosít.
  • A bordák horgokkal kapcsolódnak össze, ami stabilizálja a mellkast a repüléshez.
  • A futómadarak kivételével az összes madárfaj szegycsontján jellegzetes tarajt találunk, amely nagy eredési felületet eredményez a repülőizmoknak (futómadaraknál nincs).
  • A mellső végtagban (szárny) a kéztőcsontok a kézközépcsontokkal nagyrészt összenőnek és megnyúltak. Három ujjuk közül az első az ún. fiókszárnyat hordozza, a többi ujj pedig csökevényes.
  • A hátsó végtagban a combcsontot, a sípcsontot és a vékony szárkapocscsontot, a csüdcsontot (lábközép és lábtőcsontok összenövéséből) és a lábujjperceket különíthetjük el.
  • A legtöbb madárfajnak 4 lábujja van (3 előre, 1 hátra áll), de a futómadarak esetében ez redukálódhat 3 vagy 2 lábujjra.
Hirdetés

 

Madarak lábtípusai az életmódnak megfelelően alakultak ki:

  • Gázlóláb – fehér gólya
  • Markolóláb – réti sas
  • Evezőláb tőkés réce
  • Futóláb – túzok
  • Kapirgáló láb – vadászfácán

Izomzat

A madarak szárnyát hatalmas méretű mellizmok mozgatják, amelyek a szegycsont tarajáról erednek.

Kültakaró

  • A külső hámréteg gyengén fejlett, csak igen vékony szaruréteg borítja, mivel a tollazat átvállalja a szaruréteg fő feladatait;
  • mechanikai védelmet nyújt,
  • fontos szerepe van a hőháztartásban,
  • csökkenti a párologtatást,
  • zsíros, vízhatlan bevonata révén megakadályozza a bőr felázását.
  • Szaruképleteik: tollak, karmok, csüdön pikkelyek, a szájnyílás körül a csőrkávákat borító szarutokok.
  • Irha alatt változó vastagságú zsírszövet található, amely tápanyagraktár, ill. hőszigetelő szerepet tölt be.
  • A kültakaró általában mirigyeket nem tartalmaz, egyetlen bőrmirigyük – a tollazat vízhatlanná tételére szolgáló zsíros anyagot termelő – a farkcsík mirigy, a faroktollak tövében található.

A kültakaró kizárólag a madarakra jellemző képletei a pikkelyeredetű tollak, amelyek tehát

Hirdetés
  • bonyolult felépítésű, könnyű szaruképletek,
  • vízhatlanná teszik az állat felületét,
  • jó hőszigetelők,
  • mechanikai védelmet nyújtanak,
  • nagy felületet biztosítva lehetővé teszik a repülést.

A tollak lehetnek:

  1. Kontúrtollak, melyek lehetnek
  • fedő- (testen),
  • evező- (szárnyon),
  • kormánytollak (farok).
  1. Pehelytollak
  • A pehelytollak a kontúrtollak alatt vannak, hőszigetelők.
  • A fiókák első tollazata.
  1. Dísztollak

A kontúrtollak részei:

  • a toll irhában levő része a cséve,
  • a hámból kiemelkedő része: tollszár + tollágak + sugarak, melyeket horgok tartanak össze egy síkban, az ún. zászlót alkotva.

Mivel a toll élettelen szaruképződmény, regenerálódni nem tud. Az elhasznált tollak cseréje a vedlés. Erre általában évente egyszer kerül sor. A vedlés hormonális szabályozás alatt áll.

Hirdetés

Emésztőrendszer

A fej tömegének jelentős csökkenését eredményezte, hogy a törzsfejlődés során a madarak jellemzői a fogazat helyet csőr alakult ki, melynek üreges csontos alapját kívülről szarutok fedi. A csőr alakja változatos, jól tükrözi az egyes fajok táplálkozásmódját.

  • Vésőcsőr – fakopáncs
  • Magevő csőr – pintyek
  • Horgas csőr – sólyomalaktúak
  • Lemezes csőr – lúdalkatúak
  • Vágócsőr – gólyaalkatúak

Az előbél speciális része a nyelőcső alsó tágulata a begy, amely

  • a táplálékot puhítja, raktározza,
  • szaporodási időszakban termeli a zsírokban, fehérjékben gazdag begytejet, ami a fiókák táplálására szolgál.

 A gyomor 2 üregű:

  • a mirigyes gyomorban megkezdődik az emésztés,
  • az izmos zúzógyomorban lenyelt kövek segítségével történik a táplálék felaprítása (fogazat hiánya). A zúzógyomorból a felaprított gyomortartalom újra visszakerül a mirigyes gyomorba, ahol tovább emésztődik a táplálék.
Hirdetés

A középbél az emésztés és a felszívás fő helyszíne. Az utóbél a húgyvezetőkkel, az ondóvezetőkkel. ill. a petevezetékkel együtt a kloákába torkollik.

Légzés

Az állatvilág legfejlettebb légzőapparátusával rendelkeznek. A repülés jelentős energiaigényének kielégítésére gyors és hatékony anyagcsere kell, ehhez pedig nagy mennyiségű oxigén szükséges. A madarak tüdeje léghajszálcsöves szerkezetű, aminek köszönhetően – mind a belégzés, mind a kilégzés során – a levegő benne folyamatos áramlásban van. A tüdőkhöz 5 pár légzsák csatlakozik, melyek térfogatváltozásuk révén biztosítják a tüdőben a levegő folyamatos haladását. A 7 légzsák kitöltik a madarak testüregét és beterjednek a csontokba is (levegő tartalmú csontok). A légzsákoknak köszönhetően a madarak jóval nagyobb mennyiségű levegőt tudnak a tüdőn keresztül áramoltatni, mint amilyen a tüdőknek megfelelő légtérfogat. Gázcserében nem vesznek részt, az kizárólag a tüdő légzőfelszínén keresztül zajlik (külső gázcsere).

