A melléknevek a mondatban legtöbbször jelzői szerepet töltenek be, ami azt jelenti, hogy főnevek előtt állnak, és mint ahogyan a magyarban, az angolban sem egyeztetjük a hozzátartozó főnévvel.

Például:

  • There is a beautiful girl in the class. (Van egy szép lány az osztályban.)
  • There are some beautiful girls in the class. (Vannak szép lányok az osztályban.)

 

Bizonyos igék mellett állítmány is lehet. Ilyenek például a következők:

  • to be, to seem, to look, to feel, to taste, to sound, etc.
  • It looks good. (Jól néz ki.) It sounds good. (Jól hangzik.)

 

Egyes mellékneveket használhatunk főnévi értelemben is, mint például the British (a britek), the poor (a szegények), the rich (a gazdagok). Ilyenkor határozott névelő áll előttük, a melléknév egyes számban marad, de az ige többes számba kerül.

Például:

  • The English like tea. (Az angolok szeretik a teát.)

 

 

A melléknevek fokozása

A tulajdonságot jelentő melléknevek fokozhatók.

Az egyszótagú melléknevek (figyelem, a kiejtés számít), valamint a kétszótagú melléknevek közül a – le, -er, -ow, -y és -some végű mellékneveket, továbbá azokat, amelyeknél a hangsúly a második szótagra esik, középfokban az -er, felsőfokban az -est végződés segítségével képezhetjük.

Figyelem! Amennyiben két mássalhangzó között rövid magánhangzó van, a szóvégi mássalhangzó megkettőződik a végződés előtt.

Például:

  • fit – fitter – fittest (fitt)
  • big – bigger – biggest (nagy)

 

Ilyenkor a szóvégi -e elmarad!

  • fine – finer – finest (finom, szép)
  • nice – nicer – nicest (rendes, helyes)

Figyelem!

  • gentle – gentler – gentlest (nemes)

 

clever – cleverer – cleverest (okos, ügyes)

narrow – narrower – narrowest (keskeny, szűk)

ugly – uglier – ugliest (csúnya)

polite – politer – politest (udvarias)

(Ezt a szót a véghangsúlyosra hoztam fel példának.)

  • handsome – handsomer – handsomest (jóképű)

Figyelem! Ezt a típust körülírással is lehet fokozni:

  • handsome – more handsome – most handsome

 

Ezzel el is érkeztünk a másik csoporthoz, mely szerint az imént felsorolt kétszótagúakhoz nem tartozó illetve kettőnél több szótagú mellékneveket körülírással fokozzuk: középfokban a more, felsőfokban a most szócska segítségével.

Például:

  • boring – more boring – most boring (unalmas) pleasant – more pleasant – most pleasant (kellemes)

Kivételek itt is akadnak:

  • good – better – best (jó)
  • bad – worse – worst (rossz)
  • far – farther – farthest (távoli – távolabbi – legtávolabbi)
  • further – furthest (további – legtovábbi)
  • little – less – least (kicsi)

 

Ezzel eljutottunk a negatív fokozáshoz. Amennyiben “lefelé” fokozunk, középfokban a less, felsőfokban a least szót kell a melléknév elé tenni,

Például:

  • interesting – less interesting – least interesting (érdekes – kevésbé érdekes – legkevésbé érdekes)

 

 

Összehasonlítás

Alapfokú összehasonlításnál az as …… as szócskák, tagadásnál a not so/as …….as szócskák közé tesszük a melléknevet.

Például:

  • Peter is as tall as Robert. (Péter ugyanolyan magas, mint Róbert.)
  • I am not so tall as you. (Nem vagyok ugyanolyan magas, mint te.)

 

 

Középfokú hasonlításnál a than szócskát használjuk.

  • I am fatter than my sister. (Kövérebb vagyok, mint a nővérem.)
  • Peter is more goodloking than Henry. (Péter vonzóbb, mint Henrik.)

 

 

Felsőfokban a melléknév elé ki kell tenni a határozott névelőt.

  • Peter is the tallest boy in the class. (Péter a legmagasabb fiú az osztályban.)
  • The Concorde is the fastest airplane in the world. (A Concorde a leggyorsabb repülőgép a világon.)

 

 

Itt még érdemes megemlíteni a “minél………. annál” szerkezetet. Ezt határozott névelővel és középfokú melléknévvel fejezzük ki, utána egyenes szórend következik.

  • The sooner the better. Minél előbb, annál jobb.

 

Biztosan ismerik a következő mondást, amely arról szól, hogy nem érdemes tanulni, mert minél többet tudunk, annál többet felejtünk.

Ez angolul így hangzik:

  • The more we study, the more we know;
  • The more we know, the more we forget;
  • The more we forget, the less we know;
  • The less we know, the less we forget;
  • The less we forget, the more we know.
  • Then why study?