Hirdetés

Nagy Sándor és a hellenizmus

12 perc olvasás
Nagy Sándor és a hellenizmus

A poliszrendszer válsága és a Makedón Birodalom

A görög – perzsa háborúk sikeres befejezése után Athénban gyors fejlődés következett be. A fejlődés kiterjedt mind a kultúrára, mind a gazdaságra és így az emberek jólétére is. Ezt a korszakot (Kr.e. 5. század közepe) nevezzük Athén fénykorának. Ennek az időszaknak vezető politikusa PeriklészKleiszthenész unokaöccse. A viszonylagos vagyoni egyensúly és a politikai jogok egyenlősége tette lehetővé, hogy az athéni demokrácia egy-két nemzedék idejére ténylegesen biztosítsa a polgárok egyenlőségét.

Hirdetés

A jogi egyenlőség létrejött a polgárok között, a vagyoni különbségek azonban nőni kezdtek. A gazdasági egyensúlyt biztosító kisparaszti birtokok tönkrementek, egyre inkább a rabszolgaerőt alkalmazó, szakosodó nagybirtokok, az ergasztériumok kerültek előtérbe. A földjüket vesztett polgárok zsoldoskatonai szolgálattal próbáltak vagyonra szert tenni.Kr.e. 431-ben kirobbant a 404-ig tartó peloponészoszi háború, amely egyértelműen jelezte a poliszrendszer válságát. Oka a poliszok között kiéleződő ellentétek voltak. A déloszi szövetség tagjai ki akartak törni a szövetségből, ami Athénnak természetesen nem tetszett, hiszen a szövetségesektől kapott adókból virágoztatták fel a várost. Spárta követelte a szövetség felbontását, és mikor nemleges választ kapott, hadat üzent Athénnak. A spártai hopliták Attikát támadták, az athéniak pedig Peloponészoszt. Egyik fél sem tudta megtörni a másik ellenállását. Alkibiádész ötlete alapján Athén kísérletet tett a gabonában gazdag Szicília meghódítására, de a terv nem sikerült, sőt további konfliktusok adódtak belőle. Kr.e. 404-ben Alkibiádész árulása miatt vereséget szenvedtek Spártától, és békére kényszerültek. A szerződésben leírtak szerint felbomlott a déloszi szövetség, Athénnak le kellett szerelnie a flottáját és lerombolnia a városfalakat. Ezek után Athén már nem tudott jelentős mértékben beleszólni a görög történelembe.Athénban (és más poliszokban is) a demokrácia politikai intézményei elveszítették jelentőségüket. A démoszbeliek egyre inkább csak napidíjból éltek, választójogukat nyíltan árulták.

Spártában egy Kr.e. 400-ban hozott törvény alapján mindenki eladhatta parcelláját, ezzel megszűntek a vagyoni egyenlőségek, és a városállam elveszítette magabiztosságát.A válság megoldását egy erős állam vállalhatta magára, aki egyben vállalkozhatott egy keleti hódításra is a perzsákkal szemben. Ezt a feladatot Makedónia végezte el. A Balkán-félsziget északi részén élő a görögökkel rokon makedónok már a Kr.e. 7. században erős államot hoztak létre, melynek államformája királyság volt. A 4. században Makedónia uralkodója II. Philipposz (= Fülöp), aki Thébában nevelkedett és elsajátította a phalanx harcstílust. A makedónok királyuk vezetésével elfoglalták Thesszáliát és Thrákiát. Philipposz felismerte a görög poliszok egymás közötti ellentéteit, és ezt kihasználva következő célpontjaként a görög poliszokat tűzte ki.A makedónokkal kapcsolatban a görögöknél két nézet állt egymással szemben. Az egyik képviselője Iszokratész volt. Ő a makedónbarát elveket hirdette. Az egységes görög állam megteremtőjét Philipposzban látta, és őt támogatta. Azt gondolta, hogy a makedónok segítségével visszavághatnak Perzsiának.Démoszthenész volt a másik politikai csoport vezetője, ők visszautasították a görög poliszok feletti makedón uralmat. A Kr.e. 4. század közepén a poliszok közötti ellentétek ismét megnövekedtek és harc bontakozott ki. Ezt használta ki Fülöp és Kr.e. 338-ban Khairóneiánál legyőzte a görög seregeket. Kr.e. 337-ben létrejött egy kényszerű szövetség, a korinthoszi szövetség. Egy évvel később a makedón királyt meggyilkolták.

Nagy Sándor uralma

II. Philipposz utódja Nagy Sándor, aki III. Alexandrosz néven lesz Makedónia és a görögség királya. Nevelője, a híres görög filozófus, Arisztotelész megismertette a görög kultúrával, ezen felül kitűnő katonai képzést is kapott. Ezért nemcsak bátor és becsvágyó katona lett belőle, hanem egy akkoriban meglehetősen jóképűnek számító, göndör fürtű férfi is, aki ráadásul mindent tudott, amit tudni kellett.Trónra kerülése után könnyen úrrá tudott lenni az ilyenkor megszokott zavargásokon, és Kr.e. 334-ben hozzálátott nagy tervének megvalósításához, a perzsák meghódításához. (Perzsia uralkodója III. Dareiosz, de a birodalom már nem éli fénykorát.) Nagy Sándor hadsereget szervezett, és átkelt a Hellészpontoszon.

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!