A levegő útja: orrnyílás → garat → felsőgége → légcső → alsó gégefő → főhörgők, melyek belépnek a tüdőbe → faágszerű hörgőcsoportok → tüdősípok, amik hatszögű csőszerű képződmények, ezek falában, a léghajszálcsövekben történik meg a gázcsere → légzsákok → vissza.

Kettős légzésük van, melynek során mind a belégzéskor, mind a kilégzéskor történik gázcsere, mivel a belégzés végén a tüdőből a levegő a légzsákokba kerül, kilégzésnél innen visszaáramlik a tüdőbe, annak tüdősípjait ismét átjárja, így a levegő kétszer halad át a légzőfelületen. Ezen kívül egyes légzsákokba a belégzés során közvetlenül a légcsőből, a tüdőkihagyásával kerül az oxigénben gazdag levegő, ami majd innen kilégzéskor jut a tüdőbe.

A madaraknál a hangadás szerve az ún. alsó gégefő, amely a légcső két főhörgőre ágazásánál alakul ki. Több típusa van, a legfejlettebb az énekesmadarakra jellemző.

Hirdetés

Keringési rendszer

  • Keringési rendszerük zárt, két vérkörük van (természetesen).
  • Fokozott anyagcsere folyamatainak alapja a 4 üregű szív, munkavégzése rendkívül gyors. A kisebb testű madarak szíve percenként még nyugalmi helyzetben is több százat ver, de egy házi veréb szíve stressz állapotban akár 850-szer is összehúzódhat percenként!!!
  • Teljesen elkülönült a 2 vérkör, mivel az artériás és a vénás vér nem keveredik a szívben a két kamrát elválasztó falnak köszönhetően, így a test szöveteihez magas oxigén tartalmú vér jut, ami az egyik feltétele az állandó testhőmérséklet kialakulásának (a másik, az agyi hőszabályozó központ kifejlődése).
  • A gyors anyagcserével összefügg a madarak magas testhőmérséklete (40-44 C fok), amely az állatvilágban csaknem egyedülálló.

 Szaporodás

  • Váltivarúak, ivari kétalakúsággal
  • belső megtermékenyítésűek,
  • közvetlen fejlődésűek.
  • Embrionális fejlődésük meszes héjú tojásban zajlik.
  • Ivadékgondozók, fészeklakók vagy fészekhagyók.

A tojás a madarak petesejtjéből, a tojássárgájából, az azt körülvevő fehérjéből, kettős héjhártyából és meszes héjból épül fel.

A sárgája szikanyag, azaz jelentős táplálék- és energiaforrás az embrió számára, nagyrészt zsírok és fehérje építi fel. Vitaminokban gazdag, a C vitamin kivételével a legtöbb vitamint tartalmazza, pl. A-, D-, B1-, B2-, E-vitamint. Színét xantofill tartalma adja.

A tojásképződés első fázisában, a tüszőhám megrepedésekor néhány véredény is megszakadhat, vér kerül a tojássárgájára, ekkor keletkezik az ún. vérfoltos tojás.

Hirdetés

 

A tojássárgáját körülvevő fehérje három fontos feladatot lát el:

  • felfogja a különféle mechanikai hatásokat, tompítja a hőmérséklet-változások hatásait,
  • fehérjeforrás,
  • víz- és ionraktár.

A fehérjét körülvevő többrétegű burokrendszer mechanikai, kémiai, immunológiai védelmet nyújt az embrió számára, ugyanakkor porózussága révén biztosítja a gázcserét. A petefészekből kilökődött érett petesejt – a szikanyagokban gazdag sárgája – a petevezetőbe kerül, ahol fokozatosan haladva rárakódnak a tojás további alkotórészei: a tojásfehérje, a héjhártyák és a tojáshéj.

A tojásfejlődés fázisai:

  • A petesejtbe szikanyagok rakódnak be a petefészekben,
  • érett petesejt kilökődik,
  • petevezető tölcsérben történik a megtermékenyítés,
  • petevezető öbölben történik a fehérjék berakódása,
  • petevezető szűkületben képződik a lágy héjhártya,
  • méhben képződik a mészhéj → hüvely → kloáka

Idegrendszer, érzékszervek

A repülő életmódnak köszönhetően rendkívül fejlettek az érzékszerveik és az idegrendszerük.

Hirdetés
  • A madarak agya a hüllőkhöz viszonyítva sokkal nagyobb. A mozgáskoordinációs központ a kisagy – a repülés és a két lábon való járás miatt – nagy tömegű, fejlett. Köztiagyukban megjelenik a hőszabályozó központ.
  • Fülkagylójuk nincs. Középfülükben egy hallócsont van.
  • Belső fülük, így hallásuk – bár csigavezetékük nem felcsavarodott, hanem csak görbült – és egyensúlyérzékelésük rendkívül fejlett.
  • Szaglásuk, ízlelésük fejletlen.
  • Szemük valamennyi élőlény közül a legtökéletesebb. A szemek többnyire a fej két oldalán találhatók, aminek köszönhetően a látótér 300 foknál is nagyobb lehet (az erdei szalonkánál 360 fok), ugyanakkor kisebb a két szem látóterének átfedése, ezért a térlátásuk csekélyebb mértékű (nem úgy a baglyoknál).


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!