Bilógiai alapfogalmak

Komplementer bázisok:

egy purinvázas bázishoz (A és G) egy pirimidinvázas bázis kapcsolódik (T és C) hidrogénkötésekkel. A-T (2 hidrogén kötéssel)   G-C (3 hidrogén kötéssel)

 

Egyivarú:

Ha csak egyféle ivarlevél (csak porzó vagy csak termő) található a virágban. Ilyen esetben a növény lehet egylaki, ha a két virágtípus egy növényen van (pl. kukorica), vagy kétlaki, ha a porzós és termős virágok külön álló növényen vannak (pl. nyárfa)

 

Kétivarú

Egy virágban megtalálható a termő (női ivarlevél) és a porzó (hím ivarlevél)

 

Emésztés:

A szerves molekulák monomerekre való enzimatikus bontása a tápcsatornában. Célja, hogy a szervezet számára a tápanyagok felszívhatóvá válljanak.

 

Akkomodáció (alkalmazkodás)

Egyedi, nem öröklődő alkalmazkodás. Pl. a világos bőrszínű emberek napfényre történő lebarnulása.

 

Adaptáció (alakalmazkodottság)

Az élőlény génösszetételével alkalmazkodott a megváltozott környezethez. Pl. a negrid rassz sötét bőrszíne is ilyen folyamat eredménye

 

Gauz-elv (kompetitív kizárás elve)

Aznos környezeti igényű (niche-ű) fajok nem élhetnek együtt azonos élőhelyen egy időben. A társulásokban két ilyen populáció között ilyenkor versengés alakul ki.

 

Endoszimbionta elmélet

Az eukarióta sejt létrejöttét magyarázza. A mitokondrium őse egy heterotróf életmódú prokarióta, a színtest őse egy autotróf kékbaci lehetett.  A bekebelezést követően nem bomlottak le , hanem szimbiózisban éltek tovább a gazdasejtben.

 

Születési ráta: (összes újszülött/ összes egyed)

Megadja az időegység alatt egy egyedre jutó utódok számát

 

 

Halálozási ráta (elpusztult egyedek száma/ összes egyed)

Az időegység alatt egy egyedre jutó halálozások száma

 

Kihalási küszöb

Kritikus populáció nagyság, amely alatt a populáció már nem szaporodóképes.

 

Onkogén: daganat keltő anyag (sugárzás, vírus, vegyszerek)

 

Dawn-kor

21. kromoszómából 3 db-ot tartalmaz (triszóma). Tünetei: középsúlyos értelmi fogyatékosság, szemek sarkában mongolredő, alacsony termet, rövid végtagok

 

Lizoszóma:

Feladata

• autofágia: a sejt feleslegessé vált szervecskéinek bekebelezése és enzimatikus lebontása
• heterofágia: antigének elleni védelemben. A primer lizoszóma bekebelezi a sejtbe kerülő vírust /bacit, ezzel kialakul a szekunder lizoszóma, majd a lizoszómális hidrolázok lebontják az idegen ágenst

 

Riboszóma:

riboszómális RNS-ből és fehérjéből áll. SER felszínén , mitokondriumban és plasztiszokban. Bennük történik a fehérjék szintézise (transzláció)

 

 

Pollenanalízis:

Lényege a táj egykori növényzetének mennyiségi és minőségi rekonstruációja. A tőzegmohalápok évtizedekre megőrzik a folyamatosan rájuk hulló és egymásra rakódó pollenrétegeket

 

Relatív kormeghatározás:

A leletek egymáshoz viszonyított kora, amely a réteg mélyégek alapján állapíthatók meg. A mélyebb rétegben található pollen korábbi, mint a felszínhez közelebbi. Segítségével keletkezési sorrend szerint sorba lehet állítani a kőzeteket, v. egy esemény lefolyását nyomon lehet követni. Az események sorendjét adja meg anélkül, hogy konkrét évszámokat adnánk meg

 

Abszolút kormegh.

A szerves eredetű maradványok korának meghatározása radiokarbon módszerrel történhet. A C12 és C14 izotóp arányát mérik a felezési idő ismeretében, ebből számítható ki a lelet kora. A szénnek két stabil (nem radioaktív) izotópja van A C12 és C14, amely instabil, felezési ideje 5730 év Élőlények ameddig élnek, anyagcserét folytat környezetével, így benne a C14 és a C12-izotópok aránya a természetben lévővel azonos. Az élőlény halála után anyagcseréje megszűnik, így a C14-izotóp mennyisége időarányosan csökken.

 

Abszorpció:

az anyagban való megkötés (pl. a klorofill megköti a fény energiáj)

 

Adszorpció

A felületen való megkötés elsőrendű v. másodrendű kémiai kötésekkel (pl. a fehérje molekula vizet köt meg, és hidrátburok alakul ki

 

Adekvált (receptornak megfelelő) inger

Az az energiaforma, amellyel szemben legkisebb a receptor ingerküszöbe

 

Akciós potenciál

A membrán két oldala között az inger hatására kialakuló feszültségváltozás

 

Aktiválási energia

Az az energia mennyiség, amely ahhoz kell, hogy a kémiai reakció elinduljon

 

Aktív centrum: az enzimnek az a része, ahol a katalizált reakció végbemegy

 

Aktív transzport:

A membrán hordozó fehérjéinek specifikus működése, amely során a sejt energiáját felhasználva általában a kisebb koncentrációjú hely felől a nagyobb felé juttatja az anyagot

 

Antigén: Olyan molekula-vagy sejtrész, amely immunválaszt vált ki

 

Antitest (ellenanyag, immunglobulin)

Az immunválasz során a B-limfociták által termelt összetett fehérje, amely specifikusan kapcsolódik az adott antigénhez

 

 

Biológiai oxidáció

Aerob (oxigéndús) környezetben lezajló lebontó folyamat, amely a szerves anyagok szénatomjait CO2-á és vízzé oxidálja

 

Centrális dogma:

Az élő rendszerekben a genetikai információ áramlása egyirányú, DNS—RNS—fehérje—tulajdonság folyamatban valósul meg

 

Denaturáció

A fehérjék térszerkezetének olyan megváltozása, amelynek eredményeképpen megszűnik a biológiai aktivitásuk

 

Diszpergálás: anyagok kisebb méretű részekre történő darabolása.

Drog: minden olyan anyag, amely függőséget okoz