Bilógiai alapfogalmak

Elektronszállító rendszer

Redoxienzimek sora, amely a végighaladó elektron energiáját, ATP-képződésre fordítja (terminális oxidáció, fotoszintézis fényszakasza

 

Emulgeálás

Folyadékban folyadék (pl. vízben olaj) eloszlatása

 

Enzim (biokatalizátor)

Olyan fehérje, amely segíti egy adott biokémiai reakció v. reakciótípus végbemenetelét.

 

DNS (dezoxiribonukleinsav)

Sok ezer nukleotid összekapcsolódásával létrejött kettős polinukleotidlánc, amelynek szerepe az átörökítés (információtárolás) és a fehérjeszintézis közvetett irányítása

 

RNS (ribonukleinsav)

A DNS-ben tárolt információnak fehérjeképzés helyére történő továbbítása és fehérjeszintézis végrehajtása a biológiai feladata.

 

RNS-bioszintézis (traszkripció-átírás)

Genetikai anyag átírása DNS-ről RNS-re

 

Dúc: idegsejt csoport a környéki idegrendszerben

 

Fenotípus

A megjelenő tulajdonságok összessége, a genotípus és a környezet együttesen alakítja ki

 

Feszítőizom: távolítja egymástól az általa összekötött csontokat

 

Hajlítóizom: a csontokat közelíti egymáshoz

 

Fiziológiás oldat (izotóniás oldat)

A sejt ozmotikus nyomásával megegyező oldat. Az embernél a 0.9%-os NaCl-oldat

 

Fotolízis

A fény segítségével történő vízbontás, amely II. fotorendszerhez kötött. A légkör oxigén tartalma elsősorban a fotolízisből keletkezett.

 

Gén: A fehérjét meghatározó DNS-szakasz

 

Genom: a faj összes génje (haploid kromoszómaszám)

 

Genotípus: a DNS összesége

 

Glükolízis

A lebontó folyamatok közös szakasza, amely során glükózból pirosszőlősav képződik. A sejt citoplazmájában lezajló oxidáció jellegű folyamat ATP-t és NADH-t eredményez

 

Diploid: 2szeres kromoszómaszerelvény

spóraanyasejt, a zigóta, növények és állatok testi sejtjei

 

Haploid: 1szeres kromoszómaszerelvény

ivarsejtek, spórák

 

Hemolízis:

A vörösvérsejtek hipotóniás oldatba helyezve, a sejtek megduzzadnak és szétpukkadnak

 

Heterozigóta

A homológ kromoszómák adott helyein különböző allélokat tartalmazó sejt, ill. ilyen testi sejtekkel rendelkező élőlény

 

Homozigóta

A homológ kromoszómák adott helyein azonos allélokat tartalmazó sejt

 

Homológ kromoszómák

Az azonos méretű, alakú, és adott helyein (lokusz) azonos géneket tartalmazó kromoszómák

 

Homeosztázis

A szervezet belső környezetének (pl.testfolyadékok mennyisége, hőmérsékletének) szabályozott állandósága, dinamikus egyensúlya

 

Idegrost: velőshüvelyes axon

 

Hormon

Sejtekben, szövetekben vagy belső elválasztású mirigyekben termelődő olyan szerves vegyület, amely befolyásolja az életműködéseket

 

Ingerküszöb

A membránnak legkisebb változása (depolarizációja), amelyik kiváltja az akciós potenciált

 

Intermedier anyagcsere

A sejtben anyagfelvétel és anyagleadás között lezajló biokémiai folyamatok összesége

 

Kapilláris (hajszálér)

A kisartériát és a kisvénát összekötő vékony falú ér

 

Katalizátorok

A kémiai reakciók végbemenetelét elősegítő anyagok. Az élőrendszerekben ezek a fehérjék (enzimek) és ribonukleinsavak (ribozimek)

Keringési perctérfogat

A bal kamrából egy perc alatt kilökött vértérfogat. Az egy összehúzódáskor kilökött vértérfogat az egy perc alatti összehúzódások számának szorzata

 

Koaguláció

Az a folyamat, amely során a kolloid részecskék durva diszperz rendszerré kapcsolódnak össze

 

Kromoszóma

A sejt kromainállományának egymástól különálló egységei.

 

Környéki idegrendszer

A központi idegrendszer (agyvelő és gerincvelő) és a test szervei, szöveti között kapcsolatot biztosító anatómiai területek (idegek, érződúcok, vegetatív dúcok)

 

Küszöbinger

A legkisebb energiamennyiség, amelynek hatására már kialakul az akciós potenciál

 

Légzési perctérfogat: Az egy perc alatt kicserélt levegő mennyisége

 

Mag

Az idegsejtek sejttestjeinek csoportja a központi idegrendszerben

 

Menstruáció

A méh nyálkahártyájának vérzés közbeni lelökődése

 

Minden vagy semmi tv.

Ha az inger nagysága eléri az ingerküszöböt, mindig ugyanolyan nagyságú és irányú potenciál változás jön létre, ellenkező esetben nem alakul ki akciós potenciál

 

Mitokondrium

Minden eukarióta sejt energiatermelő sejtalkotója, amelyben a biológiai oxidáció közös útja, a citromsavciklus és a terminális oxidáció zajlik. Saját DNS-e van

 

Nyugalmi potenciál

A nyugalomban lévő sejt membránjának két oldala között kialakuló feszültség (potenciálkülönbség)

 

Operon

A génműködés egysége. A regulátor génből, az indító és operátor régiókból, vmint struktúra génekből áll

 

Ovuláció

A tüszőrepedés következtében a petesejt kilökődése a petefészekből

 

Pálya: idegrostok kötegei a központi idegrendszerben

 

Plazmolízis

Növényi sejteket hipertóniás oldatba helyezve a sejtből víz áramlik ki, ami miatt a sejt citoplazmája zsugorodik, és a sejthártya elválik a sejtfaltól

Polipeptid: sok aminosavat tartalmazó molekula: inzulin, glukagon, hormonok

 

Poliploid

Sok kromoszómaszerelvényt tartalmazó sejt v sejtekből felépülő élőlény

 

Poliploidia: A sejtosztódás során bekövetkező hiba eredményeként a kromoszómaszerelvény (kromoszómaszám) sokszorozódása.

 

Sejt: Az élővilág legkisebb önálló életre képes egysége

 

Sejtciklus:

A sejt élete során megfigyelhető szakaszok sora: a nyugalmi szakasz (G1), a szintetikus szakasz (S), a második nyugalmi szakasz (G2) és a sejtosztódás (M)

 

Sejtoszlopok: Az agykéreg szerkezeti és dinamikus működési egységei

 

Szinapszis

Az idegsejtnek egy másik sejttel kialakított működésbeli kapcsolata

 

Szubsztrát: A katalizált reakcióban szereplő kiindulási anyag

 

Tanulás:

A viselkedés tapasztaláson alapuló megváltozásának képessége, amelynek alkalmazkodási értéke van

 

Apoptózis (természetes sejthalál))

A szervezetben programozott módon lezajló sejtpusztulás

 

Transzportfolyamatok

A membránon keresztül végbemenő anyagfelvétel és leadás

 

Vér

Folyékony sejtközötti állományú kötőszövet

 

Vérszérum (vérsavó)

Fibrinmentes vérplazma

 

Vitálkapacitás

Az erőltetett belégzés utáni erőltetve kilélegzett levegő térfogata vagy az erőltetett kilégzés utáni erőltetve belélegzett levegő térfogata. Átlagosan: 4,5 dm3