A bőr és egészsége
Az emberi bőrnek három rétege van: hám, irha és bőralja. A bőr legkülső, legvékonyabb rétege a hámréteg, amelyet többrétegű elszarusodó laphám alkot. Ez a réteg nem tartalmaz ereket, idegeket. A felső sejtsorok pusztulnak, az alsó sejtsorok osztódnak. Funkciója: véd a napsugárzástól, kórokozóktól, kiszáradástól. Napsugárzás hatására a fokozott pigmenttermelés a hám alsó rétegében történik.
A hámréteg alatt található az irha, melyet rostos kötőszövet alkot. Sok eret és ideget tartalmaz, melynek funkciója, hogy táplálja a hámszövetet is. Itt találhatók azok a pigmentsejtek, melyek a bőr alapszínét okozzák. Itt találhatók a verejtékmirigyek, faggyúmirigyek és szőrtüszők (részei: szőrhagyma, szőrszál). A faggyúmirigyek váladéka a szőrtüszőbe kerül, így jut el a bőrfelszínre. A faggyú védi a bőrt a kiszáradástól, védi a víztől.
Az erek és idegek felelnek a hőszabályozásért. Hidegben az erek összehúzódnak, a verejtékezés megszűnik, melegben az erek kitágulnak, a fokozott verejtékezés következtében hűl a test.
A bőralja zsíros kötőszövet, mennyisége testtájanként eltérő. Funkciója: tápanyagot raktároz, hőszigetel, mechanikai védelmet nyújt.
Az emberi bőr feladata:
- Elhatárolja a testet a külvilágtól
- Biztosítja a kapcsolattartást
- Véd a kiszáradástól, napsugárzástól, kórokozóktól
- Hőszabályozásban fontos
Gyakran éri a bőrünket baleset, ez lehet: égés, forrázás, lúg- vagy savmarás. Ezek következtében seb keletkezik. A seb ellátásakor a legfontosabb szempont a fertőzés megakadályozása. A seb környékét kifelé tartó mozdulatokkal, fertőtlenítő folyadékkal (pl. jódos, sebbenzines géz) letöröljük. Sebbe nyúlni, azt tisztítani tilos!
Égés vagy forrázás esetén meg kell állapítani, hogy milyen fokú az égés. Az elsőfokú égést bőrpír és erős fájdalom jelzi. A másodfokú égés hólyagképződéssel jár. Harmadfokú égésnél az égés helye elfehéredik, elszenesedik, a szövetek elhalnak. Égés esetén 15-20 percig hideg vízzel kell hűteni az égett felületet. Sav- vagy lúgmarásnál a sebet ronggyal kell letörölgetni.
A mitesszer és a pattanás főként kamaszkorban jellemző. Legtöbbször túl zsíros bőrön fordul elő fokozott faggyútermelés következtében. Az elpusztult hámsejtek faggyúval keverednek és a bőr felszínén fekete pont formájában jelennek meg. Amikor a szőrtüszőbe gennykeltő baktérium jut, pattanás alakul ki. Ez legtöbbször magától kiürül és heg nélkül gyógyul. A mitesszeresség mértéke csökkenthető hámlasztó és gyulladáscsökkentő kenőcsökkel, ill. oldatokkal, fertőtlenítő hatású szappanok használatával. Kerülni kell a zsíros, olajos, fűszeres ételeket. Fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt és rostban gazdag ételeket. Túlzott mértékű pattanás esetén bőrgyógyászhoz, ill. kozmetikushoz kell fordulni.
Gyakori bőrbetegség a gombásodás. Ezek az élősködők ott telepednek meg, ahol a testfelületek egymáshoz érnek (ujjak köze, hónalj, lágyék hajlataiban). A gombásodást jelzi a viszkető pír, szélein hámló, kör alakú folt vagy felszakadozó hólyagok. Gombásodás esetén bőrgyógyászhoz kell fordulni. Megelőzése:
- Testhajlatokat szárazra kell törölni
- Személyes használatú tárgyakat nem szabad cserélgetni egymás között
- Rosszul szellőző lábbelit nyáron nem használni
- Cipőnket ápoljuk, szellőztessük
- Uszodában a közösségi higiéniát megtartani
A rühösséget rühatkák idézik elő, a bőr felszínén vagy közvetlenül alatta élnek és folyamatosan lelökődő bőrsejtekkel táplálkoznak. A nőstény rühatka járatot mélyeszt a bőrbe, s ott lerakja petéit. Ekkor jelentkeznek a rühesség tünetei. A petékből kikelő lárvák kirágják magukat a bőr felszínére, s ott kifejlett atkákká érnek. Tünetei: vékony vörös vonalak, majd vörös kiütés jelenik meg a testen, főként könyöktájon, lábfejen, bokán, csuklón, ujjak között. Ez viszket, de kenőccsel gyógyítható.
A szemölcsöt vírus okozza. Leggyakoribb a kézujjakon, a kézháton, illetve a tenyéren, de máshol is előfordulhat. Néha elmúlik magától, de célszerű orvoshoz fordulni. Az orvos kaparó vagy elektromos tűvel égeti ki a szemölcsöt.
