Charles Robert Darwin (1809-1882)

Az angol természetbúvár a modern biológia kiemelkedő alakja, a korszerű származási elmélet megalkotója. Miután befejezte az egyetemet világ körüli útra indult 22 éves korában, az utat egy hadihajón tette meg. Útja során sok biológiai és őslénytani szempontból Darwinérdekes helyre jutott el. Jelentős növényi, állati és őslénytani anyagot gyűjtött össze. Útján szerzett tapasztalatai és az angliai állattenyésztés több százéves múltja alapján megírta leghíresebb könyvét A fajok eredete a természetes kiválogatódás útján, vagy a létrán való küzdelemben előnyhöz jutott fajok fennmaradása (1859). Ez a jelentős munka világhírűvé tette és kihatott a biológia minden ágára. Műve elkészülte után Dawin főleg azzal foglakozott, hogy a fajképződési elméletét kibővítse, és bizonyítékokkal támassza alá azok igazát. Még nagyon sok dologgal foglakozott a fajképződésen kívül, de ezek nem voltak annyira jelentősek.

hirdetés

Az egyház és a reakciós politikusok fő műve miatt támadták, mert az ellent mondott az egyház tanításának. De ezzel szemben a marxisták elismerték művét és a történelmi osztályharc természettudományos alátámasztásának nevezték. Műveinek többsége magyarul is megjelent.

 

 

Darwinizmus

A Ch. R. Darwinról elnevezett tudományos elmélet az élővilág kialakulását és a fajok fejlődését magyarázza. Mind elméleti, mind gyakorlati szempontból megalapozott helytálló megállapításokkal helyettesíti a korábbi tudománytalan és misztikus nézeteket.

hirdetés

A Darwin-féle elmélet értelmében az élővilág fejlődése a természet szakadatlan változásának, átalakulásának természetes következménye. A különböző fajok és a fajokon belül megnyilvánuló változatok létrejötte az illető csoport és az őt körülvevő élő és élettelen környezet kölcsönhatásával magyarázható. Ez nem más, mint az evolúció. Darwin abból a megfigyelésből indult ki, hogy a termesztett növények és a háziállatok körében rendkívül nagy változékonyság és alakgazdagság figyelhető meg. A változatosság alapja az, hogy az ember célszerű munkával a mesterséges kiválasztás útján a céljának leginkább megfelelő alakokat tenyésztette tovább. Máskor meg éppen fordítva, különböző fajokat keresztezett és így egyesítette egyes fajok tulajdonságait. A természetben ennek a céltudatos emberi munkának a megfelelője a természetes kiválogatódás, azok az élőlények, amelyek kevésbé képesek alkalmazkodni az adott körülményekhez, kihalnak. A természetes kiválogatódást nagyon sok tényező befolyásolja. Ezért az élővilágban állandóan folyik a harc a fennmaradásért. Ez bizonyos egyensúlyt teremt, mert nem engedi, hogy egy faj a többiek kárára nagyon elterjedhessen.

Darwin szerint az élővilág végső láncszeme az ember. 1871-ben megjelent művében (Az ember származása és az ivari kiválogatódás) bebizonyította, hogy az ember is az élővilág egyetemes fejlődése során alacsonyabb rendű szervezetekből fokozatosan alakult ki.

Művei nem csak tudományos, de politikai, filozófiai és társadalmi szempontból is az érdeklődés középpontjába kerültek, főleg az ember kialakulásának elmélete miatt. Ez az elmélet a tudósokat két táborra osztotta a darwinistákra és az undarwinistákra. A darwinisták támogatták Darwin elméletét. Az undarwinistáknak két csoportja volt, az egyik csoport teljesen elvetette az elméletet, Darwin minden más evolúcióra vonatkozó tanításával együtt. Ezt főleg az emberi méltóságra való hivatkozással tették. A másik csoport oly módon kívánta kijavítani az elmélet hibáit, hogy minden számukra nem tetsző részt kihúztak. Ők voltak a neodarwinisták.

hirdetés

Manapság már a legtöbb tudós elismeri a természetes kiválogatódás helyességét, de sokan még másból indulnak ki, mint Darwin. Magyarországon elsőként Rónay János Jácint és Margó Tivadar volt, aki elsőként terjesztette a darwinizmust.