Nagy Sándor és a hellenizmus

Még ebben az évben sor került az első összecsapásra a Granikosz-folyónál, ami makedón győzelmet eredményezett. 333-ban Isszosznál ütközik meg a perzsa főerőkkel, akiket maga III. Dareiosz vezet. Alexandrosz itt szintén fényes győzelmet aratott. Innen útját Főnícia felé vette, Türosz városát 7 álló hónapig ostromolta. Az itteni flotta segítségével tovább hajózott Egyiptom felé, és a Nílus torkolatánál megalapította Alexandriát. Következő ,,úticélja’’ Mezopotámia volt.Kr.e. 331-ben csaptak össze utoljára a perzsák és makedónok Gaugamélánál. Nagy Sándor győzött, s ezzel az egész Perzsa Birodalom ura lett. Hódításait India irányában folytatta, de ott az indusok, számításaival ellentétben, nem hódoltak be olyan könnyen.

További keletre nyomulása közben hadserege meggyengült, és vissza kellett fordulnia. Kr.e. 323-ban, maláriában megbetegedett és meghalt. Rövid élete alatt hatalmas birodalmat hozott létre a Dunától egészen az Indusig. Egyiptomban istenként tisztelték, a perzsák szerint a királyok királya volt, akinek csapatai tanyáztak Athénban és Indiában.Alexandrosz halála után Perdikhász veszi át a hatalmat, és részekre osztja fel a birodalmat, de hamar megölik. Körülbelül 310-305-re kialakul 3 nagy utódállam; Makedónia-Görögország; Szíria, Közép-Ázsia és Egyiptom, Izrael. Ezek az államok hellenisztikus berendezkedésűek.

A hellenizmus

Nagy Sándort hódításai alatt művészek, tudósok kísérték, hogy megtanulják a többi nép módszereit, és hazájukban hasznosítsák. Így a görög és a keleti műveltség ötvöződéséből létrejött a hellenizmus. E két nép keveredéséből a következő századokban jelentős fejlődés bontakozott ki. Elsősorban a görögök által lakott települések fejlődtek. Több százezer lakosú városok jöttek létre, s lettek az ipar, a kereskedelem és a kultúra központjai. Két fajta várostípus létezett. Az egyik a bennszülött-lakta falu, a másik az Alexandrosz által alapított város. Utóbbiak sakktábla-szerűen épültek. Találhattunk bennük agórákat, közigazgatási intézményeket, csarnokokat, templomokat, színházakat, cirkuszokat, postaállomásokat, múzeumokat, könyvtárakat és nem utolsó sorban vízvezetékeket. Ilyen város volt például Alexandria.Alexandriát igazán naggyá I. Ptolemaios tette. Itt építették meg, a Kr.e. 3. században, az ókori világ csodájának tartott pharoszi világítótornyot. Ebben a városban állt a Muszeion is (innen ered a múzeum szó), ami tulajdonképpen egy ,,művelődési ház’’ volt. Az intézményben dolgozó tudósok fizetést kaptak munkájukért. Itt gyűjtötték össze a kortárs költők alkotásait, és pergamentekercseken megőrizték. Hasonló kulturális központ volt még Pergamon, Petra, Rhodosz és Halikarnasszosz.

A görög tudományos gondolkodás megtermékenyítette a Kelet nagy múltú népei által felhalmozott tudást. A hatalmas ismeretanyag miatt fokozatosan elkülönültek a tudományágak. Kiemelkedő tudósok voltak ebben az időben: Eukleidész, Arkhimédesz, Arisztarkhosz, Erathosztenész, Galenosz, ésPolübiosz.A filozófia terén is hatalmas változások következtek be. Különböző irányzatok születtek. Az egyik a sztoikus bölcselet, a szenvedélymentességet hirdette, jelszava: ,,Légy hű magadhoz!’’. Epikurosz irányzata szerint pedig, nem kell a politikával törődni, csak az élet élvezetére kell figyelni. A harmadik filozófiai csoport tagjai az újplatónisták, őket a kereszténység előfutárjainak is szokták nevezni. Ezeken kívül hódítanak a misztériumvallások, amik az emberek számára biztonságot, a gondoktól való megválást, a túlvilági boldogságot ígérték.A hellenisztikus időszakban a művészetben is csodálatos alkotások születtek. A szobrászatra az érzelmesség volt jellemző, pl.: a pergamoni oltár, Laokon szoborcsoport, Haldokló gallus. Építészeti emlékek közül pedig ki kell emelni a pharoszi világítótornyot, a rhodoszi kolosszust, és a halikarnasszoszi mauzóleumot.

Fogalmak, személyek:

Ergasztérium: eleinte 10-15 rabszolgát foglalkoztató, szakosodott gazdaság, később ez 40-50 főre növekedett

Déloszi szövetség: a perzsa háborúk után a görögség folytatni akarta a háborút, ezért Ariszteidész javaslatára létrehozták a déloszi szövetséget, a szövetségesek hajókkal és pénzzel járultak hozzá a háborúhoz, pénztárukat Délosz szigetén őrizték