JÉGEMBER

Puha kis szárnyon röpülnek felém
Meleg szavak, asszonyszavak.
És jéghideg arcomhoz érve
Fagyottan aláhullanak.

Jégember én – csak szemgolyóim
Égnek és sejtetik, hogy élek.
Megfagytak itt a hitek, álmok,
Vétkek és szenvedélyek.

Szádból ha száll s hozzám ütõdik
Fagyos kis egyetlen szavad:
Megrezzen mégis a jégember
És zengõ, fájó hangot ad.