Hirdetés

Széchenyi István politikai pályája

11 perc olvasás
Lánchíd

Előzmények

A Habsburg Birodalom nagyhatalmi pozíciójának megtartása jelentős összegeket emésztett fel. Az államadósság gyarapodott, az Udvar a terheket a vámok növelésével hárította Magyarországra. A kettős vámhatár meghatározta a magyar gazdaságot, komoly különbség alakult ki a birodalomrészek között. A lajtántúli területeken nőtt a termelés a mezőgazdasági újítások miatt (vetésforgó), ezáltal nehezebb lett a magyar termények értékesítése.

Hirdetés

Az örökös tartományok ipara fejlődött, céhek helyett manufaktúrák, gőzgépek terjedtek el a tőkés vállalkozásoknál. A hazai ipar azonban nem tudott megerősödni a kedvezőtlen feltételek miatt. Rengeteg cseh és osztrák ipari termék volt a magyar piacon. További problémákat jelentett a hiányzó hitelrendszer, a kedvezőtlen szállítási feltételek, valamint a társadalmi rendszer rugalmatlansága is.

Széchenyi István

Élete

Bécsben született udvarhű arisztokrata család sarjaként. Édesapja Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítója, édesanyja pedig Festetics Julianna, a Georgikont alapító Festetics György nővére.

Huszártiszti pályára lépett, részt vett a Napóleon elleni harcokban, de a katonatiszti pálya mégsem vonzotta igazán. Európai körútjai során elsősorban Anglia nyerte el tetszését (alkotmányos monarchia, széles középosztály, jólét, újfajta életmód), s ezen alkalmakkal döbben rá Magyarország elmaradottságára. Utazásai során kezdetben Wesselényi Miklós volt a kísérője, akivel észrevették, hogy a nyugat modernizálódik, fejlődik, míg a kelet stagnál. Az Angliában látottak alapján született meg benne a tenni akarás vágya, a küldetéstudat, hogy vezető szerepet kell játszania Magyarország civilizálásában. Rájött, hogy:

  • Az elavult gazdasági, társadalmi szerkezet nem alkalmas a fejlődésre, a változásoknak érinteniük kell a feudális berendezkedés egészét
  • A polgári átalakulás egyszerre jelentette a képviseleti rendszer kibővítését, és a jobbágykérdés felvetését
  • A rendi kiváltságait őrző, általa műveletlennek és maradinak gondolt nemesség szerinte alkalmatlan erre a feladatra, ezért az arisztokratákra (mágnásokra) támaszkodik; célja a személyes példamutatáson alapuló átnevelés, bízott benne, hogy az arisztokrácia tagjai követni fogják őt

Gyakorlati tevékenysége

Az 1825-27-es országgyűlésen szólalt fel Széchenyi, s ajánlotta fel egy évi jövedelmét a kultúra és a tudományos élet fellendítésére a Magyar Tudományos Akadémia felállítására. A gróf a főnemes társait próbálta megnyerni, a bécsi szórakozási lehetőségek meghonosításával próbálta őket hazacsábítani és a közéletbe bevonni (lóverseny, kaszinó). A lóverseny meghonosítása egyrészt az angliai tapasztalatokból kiindulva a szórakozás új formáját akarta meghonosítani, másrészt pedig Széchenyi gazdasági hasznot is látott a lótenyésztésben (1827: A lovakrúl c. munkája). A Nemzeti Kaszinó létrehozása is az ő nevéhez fűződik (1827), amellyel az volt a célja, hogy az angol klubok mintájára megteremtse az igényes társasági élet intézményeit. Elsősorban az arisztokráciát várta el a kaszinóba is, ahol a viták és beszélgetések számára kellemes környezetet biztosítottak.

Hirdetés
Még 1333 szó van a tételből!
A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!