ÁLMOK

Ha a robotban kimerülve
Párnámra hajtom bus fejem,
Lelkemre mintha galamb ülne,
Te édes képed megjelen.

A fényes álmok a tiéid
Azokat mind neked adom –
Álmodja bár a lelkem végig
Selyempárnán vagy kõpadon.

És álmodom selyemhajaddal,
Karod szeliden átölel…
De virrad. Ujra itt a hajnal.
Varázsos kép, búcsúzni kell!

Elûzlek, mint a nap az égrõl
A fényes hajnalcsillagot –
Habár a fájdalom terhétõl
Napestig összeroskadok.