Hirdetés

A növények szövetei

13 perc olvasás

Növények szövetei

Az azonos működésű, alakú, eredetű sejtek összességét szövetnek nevezzük, ahol a különféle sejtek különböző feladatokra specializálódnak.

Hirdetés

A növények országában valódi szövetek és azokból álló szövetrendszerek csak a harasztok, nyitvatermők és zárvatermők szervezetében vannak, éppen ezért ezeket szövetes növényeknek is nevezzük. A szövetek kialakulása a szárazföldi életmódhoz való alkalmazkodás következménye. A fejlett hajtásos növényekben az egyszerű szövetek szövetrendszerekbe csoportosulnak, ahol eredeti funkciójukat összehangolva, egymást kiegészítve végzik, pl. a bőr-, szállító-, alapszövetrendszer.

A növények szövetei a következő csoportokba sorolhatóak: osztódószövetek, bőrszövetek, szállítószövetek, alapszövetek

A bőrszövetek, a szállító-és az alapszövetek sejtjei nem osztódnak, ezért állandósult szöveteknek nevezzük őket. Az állandósult szöveti sejtek az osztódószövet sejtjeiből jönnek létre differenciálódással. A bőrszövetek kívülről borítják a növény testét, a szállítószövetek minden szervben kötegekbe, nyalábokba rendeződnek, az alapszövetek kitöltik a bőrszövet és a szállítószövet közti tereket.

A növények szövetei alapvetően a két fő szövettípus különböztethető meg:

Hirdetés

 osztódó szövetek – merisztémák – melyek osztódásra képes sejtekből állnak:

  • csúcsmerisztéma,(hajtás és gyökércsúcsban)
  • oldalmerisztéma – kambium,
  • közbeiktatott merisztéma( szártagok megnyúlásáért)

állandósult szövetek, melyek differenciált, állandósult sejtekből állnak, működés szerint feloszthatók:

  • bőrszövet
  • szállítószövet
  • alapszövetek
  • valódi alapszövetek
  • táplálékkészítő
  • raktározó
  • víztartó
  • átszellőztető
  • szilárdító
  • kiválasztó és váladéktartó szövetek

Osztódószövetek

Az osztódó szöveteknek köszönhetően képes a növény arra, hogy teste egész élete alatt növekedjen, szemben az állati szervezettel, s ezért hívjuk növekvő lénynek, vagyis növénynek. Az osztódó szövet kisméretű sejtjei szorosan illeszkednek, plazmadúsak, sejtfaluk vékony, sejtmagjuk viszonylag nagyméretű. Sejtnedvvel telt üreget és zöldszíntestet nem tartalmaznak. A hajtás- és gyökércsúcs, vmint szárcsomókban megtalálható osztódószövetek teszik lehetővé a növény hosszanti növekedését.  A növényi szerv oldalával párhuzamosan kialakuló osztódó szövetek, melyek a növényi szerv vastagodásáért felelősek, pl. kambium. A szár és a gyökér belsejében lévő kambium, amely szállítószöveti elemeket képez, a szélességbeli növekedésért, a szárvastagodásért felelős.

Hirdetés

Bőrszövet

A bőrszövetek a növények testfelületét borítják. Sejtjeik általában laposak, szorosan illeszkednek és egy -sejtrétegűek. A szukkulens növényekre jellemző a többrétegű bőrszövet. A gázcserenyílások záróssejtjeinek kivételével zöldszíntestet nem tartalmaznak.  A bőrszövetisejtek átlátszóak, ezért az alattuk lévő fotoszintetizáló alapszövet  elegendő fényt kap a benne zajló biokémiai folyamatokhoz.

Két típusa van:

A hajtásos bőrszövet (Epidermisz): A leveles szár (hajtás) külső felszínét borítja. Feladata  a mechanikai védelem, kiszáradás elleni védelem , a párologtatás és a gázcsere lebonyolítása. Sejtjeit legtöbbször ellenálló, vízhatlan kutikula vagy viasz réteg fedi. Ez gátolja a párologtatást, és ezzel védi a növényt vízvesztésből adódó kiszáradástól. A párologtatás szabályozott módon a gázcserenyílásokon keresztül történik. Ezen keresztül zajlik a légzésben és fotoszintézisben szereplő gázok (O2, Co2) cseréje is. Az egyszikű növények levelének mindkét oldalán találhatók gázcserenyílások, a kétszikű növényekben viszont csak a levél fonákján. A vízinövények kivételt képeznek hiszen neki a levél felsőrészén találhatók a gázcserenyílások.

A gyökér bőrszövet (rizodermisz): A gyökér bőrszövetén nincsenek gázcserenyílások és nincsen kutikularéteg sem. A gyökér bőrszövetének zárvatermőkre jellemző speciális képződményei a gyökérszőrök. A gyökérszőrök a gyökér bőrszövet sejtjeinek kesztyűujjszerű kitűrődései. A gyökérszőrökön keresztül történik a víz és az oldott ionok felvétele. A gyökércsúcsok közelében sejtjei vékony falúak, és nagyszámú gyökérszőrt bocsájtanak a talajban. A gyökérszőrök a bőrszöveti sejtek nyúlványai, amelyek sokszorosára növelik a gyökér felszívófelületét., közreműködésükkel történik a talajból a víz és ásványi sók (ionok) felszívása. A szikes talajok nagy sótartalma miatt , a gyökér bőrszöveti sejtjeinek nagyobb ozmózisnyomást kell létrehozniuk, hogy a víz a sejtekbe áramoljon passzív transzporttal.

  1. Másodlagos bőrszövetek – periderma

A vastagodó hajtás és gyökér felületén, az elszakadozó elsődleges bőrszövet helyett, kialakul egy több sejtrétegű, igen ellenálló, elhalt bőrszövet. Általában ismeretes a néhány éves fiatal fásszárú növények szárán, gyökerén.

Szállítószövetek

A kezdetlegesebb szerveződési szinten álló telepes növények testében a tápanyagok többnyire sejtről sejtre vándorolnak diffúzióval .A hajtásos növények testében a gyökerek által felvett víznek el

Hirdetés

kell jutnia a levelekbe, ill. a test minden élő sejtjébe. Ugyanakkor a levelekben keletkezett szerves termékeknek is el kell jutniuk a raktározó szövetekhez. Ezt az összetett

feladatot a szállítószövet-rendszer végzi el. Összeköttetést teremtenek a szervek és a szövetek között.

A szállító szövet hosszú, megnyúlt sejtekből áll. Kétirányú anyagáramlást biztosít: egyfelől a felvett vizet és a benne oldott  anyagokat szállítja a gyökértől a lomlevelekig, másfelől a levelekben keletkezett szervesanyagokat jutattja el a növény minden sejtjéhez.

A szállítószövet-rendszer sejtjei: a legkisebb ellenállást nyújtva a szállítás irányába megnyúltak, Végfalaik ferdén állnak nagyobb tapadási felületet biztosítva, a végfalak lyukacsosak esetleg teljesen felszívódtak.

Két fő alkotórésze van: a vizet és sókat szállító farész és a levelekben keletkezett szerves anyagokat szállító háncsrész.

Hirdetés
  • A farész a gyökér felől szállítja a szervetlen anyagokat, ionok oldatát, a hajtás felé. Szállítóelemik a hosszanti irányba megnyúlt vízszállítósejtek (fasejtek) és vízszállítócsövek. Harasztokban és nyitvatermőkben elhalt sejtek szállítják a vizet és a sókat a gyökér felől a hajtás felé. Zárvatermőkben a sejtek válaszfalainak felszívódásával vízszállító csövek alakultak ki, melyek oldalsó falai spirálisan megvastagodnak, védve a csöveket az összenyomódástól.

A faparenchima sejtek a farész élő plazmatartalmú sejtjei, amelyek főképpen a tápanyag raktározásában vesznek részt.

A farostok hosszúra nyúlt, kihegyezett végű, vastag, fásodott falú, elhalt sejtek. Támasztják, szilárdítják a vizet szállító faelemeket.

  • A háncsrész szerves anyagokat szállít a növényi test minden irányába. A harasztok és a nyitvatermők háncsrészének a szállítóelemei élő rostasejtek, zárvatermőkben több sejtnek, ún. rostacsőtagnak az egyesüléséből rostacsövek jönnek létre. A zárvatermők rostacsöveihez élő alapszöveti sejtek, a kísérősejtek csatlakoznak, amelyek az oldatok áramlását szabályozzák a háncsrészben. A rostasejteket rostalemezek választják el, amelyeket apró nyílások találhatók, a gyorsabb anyagszállítás végett. A szállítószövetek elemei kötegekbe, ún. szállító nyalábokba /edénynyalábokba rendeződnek. Az összetett nyalábok háncs és farészt is tartalmaznak, míg az egyszerű nyalábokban csak az egyik, vagy a másik típusú szállítóelem figyelhető meg. A nyílt edénynyalábokban a szállítószöveteken kívül osztódószövet, kambium is van, míg a zárt edénynyalában nincsen. Levelekben a nyalábrendszer a levél erezete, amely összetett, zárt nyalábokból áll.

A szállítóelemek elrendeződése alapján két fő szártípust különböztetünk meg:

Hirdetés
  1. Zárt kambium-henger alakul ki, amely kifelé összefüggő háncs hengerpalástot, befelé összefüggő fahengert fejleszt. Ez a fáinkra jellemző fás szár (évgyűrűs szerkezet).
  2. Másik esetben a kambium elkülönült kötegekre, egységekre bomlik, s ezek különálló, ún. szállítónyalábokat fejlesztenek. Ez a típus a lágyszárúakban ismert.
  3. a) Maguk a nyalábok lehetnek egyszerűek: ha csak fa- vagy csak háncselemekből állnak, pl. fiatal gyökerekben.
  1. b) A nyalábok a szárban összetettek, ahol egy nyalábban

belül fa- és kívül háncselemeket egyaránt találunk.

Nyílt nyalábnak nevezzük, ha a fa- és a háncsrész között működő kambium van, pl. kétszikű lágyszárú növények szárában.

Zárt nyalábról beszélünk, ha a kambium a fa- és a háncsrész kifejlesztése után eltűnik. Ez a típus az egyszikűek szárára jellemző (már nem képesek másodlagos vastagodásra).

Növényi Alapszövetek:

A szállítószövetek és a bőrszövetek között helyezkednek el. A növényi testben mindaz, ami nem bőr-, és nem szállítószövet, az alapszövet. Működésük alapján megkülönböztetünk:

  • valódi alapszöveteket,
  • szilárdító alapszöveteket,
  • kiválasztó (szekréciós) alapszöveteket.
Hirdetés

Valódi alapszöveteket működésük szerint további csoportokra oszthatjuk:

  1. Táplálékészítő alapszövet

A fotoszintetikus szervesanyag-építés színhelyei. Sejtjei nagyszámú zöld színtestet tartalmaznak, közöttük gazdag sejt közötti járatrendszer található. Innen veszik fel továbbá a sejtek az anyagcseréjükhöz szükséges anyagokat, és ide adják le anyagcseréjük termékeit. Előfordulnak a levelek középső részében,

fiatal zöld szárakban, termésekben, csészelevelekben (mindenhol, ahol

a növény zöld). Sejtjeik lazán helyezkednek el, vékony falúak, oldatok

és gázok számára könnyen átjárhatók.

Hirdetés
  1. Raktórozó alapszövet:

Sejtjei vízben oldhatatlan zárványokformájában tárolt tápanyagokat (keményítőt, olajat) tárolnak. Elsősorban a fénytől elzárt növényrészekben találhatók meg: gyökerekben, magvakban, gumókban. A raktározó szervek tápanyagait használják fel az évelő növények tavasszal kihajtáskor.

  1. Víztartó alapszövet:

A száraz környezetben élő pozsgás(szukkulens) növények testében valóságos

víztartó szövetek alakultak ki. A sejtekbennagy központi vakuólum van, amely szinte

teljesen kitölti a sejtet. A vakuólumban vizesnyálka formájában raktározódik a víz.

Kialakulhat a szárban (kaktuszok), vagy a levélben (kövirózsa).

Hirdetés
  1. Levegőtartó alapszövet:

Levegővel teli sejtközötti járatokban gazdag alapszövet, ahol a járatok sokszor jelentékeny üregekké tágulnak, valóságos légkamra rendszert  alkotnak. Tipikusan vízinövények víz alá merült részeiben:levélnyelekben, szárakban, gyökerekben figyelhető meg.

  1. Szilárdító (mechanikai) alapszövet:

Feladata a növényi test tartása, szilárdítása. A növényi test méretének növekedése következtében, a lombozat megtartásához komolyabb szilárdításra van szükség,

s ezt a szerepet a mechanikai szövetek töltik be. A szilárdító szövetekben a sejtfalakra jellemz ő a sejtfalvastagodás, gyakran a sejtfalba faanyag, ún. lignin rakódik, amely a növényi részeknek szilárdságot, tartást biztosít. Ide tartoznak a farostok és a háncsrostok is

  1. Kiválasztó alapszövet:

A növényeknek az állatok veséjéhez hasonló elkülönült kiválasztó szervük nincs. Ugyanakkor a növényi anyagcsere során is keletkeznek káros anyagok melyek: vagy oldhatatlan zárványok formájában a sejtekben elkülönülnek (pl. Ca-oxalát), vagy a növényi szervezetből valamilyen módon kiürülnek. A sejten belüli kiválasztás a növényi anyagcsere jellegzetessége. A felesleges vagy káros anyagcsere termékek legtöbbször vízben oldhatatlan kristályzárványokat képeznek, amelyek többnyire a sejtüregben figyelhetők meg.



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!